Bálnák és cetek


A modern állatrendszertan szerint a cetek - az átlagember számára meglepő módon - közeli rokonságban állnak a párosujjú patásokkal, tehát például a szarvasmarhával, a sertéssel, a szarvassal. Ezért a ceteket és a párosujjú patásokat újabban egy közös rendbe (Cetartiodactyla, magyar neve még nincs) sorolják. Egy ennek alárendelt rendszertani egység a cetek (Cetacea) alrendje.

A cetek alrendjén belül két öregcsaládot különböztetünk meg. A sziláscetek (Mysticeti) öregcsaládjába nagy vagy közepes méretű cetfélék tartoznak. Ezeket a fajokat szokás magyarul bálna néven nevezni. Közös jellemzőjük, hogy nincsenek fogaik, szájukban sziláknak nevezett szarulemezek vannak, s táplálékukat ezzel szűrik ki a vízből.

A fogascetek (Odontoceti) öregcsaládjába közepes vagy kistermetű állatok tartoznak. Ezek a sziláscetekkel ellentétben fogakkal rendelkeznek.

Ezek az állatok bolygónk legnagyobb élőlényei. Méreteik lenyűgözőek, hiszen egy - egy kifejlett állat hossza a fajtól függően elérheti a 15 - 30 métert, míg tömegük a 30 - 180 tonnát. (Ez nagyjából egy Boeing 747 típusú repülőgép utasok nélküli tömegével azonos.)

   

Első pillantásra, - különösen életközegük miatt - hasonlítanak a halakra, azonban farokúszóik az azonosítást nagyon egyszerűvé teszik. A bálnák farokúszója vízszintes és föl - le irányban mozog, míg a halaké függőleges állású, és oldalirányban mozog jobbra - balra.

Az evolúció során a szárazföldi emlős állatokból fejlődtek ki. Miután visszatértek a vízi életmódhoz, mellső végtagjaik uszonnyá alakultak, míg hátsókat - miután elcsökevényesedtek - végképp elveszítették, a bőrt takaró szőrzettel együtt, azaz teljesen csupaszok.

Testhőmérsékletük állandó, tüdővel lélegeznek, ezért alkalmaként fel kell merülniük az óceán felszínére.

Elevenszülők, a nőstény 2 - 3 évente borjadzik, 11 - 12 hónapos vemhességet követően, általában egy, ritkán két borjú jön a világra. Születéskor a borjú (fajtól függően) 4 - 6 méter hosszú és 1,5 - 2 tonna tömegű. Naponta minimálisan 60 - 400 liter magas, kb. 50%-os zsírtartalmú tejet szopik, amíg szilárd táplálékot nem kezd el fogyasztani.

A bálnák éneke

A bálnák sóhajokat, füttyöket, csettintéseket hallatnak. A megfigyelések szerint a különböző hangok egymás utáni összekapcsolásával egyedi hangmintázatot állítanak össze, melyeknek ismétlésével hozzák létre a jellegzetes dallamokat. A kutatási eredmények nem bizonyítják a cetek nyelvének létezését, de úgy tűnik, hogy a bálnák mondatokat használnak, csakúgy, mint mi emberek.


Szilás cetek


A szila a cetek egy csoportjának szűrőberendezése, mely szarulemezekből áll és a cet felső állkapcsából nő ki. A szilák hossza 50 - 150 centiméter közötti, végeik seprőszerűen elágaznak, kibomlanak, ez a szilahaj. A bálna hatalmas száját kitátva úszik, s szilák segítségével kiszűri, összegyűjti a tengerben lévő planktont.

A sziláscetek táplálkozása

   

Szilák a bálna szájában

Simabálnák családja

Az északi tengerek lakója, a zajló, vagy a vékony jégmezőtől sem ijednek meg, az 1 méter vastag jeget is képesek áttörni. A simabálna átlagosan 15 - 18 méter hosszú.

Egy átlagos példány súlyát 90 tonnára, a legnagyobbakét 110 tonnára becsülik. Lassan úsznak, sebességük ritkán haladja meg az óránkénti 10 kilométert.

Jellemző rájuk, hogy farkukkal, vagy az uszonyaikkal csapkodják a vizet. Szívesen kiugranak egész testükkel a vízből és hanyatt zuhannak vissza.

Újszülötteik 5 - 6 méter hosszúak. A 60 méteres mélység körüli tengerfeneket kedvelik. A felszínen is táplálkoznak, lassú úszás közben, kitátott szájjal. Állkapcsát 60 fokos szögig képes kitátani. Táplálkozás közben lemerülnek, majd amikor felbuknak, páraoszlopot lőnek fel, a cetvadászok erről ismerték fel.

   

Méretkülönbségek                                                   A hatalmas ívelt száj

   

Kiugrás a vízből                                                               A farokuszony

   

Orrnyílások a fejtetőn                                             A kilégzés párafelhője

   

Tehén borjával                                                   Az óceán felszínén


Szürkebálna (Eschrichtius robustus)

Az állat főként a Csendes óceán északi, part menti vizeiben fordul elő. Hossza 10 - 15 méter, farkúszója 3 - 3,5 méter széles, mellúszói körülbelül 0,5 méteresek, hátúszója nincs. A kifejlett állat súlya legfeljebb 40 tonna.

Bőre sötétszürke, de ez egyedenként változik, nincs két egyforma állat. Fején, szája körül és farkúszóján előszeretettel tapadnak meg tengeri makkok, egyik fajuk kizárólag a szürke bálnán található.

A bálnának két orrlyuka van, az ebből előretörő párafelhő akár négy méter magasra is törhet. Ezt a nyugodt tengeren még több kilométerről is észre lehet venni.

A szürke bálnának van a legkevesebb szilája, mindössze nagyjából 130 darab egy - egy oldalon. Minden évben kisebb csoportokban akár 10 000 kilométert is vándorolnak. A tengerfeneket túrva keresgéli az apró rákokat és halakat. A sekély vizekben táplálkozik, 30 - 35 méternél mélyebbre ritkán merül.

A párzási időszak november és december eleje. A vemhesség 13,5 hónapig tart. Az ellés általában január és március között következik be, mikor is a nőstény egy utódot hoz a világra, mely 4 - 5 méter hosszú. Az anya a borját több mint félévig szoptatja.

   

Szürkebálna fókák társaságában                            Táplálkozás, jól láthatók a szilák

   

Kiemelkedés az óceánból                                                  A szürkebálna feje

   

Tengeri makkok a szürkebálna fején

   

Tengeri makkok megtelepszenek a farokuszonyon is


Barázdásbálna - félék családja

A barázdásbálnák között találjuk a világ legnagyobb élőlényeit. A legmegtermettebbek akár a 25 méteres testhosszt is elérhetik. Elnevezésük a hasi oldalon párhuzamosan lefutó barázdákról kapták.

Hatalmas távolságokat tesznek meg a nyári hideg vízi táplálkozási és a téli, meleg vízi szaporodási területek között. A barázdásbálnák családjából a legismertebb képviselőket vesszük számba.


Kékbálna (Balaenoptera musculus)

A kék bálna 30 méteres hosszával és 180 tonnás, vagy ennél is nagyobb testtömegével a legnagyobb ismert állat, ami valaha is létezett. Az eddigi adatok szerint a legsúlyosabb állat 190 tonnás volt. A leghosszabb bálna címét egy nőstény birtokolja melynek hossza elérte a 33,6 métert.

   

Kékbálna az óceánban

Ennek a hatalmas állatnak a teste hosszú, kúpszerű. Feje lapított, U-alakú. A toroktól kezdve, a testtel párhuzamosan, 60 - 120 barázda húzódik. A barázdák növelik a száj térfogatát, sőt a víz kinyomásában is szerepük van. Szája a megnyúlt barázdákkal együtt képes 90 tonna táplálékot és vizet befogadni. Szűk torka miatt ennek ellenére a kék bálna képtelen labda méretű élőlénynél nagyobbat lenyelni. Szájának elülső része vastag. A szájpadlásáról eredő több száz, 1 méter hosszú szilával szűri ki a planktont a tengervízből.

   

A kékbálna barázdái és hatalmas farokuszonya

Sebessége általában, 15 - 20 kilométer óránként, de meneküléskor óriási testével 37 kilométer/óra, rövid ideig pedig 50 kilométer/óra sebességre is képes. Táplálkozáskor úszása lelassul 5 kilométer/órára.

A kifejlett kék bálna naponta 40 millió krillt fogyaszt, ez körülbelül 3600 kilogramm táplálékot jelent. Amikor egy bálna gyomrát megvizsgálták, 425 kilogramm krillt találtak benne. Mivel a krill állandóan mozgásban van, a bálna kénytelen utánuk úszni. Nappal körülbelül 100 méteres mélységekben vadászik, csak éjszaka táplálkozik a víz felszínén, amikor a krill felfelé vándorol. A táplálkozási célú merülések általában 10 - 20 percig tartanak. Felszínre emelkedéskor áttöri magát a planktonfelhőkön, miközben nagyokat "kortyol", a száját félig bezárja, közben sziláin át a nyelve segítségével kipréseli a vizet, ily módon szilasertéi között bőséges mennyiségű tápláló planktont fog fel. Krillvadászat közben a kék bálna kisebb halakat, rákokat, kalmárokat is lenyel.

Életének első hét hónapjában a kékbálna-borjú naponta 400 liter tejet fogyaszt. Gyorsan növekszik, 24 óránként 90 kilogrammot szed fel magára. A borjú születésekor 2700 kilogramm súlyú, körülbelül akkora, mint egy átlagos méretű kifejlett nílusi víziló.

   

A kilégzéskor megjelenő több méter magas párafelhő


Közönséges barázdásbálna (Balaenoptera physalus)

Hosszú és karcsú teste háta barnásszürke, hasi oldala világos színű. A közönséges barázdásbálna csak a jéggel borított és az óceánok üres, élettelen helyeit kerüli el. Tápláléka a rajokban élő kis halakból, kalmárokból és rákokból áll.

   

Közönséges barázdásbálna az óceánban

Táplálkozás közben a bálna 10 kilométer/órás sebességgel úszik, és képes egy "harapásra" 70 köbméter vizet és táplálékot bekapni. Miután befalta a táplálékkal teli vizet, a szilákon keresztül kinyomja a vizet a szájából, de a táplálék fennakad a szilákon. A kifejlett állat szájának mindkét felén 250 - 450 szila található. A közönséges barázdásbálna általában 200 méternél mélyebbre nem merül, egy merülés alatt körülbelül négyszer képes falni. Minden falásnál körülbelül 10 kilogramm krillt és apró halat nyel le. Naponta 1800 kilogramm táplálékra van szüksége az életben maradáshoz. A közönséges barázdásbálna egyik vadászmódszere az, hogy nagy sebességgel körülússza a halrajt, amíg a megijedt halak összezsúfolódnak, aztán nagyra tátott szájával közéjük úszik, és bekap belőlük amennyit csak tud.

   

A bálna hasoldali barázdái és óriási szája

Az ivarérettséget a hím 10, a nőstény 13 éves korban éri el. A párzási időszak decembertől februárig tart, a mérsékelt övezetben, a partok közelében. A nőstények csak minden második - harmadik évben párzanak. 11,5 hónapot követően a nőstény egy, átlagosan 6,5 méter hosszú és 1800 kilogramm súlyú utódot hoz a világra. A szoptatás 6 - 7 hónapig tart, ekkorra a borjú eléri a 11 - 12 méteres hosszúságot. A borjú az első vándorutat a táplálkozó helyek felé anyja mellett teszi meg.


Hosszúszárnyú bálna (Megaptera novaeangliae)

A hosszúszárnyú bálna a nagyobb testű barázdásbálna-félék közé tartozik. Az állat hossza 13 - 14 méter, néha 16 méter is lehet. Testtömege nem haladja meg a 40 tonnát.

A hosszúszárnyú bálnának különleges alakú teste van, feltűnően hosszú mellúszókkal, innen ered a magyar neve is.

   

Hosszúszárnyú bálna

A hosszúszárnyú bálnák is énekelnek, de csupán a hímek éneke tart 6 - 35 percig. A hangok frekvenciája 40 - 50 Hz, és az ének, melyet néhány órán keresztül folyamatosan ismétel, 30 kilométer távolságra is elhallatszik.

Egy példány évente 25000 kilométert is képes megtenni. A hosszúszárnyú bálna csak nyáron, a sarki vizekben táplálkozik. Télen a szubtrópusi és trópusi tengerekbe vándorol, hogy párosodjon és elljen. Ez idő alatt csak a zsírtartalékából él, amit a nyári táplálkozási időszakban felhalmozott. Tápláléka: planktonok, rákok, halak és tintahalak.

A hosszúszárnyú bálna különféle halászási módszereket alkalmaz. Ilyenek a lökéshullámok, melyek a farokcsapások és a felugrás következtében keletkeznek, és ily módon felriasztják, és a tengervíz ütéseivel elkábítják a halakat, míg a másik módszer a bálnák által a víz mélyéről kibocsátott buborékok, melyekkel megzavarják a zsákmányt.

   

                                Hosszúszárnyú bálna nyitott szájában jól látszanak a szilák                    Hátravetődés

Szerencsétlen találkozás

Orrlyukai a fejtetőn találhatók; az ezekből kifújt párafelhő akár 3 méter magasra törhet; a jelenség 2 - 3 másodpercig tart. Keskeny mellúszói igen hosszúak, erősek és ívelten csipkézettek; teljes testhosszának az egyharmada.

   

Párafelhő                                                            Teljes kiemelkedés

A hosszúszárnyú bálna olykor többször egymás után egész testével kiugrik a vízből; egyesek szerint ezt azért teszi, hogy megszabaduljon a tengeri makkoktól és más élősködő szervezetektől.

A felső állkapocsból mindkét oldalon 250 - 400 szila lóg alá. Az elülső szilák 40 - 45 centiméteresek, a hátulsók akár az 1 méteres hosszt is elérhetik. A nőstény az ivarérettséget 5 éves korában éri el, a hím csak 7 évesen válik ivaréretté. A nőstény minden 2 - 3 évben borjadzik, a vemhesség 11 - 12 hónapig tart, ennek végén egy, ritkán két borjú jön a világra. A legtöbb ellés januárban, februárban, júliusban vagy augusztusban történik. Születésekor a borjú 4 - 6 méter hosszú, és 1,5 - 2 tonnát nyom. Élete első hat hónapjában legalább 40 liter 50%-os zsírtartalmú tejet szopik naponta, a következő hat hónapban már szilárd táplálékot is fogyaszt mellé. Így a nőstény körülbelül egy évig neveli borját.

Hosszúszárnyú bálnatehén borjával

Fogas cetek


A fogas cetek alrendjébe tartozó fajoknak fogaik vannak, halakkal, polipokkal, tintahalakkal táplálkoznak. Másodpercenként 600 - 1000 irányított hanghullámot bocsájtanak ki, melynek visszaverődését felfogva tájékozódnak, de ezzel derítik fel zsákmányuk helyzetét, sebességét, haladási irányát és méretét is.

A fogascetek emlősállatként vízben élnek, de mivel tüdővel lélegeznek fel kell jönniük levegőt venni. Egy légzőnyílása van a fejük középső részén, kivéve az ámbráscetet, melynek a feje bal oldalán van egy hosszabb légzőnyílás.


Ámbráscetek családja

A nagy ámbráscet a legnagyobb a fogascetek között, a világ összes óceánjában honos. A hímek általában 15 - 20, a nőstények 11 - 13 méteres hosszt érik el. A hím testtömege átlagosan 45, a nőstény 20 tonna. Hatalmas, a test egyharmadát kitevő fej, majdnem derékszögben metszett, amelytől megjelenése egészen rendkívüli. A vízből felbukva annyira emeli ki fejét, hogy légzőnyílása (amelybe mindkét orrnyílás becsatlakozik) kibukkanjon, és ezután 45 fokos szögben gőzfelhőt lövell ki, amely akár 5 méter magasságot is elérhet.

   

A nagy ámbráscet hatalmas feje                          A kilométerekről is látható párafelhő

Alsó álcsontja keskeny, karcsú, és a felső csúcsáig sem ér el. Minden állkapocsfélben 20 és 30 közötti kúpos fog található.

   

A keskeny alsó állkapocs, és a benne ülő fogak

A nagy ámbráscet foga

Hátúszója nincs, farokúszója óriási, 4 méternél is szélesebb, mely rendkívüli teljesítményekre teszi képessé az állatot.

   

Az ámbráscetnek nincs hátuszonya, farokuszonya viszont óriási

A fejükön a vastag zsírréteg alatt levő kamrában található a rendkívül finom spermacetolaj, amit érzékeny műszerek kenésére használnak.

Az "ámbra" egy olyan viaszszerű anyag, ami a gyomrukból kerül ki mázsás tömbökben és a víz felszínén úszik. A friss ámbra lágy állagú, színe fekete, szaga kellemetlen. Nap, levegő és tengervíz hatására megkeményedik, elhalványul, és kellemes illatúvá válik.

Keleten főleg fűszerként, nyugaton pedig finom parfümök illatanyagának rögzítésére használnak. Az ámbra a feltevések szerint csak a beteg példányok beleiben képződik.

   

Az ámbra és a belőle készült illatszer

A nagy ámbráscetek rendszerint nagycsaládokban élnek, amelyek több borjas nőstényből és az őket vezető hímből állnak. A bikák háremszerűen tartják a teheneket, főként a párzási időszakban heves küzdelmeket is folytatnak értük.

Rendkívül érzékeny a víz alatti hanglokátor rendszerük segítségével sok kilométeres körzetben tájékozódnak, és tartják a kapcsolatot. A mélytengerek sötétjében zsákmányaikat ezzel az érzékszervükkel kutatják fel.

Akár 3000 méterre is lemerülnek, s másfél órát is eltölthetnek a víz alatt. Elsősorban nagy tintahalakra vadásznak. Gigászi lehet a mélyben folyó küzdelem, amelyik rendszerint a cet győzelmével ér véget. Erről tanúskodnak a cet gyomrában talált, letépett fogókarok, de a hatalmas kalmár sem adja olcsón az életét, azt a cet testén éktelenkedő, oroszlánkarmok nyomaihoz hasonló hegek és tányér nagyságú sérülések bizonyítják. Előbbiek a lábasfejű papagájcsőrszerű állkapcsainak, utóbbiak a fogókarok tapadókorongjainak a nyomai.

   

Fantáziarajz az óriáspolip és az ámbráscet párviadaláról  Igazi sérülések az ámbráscet bőrén, melyeket polip okozott

A hím 18 - 20 évesen válik ivaréretté, a nőstény már 8 - 9 évesen ivarérett. A vemhesség 14 - 16 hónapig tart, melynek végén 1 - 2 borjú jön a világra. Születéskor általában 4 méter hosszúak, és 1300 - 1500 kilogramm tömegűek. A borjút 3,5 évig szoptatja a tehén 50%-os zsírtartalmú tejével.

   

Nagy ámbáscet borjával



Csőröscetfélék családja

A csőrös cetek mélymerülő, fogas cetek. Keveset tudunk róluk, részben azért, mert idejük nagy részét az óceáni mélységekben töltik. Egyes fajokat alig észlelnek, és a kutatók azt gyanítják, hogy talán több csőrös cet is felfedezésre vár. Szintén keveset tudunk arról is, hogyan kommunikálnak ezek az emlősök vagy kerülik el a ragadozókat.

Csőrös bálnák közepes méretűek, hosszuk 4 - 13 méter, tömegük 1 - 15 tonna. A legfontosabb megkülönböztető jellemzőjük a csőrszerűen megnyúlt koponya, mely hasonlít a delfinekére. A legtöbb csőrös cet hímjének csupán néhány pár foga van, míg a nőstények fogai ki sem emelkednek az ínyből. A hímekre jellemző az erősen ívelt homlok.


Északi kacsacsőrű cet (Hyperoodon ampullatus)

Az északi kacsacsőrű cet testhossza 700 - 950 centiméter, testtömege legfeljebb a 3000 kilogrammot éri el. Jellemző rá az erősen domború homlok, amelytől a "csőr" jól láthatóan eláll; innen a név: "kacsacsőrű. A test sötétszürke, vagy fekete, az öreg nőstények mintázata akár márványozottnak is tűnhet.

Rendszerint kisebb csapatokban jár, de néha akár ezernél is többen kószálnak együtt. Nyugodtan úsznak, és mielőtt lebuknának, hosszabb ideig a felszínen maradnak. 500 méternél is mélyebbre merülhet, és akár egy óráig is képes a víz alatt maradni.


Északi csőröscet (Mesoplodon bidens)

Hossza eléri az 5 métert, súlya 1000 - 1300 kilogrammot. A vemhességi időszak 12 hónapig tart, és a fiatalok születési súlya körülbelül 160 - 200 kilogramm. A felnőttek kékesszürke vagy pala színűek, hasuk fehér. Az eddigi legnagyobb, a 2009-ben megfigyelt példány 5,5 m hosszú volt. Az állat akár 800 méteres mélységbe is képes zsákmányáért lemerülni. Keveset tudunk róluk.


Cuvier-féle csőröscet (Ziphius cavirostris)

Testhossza 550 - 900 centiméter, kiálló, csőrszerű arcorra és kissé kidomborodó feje van. A hímeknek, de ritkábban a nőstényeknek is, a két alsó állkapocsfél csúcsán egy - egy kúposfog ül. A nőstények többi foga, és részben a hímeké is, a fogínyben rejtőzik.Túlnyomórészt szabadon úszó tintahalakkal táplálkozik. 30 - 40 fős csapatokban úszik. Meglehetősen egyszerre buknak le és jönnek fel, körülbelül 10 percig tartózkodnak a felszínen és 20 - 40 percig a víz alatt.


Cetek az irodalomban

Herman Merville: Moby Dick, a fehér bálna

A Pequod nevű bálnavadászhajó kapitányát Ahab parancsnokot egyetlen rögeszme hajtja, űzi: elejteni Moby Dicket, a fehér bálnát.

Keveset tudni erről a rendkívüli ámbráscetről, amelyet nem csupán hihetetlenül tekintélyes mérete különböztet meg többi társától, hanem barázdált homloka, egyedülálló hófehér színe is. Az a szóbeszéd terjedt el róla, hogy számos vadászatból menekült meg élve a világ óceánjain - szinte ugyanabban az időben -, a bálnavadászok úgy vélik, több alakban fordul elő, sőt halhatatlan.

Ami a legnagyobb mértékben járul hozzá legendájának megszületéséhez, az az állat bámulatos intelligenciája, melyet egyetlen más bálnánál sem tapasztaltak. Ahab kapitány arra teszi fel életét, hogy egyszer és mindenkorra leszámoljon a tenger hatalmas lakójával.


Biblia: Jónás és a cet

Jónás prófétát Isten fölszólítja, hogy menjen Ninivébe és hirdessen bűnbánatot, mivel a város gonoszsága már türhetetlen. Jónás viszont, elmenekül a parancs elől. Hajóra száll, és Ninivével ellentétes irányba indul el.

Isten nagy vihart bocsát a tengerre, a hajósok megrettennek, és Jónás azt javasolja, hogy dobják őt a tengerbe. Isten megmenti makacs szolgáját, egy nagy halat küld, hogy elnyelje a prófétát. Jónás a hal gyomrában marad három nap és három éjjel, mígnem a hal partra veti, hogy teljesítse küldetését.

Botanika Vissza a kezdőlapra                                    Botanika Vissza az EMLŐSÖK menűbe