A majomkenyérfa


Az Adansonia nemzettség nevét Michel Adanson francia természettudós- és felfedezőről kapta, aki leírta a majomkenyérfát. Baobabnak is nevezik ezt a nemzettséget, mely kilenc fajt foglal magába.

A kilenc fajból, hat őshonos Madagaszkár szigetén, kettő a szárazföldi Afrikában és az Arab-félszigeten, valamint egy Ausztráliában. Az afrikai és ausztráliai baobab közel azonos, az elkülönülés a több mint 100 millió évvel ezelőtti óceáni szétválasztódás miatt jött létre.

A majomkenyérfa vagy baobabfa a kétszikűek (Magnoliopsida) osztályába, a mályvavirágúak (Malvales) rendjébe, a mályvafélék (Malvaceae) családjába és a gyapjúfaformák (Bombacoideae) alcsaládjába tartozó faj. Az afrikai füves szavannán a fatermetű növényeket a magányosan élő majomkenyérfa képviseli.

Szálanként nőnek, a 4000 - 5000 éves kort is megélhetik, törzsük kerülete elérheti a 30 - 40 métert is.

A főgyökerek mélyre hatolnak, ez lehetővé teszi, hogy túlélje a száraz évszakot. A rájuk merőleges feszítőgyökerek kis mélységben futnak és nagy távolságra szétterjednek,ezzel biztosítják, hogy a csekély mennyiségű csapadékból is a lehetőség szerinti legtöbbet tudjanak a növénynek juttatni.

Lombozatuk ritkás, leveleik tenyeresen összetettek.

Ágaik vízszintesen szétterülnek. A baobab fák lombhullatók.

A száraz évszak beköszöntével elveszítik leveleiket és kilenc hónapig lombtalanok maradnak, csökkentve ezzel is a párolgást.

   

Virága éjszakánként nyílik, mely nagyon sok ízletes nektárt tartalmaz. A beporzás sikeressége érdekében, - melyet elsősorban gyümölcsevő denevérek valósítanak meg, de a fülesmaki-félék és többféle rovar is segítik - a bibeszál (termő), derékszögben elhajlik, ezzel biztosítva, hogy a nektárt fogyasztó állat mindenképp hozzáérjen, s virágport juttasson rá.

   

   

   

A nagy virágaikból fejlődő, uborka alakú termésük a majmok kedvenc csemegéje. Innen kapták nevüket is.

Az esős évszakban hullott csapadékot duzzadt törzsében, ágaiban tárolja. A pompás virágaiból hosszú kocsányú, ~ 20centiméter hosszú termés alakul ki, amely a kakaóra hasonlít, külsőre olyan, mint egy selymes héjú kókuszdió. Hosszú kocsányon függő termése miatt "döglött patkány" fának is nevezik.

   

   

A héjat nagyon nehéz feltörni. A húst kemény héj borítja, ami érés idején sűrű péppé folyósodik.

   

Ebben helyezkednek el a vastag falú magvak.

Nagyon táplálók, tele vannnak antioxidánsokkal, vassal és káliummal.

Afrikában csaknem minden részét felhasználják. Cukor- és savtartalmú húsa ehető, főleg üdítő italt és gyümölcsport készítenek belőle, melynek íze egyedi, jellegzetes, körtejellegű, némi grapefruit- és vanília aromával.

A 15% zsírt tartalmazó, vastag héjú magva szintén fogyasztható. A már elérhető termékek között szerepel a baobabból készült lekvár és üdítő, de lehet kapni baobab-port is, főzéshez.

Gyümölcsének gyógyító tulajdonságai: 3-szor annyi C-vitamint tartalmaz, mint egy narancs, 50%-kal több kalcium van benne, mint a spenótban, és bőséges forrása az antioxidánsoknak, amelyek segítik csökkenteni a rák kialakulásának kockázatát, és a szívbetegséget.

A mag ellenáll a szárazságnak, a kemény maghéj miatt hosszú időn keresztül életképes marad. A csírázás lényegesen javul, ha a mag átmegy valamely állat tápcsatornáján. Nagyobb távolságokra is eljuttathatják magvait az elefántok, a keskenyszájú orrszarvúk, és a jávorantilopok, míg kisebb távolságokra a páviánok hordják szét.

   

   

A fa kérge alatti rostokból kötél és textília készül.

      

A fa kérgéből pedig az adansonin nevű alkaloidot vonják ki, amely a Strophanthus fajokból készült nyílmérgek egyik kiváló ellenszere. Friss leveleit gyakran fogyasztják az immunrendszer erősítése érdekében.

Strophanthus virága, melyből a nyílméreg készül

A baobabot fejjel lefelé növő faként ismerik, az afrikai falvak lakói úgy hiszik, a szelleme védelmező erővel bír. Csak speciálisan képzett mászókat engednek fel rá, hogy leszüreteljék a gyümölcsöt.

A hatalmas baobabok akár 100000 liter vizet is tartalmazhatnak, s így képesek túlélni a kemény száraz évszakot. A túlélés érdekében leveleiket is lehullatják ebben az időszakban. A bennszülöttek - az időszakos vízhiány leküzdése, az életben maradás érdekében - megcsapolva a baobabok vízkészletét, jutnak ivóvízhez.

A majomkenyérfa elhalt fája - gombák és egyéb mikroorganizmusok tevékenysége következtében - viszonylag gyorsan lebomlik. Ezért a bennszülöttek szerint nem tanácsos az idős fák közelében tartózkodni, mert az elbomló hatalmas gyökerek helyén keletkező óriás üregekbe, mint barlangokba, belezuhanhat a tapasztalatlan ember.

HITEK, MONDÁK, BABONÁK

- A Zambezi törzsek úgy vélik, hogy baobabok valaha túl kevélyek és büszkék voltak. Az istenek feldühödtek és gyökerestül kitépték, majd fejjel lefelé ültették vissza őket a földbe. Szerintük a rossz szellemek ma is szerencsétlenséget okoznak. Tiltott a lehullott, édes nedvet tartalmazó fehér virágok felvétele. Ha valaki felvenné azokat, a néphit szerint oroszlán öli meg őket.

- Egy másik hiedelem, hogy ha valaki a baobab fában tárolt vízből iszik, az védve lesz krokodil támadásoktól.

- Zambiában azt mondják, hogy régen óriáskígyó lakott a baobab fában, meghallgatta imáikat, kívánságaikat, segítette őket a vadászatokban. Az első fehér vadász lelőtte a kígyót, s ezt követően a törzs életében katasztrófák következtek be. Néha a bennszülöttek még mindig hallani vélik a kígyó sziszegő szellemét éjszakánként.

- A Kafue Nemzeti Parkban az egyik legnagyobb baobab az úgynevezett "Kondanamwali" vagy a "lányokat evő fa."

A monda szerint a fa alatt élt négy gyönyörű lány, akikbe a fa beleszeretett. Amikor a lányok elérték a férjhezmeneteli kort, a fa féltékeny lett, s egy viharos éjszakán megnyílt a törzse és bekebelezte a lányokat.

Viharos éjszakákon hallani vélik a lányok sírását.

- A Limpopo környékén, úgy gondolják, hogy ha egy fiatal fiú olyan vízben fürdik meg melyben baobab kérgét vagy magját áztatták, akkor nagy, magas emberé fejlődik.

- Üreges törzsű a namíbiai Ombalantu baobab, amely 30 - 35 ember befogadására képes. Alkalmanként kápolna, posta, menedékház szerepét tölti be.

   

- Észak-Ghánában a 19. században rabszolga kereskedő piac és tábor volt. Itt látható az At Saakpuli baobab, amelyhez valaha a rabszolgákat láncolták.

 

Tudományosan megalapozott, hogy azokban a falukban ahol baobab van a közelben, a nők több és egészségesebb gyerekeket szülnek. Oka, hogy a fa vitaminokban gazdag levelei és gyümölcsei kiegészítik az egyébként hiányos étrendet.

 

NÉHÁNY KÉP A FAJOKRÓL

Adansonia digitata

Öshonos az afrikai kontinensen, a legelterjedtebb Adansonia faj. Hosszú életű, jellegzetesen a száraz, forró szavannákon él, jelenléte messziről elárulja, hogy a közelben vízfolyás található.

      

Adansonia grandidieri

Impozáns megjelenésű, Madagaszkár szigetén a legnagyobb és leghíresebb fa.

   

Adansonia Gregorii

Ez az egyetlen baobab mely előfordul Északnyugat-Ausztrália Kimberley régiójában.

      

Adansonia Kilima

Dél-, és Kelet-Afrikában őshonos, könnyen felismerhető a duzzadt törzséről, amely egy hatalmas palackra hasonlít.

   

Adansonia madagascariensis

Egyike a Madagaszkáron őshonos hat fajnak. Madagaszkár északnyugati részén elterjedt.

      

Adansonia perrieri

Észak-Madagaszkár területén honos, magassága a 30 - 35 métert is elérheti.

   

Adansonia rubrostipa

Élőhelye kizárólag Nyugat-Madagaszkár. A száraz cserjéseket, a lombos tüskés bozótosokat, a nedves hegyvidéki erdőket kedveli, 800 méteres magasságig is felhatol.

      

Adansonia suarezensis

Madagaszkár északi területein honos, kedveli a mészkőben gazdag talajokat.

   

Adansonia za

Madagaszkár nyugati részén őshonos, a száraz cserjéseket a lombos és tüskés erdőket és a szavannát kedveli. Akár 800 méter tengerszint feletti magasságban is találkozhatunk vele

      

Botanika Vissza a kezdőlapra                          Botanika Vissza a BOTANIKA menűbe