Bonsai

        

A bonsai keletkezését - Csin Si Huang Ti, az agyaghadseregéről is híres kínai császár uralkodásának idejére - i.e. 400 körülre tehetjük.

Császársága alatt ellenségeivel kíméletlenül leszámolt, ezért a merényletektől tartva udvarát folyamatos vándorlásban tartotta, még bizalmasai sem mindig tudták éppen hol tartózkodik. Közben kedvenc növényeit és tárgyait is folyamatosan magával vitte, ezek mindig változó otthona állandó berendezési tárgyai voltak.

Udvari varázslója - Csiang Feng - mágikus erejével olyan kicsivé tudta varázsolni a hegyeket és erdőket, fákkal, házakkal, emberekkel együtt, hogy elfértek egy tálban. Valószínű, hogy ő volt az, aki először bonsait készített.

Japánba a buddhizmust terjesztő kínai szerzetesek, a VI. század környékén vitték magukkal a hazájukra emlékeztető kis növényeket. Ez a tudatos és pontos jelképrendszer könnyen beillett a japán gondolatvilágba. Így a természet egy darabkáját bevitték magukkal lakásukba.

A fák nevelését hosszas, a természetben tett megfigyelés előzte meg, s az erdőben élő nagy példányok lényegét megőrizve alakították ki kisméretű testvéreik stílusát. Hamarosan ezeknek a stílusoknak már szigorú előírásai, esztétikai és kultikus szabályai alakultak ki. A bonsai felvirágzása a XII. században, a nemesség és szamuráj rétegnek köszönhetően jött el.

Európa a bonsait, a portugáloknak köszönhetően ismerte meg a XVI. század körül, de ekkor még ritkaságnak számított. Majd az 1878-1906-1909 évi világkiállítások alkalmával került újra előtérbe, Japánból behozva. A kiállítások végén azonban a szabadba ültették őket, s így lényegüket elveszítve normál méretű fákká nőttek. Elterjedésük Európában csak a második világháború után kezdődött meg.

A bonsai japán eredetű szó, a bon lapos edényt, tálkát, a sai növényt jelent. Nem minden tálba ültetett, kis termetű növény bonsai. Ahhoz, hogy egy fából eredeti bonsai váljék, valamelyik tradicionális stílus jegyeit kell magán viselnie. Ennek eléréséhez évek türelmes alakító munkájára van szükség.

Az évszázadok során számtalan stílus alakult ki, így ha egy fácska arányos és esztétikus, majdnem biztos, hogy valamelyik ezek közül ráillik. A teljességre való törekvés igénye nélkül a leggyakoribb stílusokat kíséreljük meg röviden ismertetni.

A stílusokat a törzs alakja, száma, a korona alakja, a gyökérzet és az elrendezés szerint csoportosítjuk.


A törzs alakja szerint

Chokkan

Egyenes stílus

A fokozatosan vékonyodó törzs egyenesen felfelé nő, az ágak körben szabályosan helyezkednek el. A gyökérzet (lehetőleg) körben szépen látható. Ilyen stílusú fákat, főleg fenyőket láthatunk a természetben szabad területeken. A törzs felfelé vékonyodjon. Az ágak egyenesek legyenek, a fa minden irányába nézzenek, de a nézőkkel szembe nem nőhetnek. Az ágak közel vízszintesek legyenek. A fa körvonala szabálytalan háromszöget alkosson. A fán gyakran képezünk ki elszáradt, kifakult csúcsokat, ezeket "dzsin"-nek nevezik. Ennél a stílusnál gyakori hiba, hogy a fa túl magas a törzs vastagságához képest. A fenyőfélék zöme alkalmas erre a stílusra, a lombos fák közül a juhar, bükk és a gyertyán.


Moyogi
        

Kissé hajlott, kanyargó törzsű fa. Az ágak és a törzs kissé csavarodhatnak. A gyökérzet itt is szimmetrikus. Kialakítása nem nehéz, de a szabályok betartása igen fontos. A törzs "S" alakban görbüljön, de ne csak síkban, hanem a tér minden irányába. A sok kanyar és különösen, ha azok erősek, az rontja a fa megítélését.

A fa csúcsa a törzs kiindulópontja fölé essen. A törzs fokozatosan vékonyodjon. Az ágak a törzs görbületének a külső részéről induljanak ki. Az ágakat szintén "S" alakúra neveljük. Az alsó ágak legyenek a legerősebbek, a magasabban levők pedig vékonyabbak és rövidebbek. A törzs jelentős része és az ágrendszer látható, a lombkorona egy szabálytalan háromszög alakba legyen foglalható. A törzs a fa magasságának 1/3-a, innen indulhat az első ág.

Bankan

Nagyon görbe, feltekeredett törzsű fácska. A gyökérzet egyaránt lehet szimmetrikus, vagy aszimmetrikus.


Nejikan


A törzs mintha meg lenne csavarva. Vannak olyan fajok amelyek eleve csavarodottan nőnek, de a csavarodás lehet mesterségesen előidézett is. A gyökérzet itt is szimmetrikus.

Shakan

Elhajló

Az egyik irányba határozottan megdőlt fácska, az ágak mindkét oldalon (elcsúsztatva) megtalálhatók. A gyökérzet a dőlést egyensúlyozandó, az ellentétes oldalon fejlettebb. A dőlésszög akár 45 fok is lehet. Az ágak vízszintesen helyezkedjenek el, tehát ha egy egyenes fát ferdén ültetünk be az helytelen. Gyakran ültetik ovális edénybe. A gyökerek láthatóak legyenek, és olyan látszatot keltsenek, hogy a fa biztosan támaszkodik a földben. Az ágrendszerre és a lombozatra ugyanazok a követelmények, mint az egyenes stílusokra. A törzs lehet egyenes vagy kissé görbült.

Kengai


Kengai stílusú bonsai.

A törzs lecsüngő növekedésű. A meredek hegyoldalon vagy sziklán élő fák jellegzetes formája, melyet elsősorban a szél alakít ki. A határozottan lefelé növő bonsai törzse többnyire az edény aljánál jóval mélyebbre nyúlik. Sok faj nevelhető így, ha nem kifejezetten felfelé törőek.

Han-kengai

Han-kengai stílusú bonsai.

A törzs közel vízszintes. A természetben akkor alakul ki ez a forma, ha a sziklán áll vagy víz fölé nyúlik. A törzs határozottan vízszintes hatást keltsen, még ha az edény pereme alá hajlik is. A kiemelkedő gyökerek ellensúlyozzák a törzset. Sok fa alkalmas erre a stílusra.

Bunjing


Aszkéta, vagy festői

Nem könnyű meghatározni a bunjing stílust, mert felrúg sok bonsai szabályt. Az biztos, hogy az ebben a stílusban nevelt fák olyan karcsúk és kecsesek, mint azok a kínai festményeken lévők, amelyekről a nevüket kapták. A bunjing stílusban nevelt fa törzse általában többször csavarodik, kanyarodik. A természetben az ilyen fák gyakran a tengerparton élnek vagy olyan helyen, ahol fel kellett küzdeniük magukat a többi fa között a napfényre. Emiatt lombkoronájuk csak a magas törzs csúcsán alakul ki. A legtöbb fenyőfélét bonsaiként nevelhetjük ebben a stílusban.


A törzsek száma szerint

Tankan

Egytörzsű

Sokan
        

A természetben az egyik törzs általában kisebb, mint a másik. A keleti bonsainevelők ezt "apa és fia" vagy "anya és lánya" stílusnak hívják.

A bonsainál is törekedjünk erre a hatásra, hogy elkerüljük a csúzliágas formát.

Gyakran egy alacsony ágból is kialakíthatjuk a második törzset. Három vagy több törzs esetében is hasonló szabályok érvényesek.

Sankan

Háromtörzsű

A törzs a tövénél háromfelé ágazik el. A gyökérzet szimmetrikus.

Gokan
        

Öttörzsű

A törzs a tövénél öt felé ágazik el. A gyökérzet általában itt is szimmetrikus.

Kabudachi

Közös tőről eredő, sűrűn álló, sok törzsű növények.


A gyökérforma szerint

Neagari

Az ilyen bonsai gyökérzete a talajból kilátszik. A csupasz gyökerek azt az érzetet keltik, mintha a növénynek hosszú évek szélsőséges időjárását kellett volna átvészelnie.

Netsuranari
        

A soktörzsű növény különállónak tűnik, pedig közös. Valaha elfektetett tövük a talaj alatt kígyó alakban húzódik. Erre a stílusra legalkalmasabbak a hajlékony ágú és törzsű fák, mint a tiszafa vagy a fenyők, sarjakat hozó fajok, mint például a szil.

Ikadabuki

"Csónak", vagy "tutaj"

Több törzses növény, hasonló a netsuranarihoz, de míg ott a törzsek görbe vonalon helyezkednek el, itt ez egyenes.


A koronaforma szerint

Hokidachi

Az egyenes törzs jól kiegyensúlyozott, boltozatos ágrendszert tart.

A hokidachi stílusban kialakított fák legjobban télen mutatnak, amikor ágait nem takarják el a levelek. Természetes környezetben a fenyőfélék szabályosan felfelé növő fák, de a juharok, szilfák és több más finom ágrendszerű lombhullatófa is valószínűleg seprű alakúvá fejlődik.

Ezt a klasszikus stílust talán a legnehezebb elérni a bonsaiban. Ha mégis ki szeretnénk próbálni, legjobb, ha finom ágú fát választunk, például juhart.

Fukinagashi
        

Szélfútta stílus

Mintha az állandóan egy irányból fújó szél döntené meg a fát, az ágak is e szerint egy irányba rendezettek. A gyökérzet a dőlést egyensúlyozandó, itt is az ellentétes oldalon fejlettebb.

Sashieda

Elnyúló

A törzs itt is felfelé nő, de egy főág különválik, és oldalra elnyúlik valamelyik irányba. A gyökérzet többnyire itt is szimmetrikus.


Az ültetés elrendezése szerint

Yose-ue

Erdőcske

Több különálló növényt ültetünk szépen összeválogatva, amolyan erdőszerű elrendezésben. Ha egy közös gyökérből eredő törzsekből készítik, akkor kabudachi a neve.

Sekijoju
        

Kőre ültetés

A növény gyökerei egy követ ölelnek és úgy futnak le a tálba.

Ishitsuki

Kőbe ültetés

A növény egy szikladarabból nő ki. A gyökerek a kő repedéseiben nőnek és (láthatóan) nem érik el a talajt.

Saikei
        

Tájképi stílus

Kövek, sziklák, kisebb-nagyobb növények felhasználásával kialakított miniatűr tájkép.


Gyakoribb bonsai növények

Japán selyemfenyő (Pinus parviflora)

        

Japán fenyő (Pinus thunbergii)

Kínai boróka (Juniperus chinensis)

        

Japán ciprus (Cryptomeria japonica)

Ujjas juhar (Acer palmatum)

        

Háromerű juhar (Acer buergerianum)

Kínai szil (Ulmus parvifolia)

        

Japán gyertyánszil (Zelkova serrata)

Díszcseresznyék (Prunus hibridek)

        

Gyertyán (Carpinus betulus)

Tölgyfafélék (Quercus sp.)

        

Mezei juhar (Acer campestre)

Japán juhar (Acer palmatum)

        

Törpe nyír (Betula nana)

Nádfű (Arundinaria auricoma)


Tálak és tárolók

A bonsaiknak különleges tál kell, érdemes eredetit venni. A bonsai összképének az edény hasonlóan fontos része, mint maga a növény. A nevelők általában a fa kialakítása után választják a tartót úgy, hogy a kettő harmonizáljon színben, alakban, méretben. A választást gyakorlati és esztétikai tényezők befolyásolják.

Gyakorlati tényezők: Az edénynek elegendő talajmennyiséget kell megtartania, hogy a gyökerek egy vagy két évig zavartalanul fejlődhessenek. Fagyálló legyen, és kellő számú vízelvezető nyílást tartalmazzon. A bonsaitartók általában sekélyek, de néha mélyebbet is használhatunk. Erre akkor lehet szükség, ha a fa sok vizet igényel. Soha ne próbáljuk azzal megtakarítani az öntözési időt, hogy túl nagy edényt választunk.

Esztétikai szempontok: A legfontosabb szabály, hogy a cserép vizuálisan egyensúlyban legyen a fa magasságával és szélességével.

 

Amennyiben megtetszett az oldalon ismertetett bonsai, s Te is gazdája szeretnél lenni egy vagy több példánynak, ne feledd, hogy ezek a kis fácskák lelkiismeretes gondozást, ápolást kívánnak. Igényesek a talaj összetételére, a tápanyag biztosítására, az öntözésre, tartásukra, teleltetésükre figyelmet kell fordítanod.

Sokféle szerszám és segédeszköz van forgalomban, - kifejezetten bonsai barátok számára - de mielőtt ezekből elhamarkodottan bevásárolnál, döntsd el, valóban van kitartásod a kis növények életben tartására, hogy társaid legyenek a lakásban?

Ha végleges válaszod IGEN, akkor rajta! A kis fácska lakásod dísze lesz. Meghálálja a gondoskodást.

 

Botanika Vissza a kezdőlapra                                    Botanika Vissza a BOTANIKA menűbe