Az ürömlevelű parlagfű


Az ürömlevelű parlagfű, vagy egyszerűen parlagfű (Ambrosia artemisiifolia), - tévesen vadkender - a fészkesek (Asteraceae) családjába tartozó gyomnövényfaj, melynek mezőgazdasági és humánegészségügyi kártétele rendkívül jelentős. Carl von Linné Szent Ambrus (Ambrosius) milánói püspökről nevezte el.

A parlagfű Magyarország szántóföldjein és egyéb bolygatott területein évről évre óriási számban jelenik meg, mely a növénytermesztésben jelentős többletköltségeket, termésveszteséget, a humánegészségügyben pedig erőteljes allergiás tüneteket idéz elő az arra érzékenyeknél.

   

A nemzetség fajai Észak-, Közép- és Dél-Amerikában őshonosak. Számos közülük az ember közvetítésével jutott el más földrészekre.

Magról kelő, kétszikű, egynyári, terebélyes, ágas egyéves növény.

Központi egyenes, tompa négy élű szárral rendelkezik, amelynek sűrű oldalhajtásai vannak.

A talajhoz közeli néhány centiméteres részen 2 - 3 elágazása is lehetséges.

Magassága átlagosan 120 - 140 centiméter körül alakul, de optimális körülmények között 200 centiméternél is nagyobbra nőhet.

Levelei rendkívül változatosak, általában egy- vagy kétszeresen szárnyasan szeldeltek, kétoldalt sűrűn szőrözöttek. A szőrök a levél fonákján hosszabbak. A levél színe sötétzöld, fonákja szürkészöld.

A sárga színű 4 - 5 milliméteres porzós fészkek a legfelső hajtások végén, rövid kocsányon ülnek, 10 - 15 virágot tartalmaznak. Egy növény hím virágai akár egymilliárd pollenszemcsét is képesek létrehozni. Virágpora az arra érzékenyeknél súlyos allergiát okoz.

      

   

A hím ivarú virágzat pollenszórása

   

A parlagfű pollenjei mikroszkóp alatt

A termős virágok a porzósok alatti legközelebbi levél hónaljában találhatóak.

      

   

A virágok aránya a növényzet sűrűsége szerint változik. Ritka állományban inkább a termős, sűrű állományban a porzós virágok dominálnak.

Talajra viszonylag igénytelen, az enyhén savanyú, homokos vályogtalajt kedveli. Utak és vasúti sínek mentén gyakori, a nem megfelelően gyomirtott és bolygatott, parlagon hagyott földeken fordul elő (innen a neve is). A meleg éghajlatot, a fényt, és a nyári csapadékot szereti, szárazságtűrése kiváló. A sűrű növényzetű, fás, erdős területeken nem telepszik meg. A tengerszinttől mért 400 méteres magasságig fordul elő. Gyors növekedése, szaporodási hajlandósága miatt számra ideális körülmények között könnyen felülkerekedik más növényeken.

Ősszel a magok beérése után, az első fagyok alkalmával elpusztul. Jellemző rá a nyugalmi állapot, azaz a friss termés nem kel ki a tél beköszönte előtt. Az alvó állapot január végéig tart, amikortól a csírázásra kész termés csak a felmelegedésre vár. A talaj felső 3 centiméteres rétegében nyugvó magok indulnak csírázásnak. A mélyebben fekvő magok 3 - 4 évtizedig is nyugalomban maradnak, így biztosított a talajok hosszútávú fertőzöttsége. Ha a talajt megbolygatják, a felszín alá került magok is csírázásnak indulnak.

Magyarországon március végén kezd kelni, és áprilisban tömegesen csírázik. A talaj 10 - 20 Celsius fokos hőmérséklete és a napfény kedvez a csírázásának. Nyáron intenzív növekedésnek indul.

Porzós virágai július elején - közepén megjelennek, a termős virágok egy - másfél héttel később. A virágok beporzását a szél végzi, így az akár 400 kilométer távolságra is képes eljutni. Szóródásának legnagyobb tömege július végén és augusztus hónapban történik meg, ezután kisebb mennyiségben egészen a fagyok beálltáig tart.

A termés érése október közepe táján kezdődik, mely 2 - 4 milliméter hosszú, szürke, szív alakú kaszat. Egy fogazott burok takarja a termő részt, amely az érés után a terméssel együtt lehullik.

Egy közepes növény több ezer, vagy akár több tízezer magot érlel, de 60 ezer magot is termelhet egyetlen tövön. A mag rendkívül ellenálló, akár 30 - 40 évig is csíraképes marad.

Európában jelentős mértékben elszaporodott, és komoly népegészségügyi problémát okoz. Magyarországon a létező 350 gyomnövény között a legelterjedtebbé vált. Utak, lakótelepek, nagyberuházások építésekor a talajrendezési munkák során a termőtalaj előtűnik, a felszínre kerülő nyers talajon évekig a parlagfű egyeduralkodó.

Terjedését segítő tényezők:

- Az alkalmazkodóképességének megváltozása,

- Gyomirtó szerekkel szembeni ellenálló képesség kialakulása,

- Hidegtűrő képesség növekedése,

- Jó versenyképesség, agresszivitás,

- Jó szárazságtűrés,

- Talajjal szembeni igénytelenség,

- Természetes ellenség hiánya.

Emberi tényezők:

- Gondozatlan, elvadult területek gyarapodása,

- Gyomirtás elmaradása, szakismeret hiánya,

- Nem minősített, gyomokkal fertőzött vetőmag okozta terjedés,

- Mezőgazdasági szerszámokkal, szállító eszközökkel a magok széthordása,

- Tarlókezelés elmaradása.

 

A parlagfű-allergia

A pollent az emberi testre, a testüregbe való kerülésekor a test bevonja a támadót nyálkával vagy más váladékkal és kidobja magából. Ez a magyarázat annak, hogy tüsszentünk, köhögünk, könnyezik a szemünk, hányunk, megy a hasunk, viszket és kipirosodik a bőrünk, vagy kijön rajtunk egy dudor vagy hurka. Mindezeket a reakciókat adrenalin és/vagy hisztamin, valamint kémiai anyagok felszabadulása kíséri, amelyeknek az a következménye, hogy a légzésünk szaporábbá válik.

   

   

Ha ez állandósul úgy mint a szénanátha, orrnyálkahártya-gyulladás, arcüreggyulladás, köhögés, tüsszentés és más allergiás reakciók, légzésünk a megemelkedett szintre áll be és agyunk ezt a szintet állítja be normális értéknek. Ezután a légzést, ritmusa szaporább lesz, kapkodjuk a levegőt. Az állandó köhögés és tüsszentés miatt állapotunk romlik, mivel egyre több görcs alakul ki az orrunkban, torkunkban, és tüdőnkben lévő simaizom csövecskékben.

Az allergia kezelése

Allergének elkerülése: Az allergia kezelése a leghatékonyabban, a tüneteket kiváltó allergén elkerülésével, azaz pollenmentes vidék keresésével oldható meg. A parlagfű hosszú virágzási időszaka miatt a kezelés még külföldi utazással is csak gyenge allergiás tünetnél jelenthet megoldást.

Allergia kezelése immunterápiával: Az allergia kezelése ez esetben injekció kúrából áll. Egy hónapon át az allergén kivonatát kell beadni, növekvő dózisokban. A kezelés lényege, hogy a test ellenálló képességét annyira megnöveljék, hogy csak a legenyhébb pollen allergia reakció jöjjön létre az allergénnel való találkozáskor.

Allergia-gyógyszeres kezelése: A betegek több mint 90%-a gyógyszeres és/vagy alternatív gyógymódokat vesz igénybe, azonban ez csak tüneti kezelést tesz lehetővé. Az alkalmazott gyógyszerekkel a teljes tünetmentesség a legtöbb esetben nem érhető el.

Az újabb kutatások szerint a parlagfű-allergiát a szokásos medicinák helyett jól lehet kezelni kecsketejjel. Ha a kecskét parlagfüves legelőn tartják, akkor a lelegelt parlagfű allergén anyagaira ellenanyag képződik a kecske vérében, ami a tejében is megjelenik.

 

Nem szabad mindent elhinni!

Néhány internetes forrás tényként közli, hogy a rák hatékony ellenszere a parlagfű. Az egynyári üröm (Artemisia annua), angolul Sweet Wormwood, melynek szószerinti fordítása az Édes üröm. A parlagfű amerikai-angol elnevezése American Wormwood (Ambrosia artemisiifolia) aminek a magyar megfelelője Amerikai üröm. Azt nem feltételezzük, hogy a fordító szándékosan vezette félre az olvasókat, de egy kis figyelmetlenség vagy szakismeret hiánya a fordító részéről - mivel mindkét növény angol nevében szerepel a Wormwood és ebben a fordító nem tett különbséget, - az édes üröm gyógyhatását a parlagfűnek tulajdonította.

Az egynyári ürömmel valóban folynak klinikai kutatások. Az újkori gyógyításban a belőle készült artemisinin nevű gyógyszer bevált malária ellen, és újabban a rák gyógyításában bizonyult ígéretesnek, mivel ugyanez a hatóanyag hatékonyan pusztítja a rákos sejteket. A kutatás 2000-ben indult a Washingtoni Egyetemen, az eredményekről 2008-ban jelentek meg az első híradások, viszont ez a kutatás még folyamatban van.

 

 

A parlagfű irtása jogszabály szerint kötelező!

A terjedés hatékony megakadályozásához fontos a parlagfű felismerése, sokan gyakorta összetévesztik a fekete vagy fehér ürömmel, ezért az ellene folyó küzdelem ellenére, szinte akadálytalanul terjed.

A talajban nagy számban lévő mag évtizedekig képes várakozni a csírázásra, ami nagyon megnehezíti a hatásos védekezést. Ez az oka annak, hogy ahol az irtás befejeződik, a parlagfű hamarosan ismét elfoglalja a megtisztított területet.

Ez az egyetlen olyan allergiát okozó növény Magyarországon, amely irtásának elmulasztását komoly pénzbüntetéssel szankcionálja az állam. Helikopteres ellenőrzéssel, júliustól büntetéssel, augusztusban kényszerkaszálással előzik meg a magok beérését, de a pollenszórást már ekkor nem lehet.

 

Megelőzési és Irtási módszerek

A parlagfű irtását folyamatosan célszerű végezni. A növényt virágzása előtt kell elpusztítani, hogy ne szórhasson virágport, és ne érlelhessen termést.

Gyomlálás: A parlagfű irtását ne bízzuk gyerekekre, mert a levegő erős pollenkoncentrációja lappangó allergiát válthat ki. A kézi irtást kesztyűben végezzük, kerüljük a növény érintését.

Kaszálás: A fiatal növényeket tömeges megjelenésük után, minél előbb kaszáljuk le. A talajszinten a gyökérnyaki résznél kell a növény szárát elvágni. Ha ezzel elkéstünk, az egyszeri kaszálás már nem eredményezi a parlagfű kiirtását, mert a növény alacsonyan elhelyezkedő oldalrügyeiből 3 - 4 oldalhajtást nevel, és pár hét múlva újra virágba borul.

Általában három kaszálás biztosít megfelelő eredményt. Ha ez nem valósítható meg, az egyszeri kaszálás a virágzást (pollenszórást) közvetlenül megelőző időszakban a leghatékonyabb.

Vegyszeres gyomirtás: A parlagfű terjedése gyomirtó szerek használata nélkül nem állítható meg. Vegyszeres kezeléseket azonban csak olyan helyen szabad alkalmazni, ahol ez embereket és főként gyermekeket semmilyen módon nem veszélyeztet. Az irtás a korai növekedési fázisban a hatleveles állapotig hatásos.

Életlehetőségeinek csökkentése: Mivel a parlagfű zárt növénytakaró mellett nem fejlődik, kiszorítható jól fejlődő növényzet telepítésével, fűmagvetéssel, gyep telepítésével. A dús vegetáció mellett a parlagfű nem él meg.

Botanika Vissza a kezdőlapra                          Botanika Vissza a BOTANIKA menűbe