Az alma


Az alma vagy almafa (Malus) a rózsavirágúak (Rosales) rendjébe és a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó nemzetség. Legismertebb tagja a nemes alma vagy házi alma (Malus domestica), melynek vad őse (Malus sieversii) Közép-Ázsiában ma is megtalálható.

   

8000 éven keresztül nevelték, nemesítették, miközben eljutott Európába, majd innen indult a felfedezések korában világhódító útjára. A ma is termő almafák őse nem a vadalma (Malus sylvestris), melyet a nemesítők alanyként gyakran és sikeresen alkalmaztak egy-egy újabb, kedvezőbb tulajdonságokkal rendelkező fajta létrehozásához. A nemesített almafajták száma jelenleg több mint 7500.

   

Az almafa lombhullató, általában 1,8 - 4,6 méter magas, de elérheti a 12 métert is. Kérgének színe szürkésbarna. Levelei oválisak, szélein fogazottak, sötétzöldek és kissé hamvasak.

   

Tavasszal a levelekkel egyszerre jelennek meg a fehér vagy rózsaszín árnyalatú 5 szirmú 3 - 4 centiméter átmérőjű virágok csoportjai. Egy - egy virágzatban 4 - 6 virág található.

   

   

   

A virágok beporzását a repülő rovarok, elsősorban a méhek valósítják meg.

   

Az almafa virágai is fogyaszthatók. A gyümölcsös édességek kiegészítőiként díszítésre használják. Mivel esetenként cianid előanyagokat tartalmazhatnak, ezért egyszerre csak keveset együnk belőlük.

 

Az almafa termése gömbölyded, két végén bemélyedés található. A felső mélyedésből ered a rövid kocsány, ezzel csüng a fán. A másik mélyedés öt apró, elszáradt csészelevelet rejt. Az alma viaszos héja a jóízű gyümölcshúst veszi körül. Ezen belül öt hártyás rekeszben ülnek a magvak. Az ilyen termést almatermésnek nevezzük.

Gyümölcse nyár végén vagy ősszel érik, színe, mérete és íze igen változatos. Az európai fogyasztók a 7,0 - 8,3 centiméter átmérőjű gyümölcsöket kedvelik, míg távol-keleten, különösen Japánban, inkább a nagyobb átmérőjűeket részesítik előnyben. Az 5,7 centiméter alattiakból általában gyümölcslé készül.

Az érett alma héja általában piros, sárga, zöld, rózsaszín, vagy cirkás, és sok két - vagy három színű fajta is ismert. A héj lehet részben vagy teljes egészében hamvas, viaszos védőréteggel borított. Húsa általában halvány sárgás-fehér, bár rózsaszín vagy sárga húsú is ismert.

Az alma fejlődési ciklusa

(Az A - G képeken lévő léptékvonalak 1 centiméternek felelnek meg.)

Almaszüret

Az alma alap- és fedőszíne az érés külső jele. Az alapszín kivilágosodik, a kékeszöld világoszöldre vagy zöldessárgára, a piros héjú fajták esetében a barnáspiros élénkpirosra változik. A szedési érettség további jele, hogy az egészséges alma szélcsendes időben is hullik a fáról. Magja barna, kocsánya a legtöbb fajta esetében könnyen leválik a gallyról.

A szedést a fa alsó ágain és a korona belsejében kezdjük, és fokozatosan haladunk felfelé, illetve kifelé a szedéssel, mert így lesz a legkevesebb hullott és sérült almánk. Fontos követelmény, hogy a tárolásra szánt almát mindig a kocsányával együtt szedjük le. Azok az almák, amelyeknek a kocsánya kiszakad, a tárolás folyamán könnyen fertőződnek romlást okozó betegségekkel, és rövidesen rothadni kezdenek. Az almát úgy válasszuk le az ágról, hogy ujjainkkal körbefogjuk, kissé megemeljük és gyengéden megcsavarjuk, vigyázva arra, hogy az ágon lévő gyümölcs feletti virágrügy ne sérüljön. Rángatni, tépni nem szabad, de nem is szükséges.

A leszedett almát óvatosan, nem dobálva tesszük a vödörbe vagy a szedőedénybe, melyből pedig egyenként átrakjuk a tároló ládába.

Léalma szüretelésének szokásos módja a gépi szedés, mikor a termést egyszerűen lerázzák a fáról. Ezek a gyümölcsök tárolásra nem alkalmasak mivel ütközés közben sérülnek, és romlásuk gyorsan megkezdődik.

   

   

Világszerte közkedvelt gyümölcs, frissen fogyasztható. Nyersen, kockákra vágva ideális salátákba, főzve gyümölcslevesekhez, kompótnak, de téli tárolásra befőttnek, lekvárnak is alkalmas. Használható szószok készítéséhez és süteményekben is ízletes. Jellegzetes sütemény az almáspite, aminek a töltelékét fahéjjal fűszerezett almareszelék adja. Pépesítve, akár több más gyümölccsel kombinálva kiváló bébiétel.

   

Kipréselt leve sok gyümölcslé egyik legfőbb alkotóeleme, kissé fanyar, savanykás ízével ezekben mind dominál. Alkalmas gyümölcsbor és pálinkakészítésére is.

Vékony, lapos szeletekre vágva, majd kiszárítva almachips (aszalvány) készíthető belőle, ami még szárazon is savanykás.

Az ízén kívül még miért jó az alma?

1 kilogramm alma energiatartalma 500 kcal ~ 2100 kJ, amely egy 180 centiméter magas 80 kilogramm tömegű, könnyű fizikai munkát végző ember energiaszükségletének csupán majdnem tizedrésze. Tartalmaz kalciumot, foszfort, vasat, magnéziumot, nátriumot, káliumot, nyomelemeket, valamint A-vitamint, B-komplex vitaminokat, és némi C-vitamint is, ami a héjban található meg a legnagyobb mennyiségben. A B-vitaminok jó hatással vannak az emésztésre, serkentik, elősegítik a táplálék felszívódását.

Almák a múltból

A Biblia, valamint a Korán szerint Ádám és Éva voltak az első emberpár, akiket Isten teremtett. Évát nem sokkal Ádám megteremtése után hívta életre Isten. Álmot bocsátott Ádámra, és egy bordájából alkotta meg Évát. A Biblia Ádám és Éva történetét Mózes 1. könyve, a Teremtés könyve második és harmadik fejezetében mondja el.

A paradicsomban a kígyó volt a legravaszabb állat. Kételkedve fordult Évához, hogy valóban azt mondta Isten, hogy nem ehetnek a kert gyümölcseiből. Éva úgy válaszolt, hogy ehetnek, csak egyből nem, ami a kert közepén van a tudás fájának gyümölcséből, nehogy meghaljanak.

A kígyó kétségbe vonta Isten szavát, s azt mondta: "Isten jól tudja, hogy amely napon abból esztek szemetek felnyílik, olyanok lesztek mint az Istenek, akik ismerik a jót és a rosszat".

A kígyó ravaszkodással kísértésbe vitte Évát, aki beleharapott a gyümölcsbe, és adott Ádámnak is a tiltott gyümölcsből.

Ezután Isten ellátogatott hozzájuk, és engedetlenségük miatt kiűzte őket a paradicsomból. Azóta az ember bűnösnek születik.

A paradicsomi bűnbeesést sok neves művész megmintázta vászonra, készítette el kőből, fémből, fából. A témát feldolgozó művek mennyisége akkora, hogy kiállításukhoz egyetlen múzeum nem is lenne elégséges.

Vecellio Tiziano: Ádám és Éva (1550)

Héraklész az aranyalmával

A Heszperidák kertje Héra gyümölcsöskertje, ahol az egyik fán az örök ifjúság és halhatatlanság aranyalmái teremnek.

Eurüsztheusz mükénei király Héraklész 11-ik feladatául azt jelölte ki, hogy lopjon almát a jól őrzött kertből. Számos kalandot követően Héraklész volt az egyetlen, akinek sikerült az akció, ellopta az almákat a Heszperidák kertjéből, amelyeket később Athéné visszajuttatott eredeti helyükre.

 

A trójai háború

A görög hőskorszak mondakörei közül kétségkívül a leghíresebb és legnagyobb hatású a Homéroszhoz fűződő hősköltemény, mely Trója ostromáról és Odisszeusz kalandos utazásáról és hazatéréséről szól. Homérosz ugyan nem említi a 10 évig tartó háború okát az sem az Iliászban, sem az Odisszeában, mivel a nagy mondakörnek csupán egy részét dolgozta fel. A tulajdonképpeni ok mi lenne más itt is, mint egy alma. Röviden a történet:

Thetisz istennő és Peleusz phthiai király lakodalmára - Erisz, a viszály istennőjének kivételével - hivatalos volt valamennyi isten. Erisz ezért nagyon megharagudott, és a maga módján állt bosszút. Egy aranyalmát dobott az isteni násznép közé ezzel a felírással: "A legszebbnek!"

Ki is tört menten a veszekedés, a "viszály". Három istennő is vetélkedett a legszebbnek járó címért: Héra, a családi tűzhely, Athéné, a bölcsesség és Aphrodité, a szerelem istennője. Végül Pariszt, a trójai királyfit kérték fel, hogy döntse el a versenyt.

A három istennő meg is jelent a királyfi előtt. Héra családi boldogságot, Athéné bölcsességet, Aphrodité pedig a világ legszebb asszonyának szerelmét ígérte a győzelemért. Parisz a szerelem istennőjét választotta, neki ítélte Erisz almáját. Jutalmul elnyerhette a szépséges Heléne - Menelaosz, spártai király feleségének - szerelmét. Megszöktette az asszonyt, s emiatt tört ki azután a görög trójai háború, amely 10 évnyi véres tusa után Trója pusztulását hozta. A viszály istennője tehát győzedelmeskedett.

Joachim Wtewael: Paris ítélete (1615)

Természetesen ezt az "ítélethozatalt" is sok művész megörökítette, s nem véletlen, hogy a szépségkirálynő választásokon a nyertes hagyományosan aranyalmát kap jutalmul.

 

Tell Vilmos almája

A hagyományok szerint Tell Vilmos az Uri kantonban élt a 14. század elején. A környéken főként nagy testi erejéről, büszkeségéről és hajózási tudományáról volt híres, valamint arról, hogy félelmetesen bánik a számszeríjjal. 1307. november 18. átlagos napnak indult számára. Fiával a falujához közeli Altdorfba, Uri kanton székhelyére látogatott. A főtéren áthaladva elkövetett egy hibát. A büszke férfi nem volt hajlandó meghajolni a tér közepén egy pózna végére elhelyezett kalap előtt. A városkában ugyanis Gessler, - a környék népét szorongató Habsburg Albert által kinevezett helytartó elrendelte, - hogy mindenkinek, aki áthalad a főtéren, meg kell hajolnia a rúd végére tűzött kalapja előtt.

Gessler, téren őrködő emberei nyomban őrizetbe vették a súlyos kihágást elkövető Tell Vilmost és fiát, Waltert.

A helytartó apát és fiát is halálra ítélte, ám a rafinált büntetések kiagyalásban jártas Gessler meghagyott az apa számára egy kiskaput.

Amennyiben képes íjával lelőni a fia fejére helyezett almát, mindkettejüknek kegyelmet ad.

Ügyességében bízva Tell Vilmos természetesen vállalta a kockázatot. Tegezéből elővett egy nyilat, és számszeríjával lelőtte a fia fejéről az almát.

 

Hófehérke almája

Mindannyian emlékszünk a Hófehérke mesére, melyben a gonosz királynő egy mérgezett almát készít, melynek a fele fehér, a másik fele piros. Hófehérke nem akarja elfogadni, de a királynő ekkor félbevágja, és megeszi a fehér részt (ami nem volt mérgezett), a másikat pedig a lánynak adja. Hófehérke az első harapás után azonnal mély kábulatba esik. Mikor a törpék megtalálták, nem tudták feléleszteni, ezért azt hitték tényleg meghalt, és egy üvegkoporsóba helyezik.

Egy arra utazó herceg meglátja Hófehérkét a koporsóban, elbűvöli a szépsége, és beleszeret. Kéri a törpéktől, hadd vigye magával, akik végül beleegyeznek. Ám miközben felemelik a koporsót, a moccanástól kiugrik a Hófehérke torkán akadt alma, és a lány magához tér. A herceg megkéri a kezét, és a mese boldog véget ér.

Newton almája

Létezik egy legenda vagy tény arról, mely szerint Newton egy almafa alatt üldögélt, miközben a szokásos csillagászati, fizikai elméletein filozofálgatott, és lepottyant az alma. Kezdte keresni a választ, hogy a tárgyak miért egyenesen esnek le, miért nem ferdén. Rájött, de legalábbis feltételezte, hogy egy erő vonzza őket a Föld középpontja felé.

Ebből a következtetéséből jutott el addig, hogy az az erő ami a föld felé vonzza a rajta található összes dolgot, ugyanúgy hat a világűrben a bolygók között is. Mivel ezt sikeresen bizonyította, megszületett az általános tömegvonzás törvénye. Az almafa később kidőlt és szék lett belőle.

 

Az Apple almája

1976-ban Steve Jobs, Steve Wozniak és Ronald Wayne megalapítják a Apple Computer főként hardvergyártással foglalkozó céget, ami saját szoftver platformot épít Mac OS X operációs rendszerére alapozva, mely a NeXTSTEP által fejlesztett operációs rendszer leszármazottjának tekinthető.



New-York a Nagy alma. De miért?

A számtalan feltételezés között 1924-ből is származik egy, és az összes közül még ez tűnik a legvalószínűbbnek. Úgy hírlik, hogy a New York Morning sportújságírója, egy bizonyos John J. Fitzgerald aki a lóversenyekről írt cikkeivel vált népszerűvé, valaha Around the Big Apple néven indított új rovatot a lapban.

 Fitzgerald később elmondta, hogy a fogathajtóktól és a zsokéktól hallotta először a "Nagy Alma" kifejezést, amellyel a versenyeken megnyerhető díjakra utaltak.

Egy másik - szintén lóversenyes - verzió szerint a New Orleans-i lovászfiúk emlegették így a New York-i versenypályákat azért, mert almaformájúak voltak.

 

De térjünk vissza a jóízű és egészséges gyümölcsre. Nem törekedve a teljességre, néhány fajtának a képét és nevét ABC rendben csatoljuk.

      

      

      

      

      

      

      

      

      

 

Botanika Vissza a kezdőlapra                          Botanika Vissza a BOTANIKA menűbe