A csótány


A csótányok (Blattodea, Blattoptera vagy Blattaria) a rovarok (Insecta) osztályában az újszárnyúak (Neoptera) egyik rendje.

A sarkvidékek kivételével világszerte megélnek, a legtöbb fajt a trópusokon találjuk. Európában sok apróbb termetű fajuk honos, az emberi környezetben megtelepedett nagyobbakat más földrészekről hurcoltuk be. Az egyik legelterjedtebb kártevő rovarfaj, az emberek körében jelentős közutálatra tett szert.

A kifejlett példányok elérhetik a 20 - 45 milliméteres nagyságot, színezetük a vöröses sötétbarnától a feketéig terjed. A hímek szárnya nagyjából a potroh 2/3 részééig ér, a nőstények szárnyatlanok. Mindkét ivar - az amerikai csótány kivételével - röpképtelen. Csápja akár a testhosszal megegyező hosszúságú is lehet. Minden végtagja erős futóláb.

   

Hím és nőstény csótány

Biológiai sajátosságuk az erősen lapított test, mellyel szűk hézagokba, repedésbe képesek behúzódni, rejtőzködni. A lábfejeiken levő tapadószervek segítségével a függőleges üvegfalon, mennyezeten is képesek mászni.

   

Erősen urbanizálódott, néhány fajuk szinte már csak a városokban, az ember közelségében van jelen. A fényt kerüli, gyors mozgással közlekedik táplálékot keresve.

Mindenevők, a növényi és állati eredetű élelmiszert is elfogyasztják, ezek hiányában azonban egyéb anyagokkal is (pl. textil, papír stb.) táplálkozhatnak. A számukra kedvező táplálékot messziről is felkeresik, éjszakai aktivitási idejük alatt folyamatosan táplálék után kutatnak. A kemény táplálékot hányadékukkal oldják fel.

   

   

Az éhezést viszonylag jól tűrik, táplálék nélkül akár hetekig is életben maradhatnak. Folyadékigényük nagy, a szomjazást nehezen viselik el, víz nélkül napok alatt elpusztulnak. Melegigényesek, a 23-35 Celsius fokos hőmérsékletű helyeket kedvelik.

   

A párzást hosszan tartó udvarlási ceremónia előzi meg. A nőstény petéit megkeményedő kokonba helyezi. A petetokban 16 - 28 pete foglal helyet.

   

A csótány a petetokot 1 - 6 napig cipeli, ezt követően elrejti, amelyből a lárvák 2 - 6 hónap múlva kelnek ki.

   

A nimfák kikelésükkor hasonlítanak a kifejlett egyedekhez, de minden esetben szárnyatlanok, és kisebbek a felnőtteknél. Végleges méretüket több vedlést követően érik el. 1-3 év alatt válnak ivaréretté.

A csótány fejlődése (petetok - lárva állapot (többszöri vedlés) - kifejlett példány)

Magyarországon három faj honos, melyek zavarják a háztartások, áruházak, vendéglátóhelyek, kórházak és egyéb emberi tartózkodásra szolgáló építmények nyugalmát.


Német csótány vagy muszkabogár (Blattella germanica)

Afrikából hurcoltuk be. Kedvenc tartózkodási helyei közé tartozik a konyha és minden olyan helyiség, melyekben ételt/élelmet tárolnak vagy dolgoznak fel. Előfordulhat mosodákban is, melyeket a magas páratartalom és a magasabb hőmérséklet miatt kedvel.

Modern bevásárlóközpontok is kedvelt helyeik közé tartozhatnak, főleg a táplálék sokszínűsége és a számtalan búvóhely miatt.

Ólakban és istállókban is megtalálhatjuk őket. Lakótérben a csótány rejtekhelyei közé tartoznak az ajtószárfák mögötti rések és takarólécek/deszkák, laza burkolatok alatt és falfugákban, repedésekben találjuk meg rejtőzködve. Tömegesen bújhatnak meg a konyhai munkapult vízvető lezárásaiban illetve a beépített konyhaszekrények fali illesztéseiben és az ajtók küszöb- és sarokréseiben is.



Amerikai csótány (Periplaneta amaricana)

Nagyméretű, 35 - 45 milliméter nagyságú, vöröses-barna színű rovar.

Neve nincs összefüggésben származási helyével, ugyanis szintén Afrikából ered. Nagyon melegigényes, a 30 Celsius fok hőmérsékletű, párás-nedves helyeket kedveli.

Az egyetlen csótányfaj, mely szárnyait repülésre használja. A helyiségekben inkább a padlószinthez közel helyeket kedveli, gyakran a lefolyókban, csatornákban tartózkodik.



Konyhai csótány vagy svábbogár (Blatta orientalis)

A konyhai csótány 2 - 3 centiméter nagyságú, feketésbarna színű. A rovar élettartama 0,5 - 2 év. A német csótányhoz képest fejlődési ideje hosszabb, nála lassabban szaporodik és folyadékigénye lényegesen nagyobb.

Magyarországon évente csak 1 nemzedéke van. A 25 - 30 Celsius fokos hőmérsékletű helyeket szereti. Általában padlószint közelében tartózkodik, de életfeltételét a csatornában, lefolyókban is megtalálja. A szénhidrátdús táplálékot nagyon kedveli.

Általános tévhit, hogy a csótányok csak a piszkos lakásokat kedvelik. Természetesen, ha nem találnak mindenfelé ételmaradékot, hamarabb odébbállnak, de a falak vagy vezetékek repedésein, az ablakon vagy az ajtón keresztül gyakorlatilag bárhová bejuthatnak, tehát mindegy, milyen lakásban és hányadik emeleten laksz, teljes biztonságban soha nem lehetsz a csótányoktól.

   

   

   

A csótányok jelenléte a lakásban, áruházakban, éttermekben, kórházakban nemcsak kellemetlen, ezek a hívatlan vendégek fertőző betegségeket is terjeszthetnek, közvetlen érintkezés esetén pedig allergiás reakciókat is kiválthatnak, de undorkeltésük miatt pszichés visszatetszést is kelthetnek.

Fertőző betegség terjesztő szerepük abból ered, hogy életmódjukból adódóan, rendszerint környezetünk szennyezett helyein (pl. a csatornában, szeméttárolóban stb.) tartózkodnak, ahol az ott levő fertőző anyagokkal táplálkoznak, de az ember közvetlen környezetében található élelmiszereket is rendszeresen látogatják, és szívesen fogyasztják.

Leggyakrabban különféle gyomor-bélrendszeri megbetegedést kiváltó mikroorganizmusok terjesztésében működhetnek közre. A csótányok megjelenése higiénés szempontból tehát különösen olyan helyeken kritikus, ahol kórokozók jelentős számban fordulhatnak elő (pl. kórházakban, vagy otthon ápolt fertőző beteg környezetében).

A legjobb védekezés a csótányok megtelepedése ellen, ha időben gondoskodunk a fal repedéseinek betöméséről, és minden olyan rés, lyuk eltakarásáról, ahol megbújhatnak és szaporodhatnak.

Amennyiben mégis találkozol betolakodókkal, néhány házi praktika:

Facsard ki egy fél citrom levét, és csöpögtess belőle a küszöbre, az ablakpárkányra, illetve azokba a repedésekbe és résekbe, ahol a csótányok bejuthatnak a lakásba.

Az is célravezető, ha rendszeresen felmosod a padlót négy citrom levéből és két liter vízből készült keverékkel. A citromot ki nem állhatják ezek a kártevők.

A csótányok az uborkát sem kedvelik, segítségével távol tarthatod őket. Hámozz meg egy uborkát, majd a héját helyezd oda, ahol bejuthatnak a lakásba. Az uborka a már beköltözött csótányokat is kiűzi a lakásból.

   

Ha a csótányokat nem sikerül távoltartani és már bent vannak a lakásban, a cukorral 1:1 arányban elkevert szódabikarbóna pillanatok alatt végez a csótánnyal, sőt, ha a szódabikarbóna általi halált halt tetemet fal fel a többi,- amit nagy valószínűséggel megtesznek -, ők is gyorsan távoznak az élők sorából. A cukorhoz sütőport is keverhetsz, ettől ugyanis a csótányok szinte azonnal kipukkannak.

Kipróbálhatod a ragacsos, rovarcsapdákat is. Ezek a csótány számára kellemes, vonzó illatot árasztanak, de útjukat a ragasztó végzetessé teszi.

A vegyi fegyvereket is bevetheted a kellemetlen albérlők ellen, de nagyon ügyelj arra, hogy ne lélegezd be a szert. Számtalan igen hatékony szer van forgalomban.

      

A mérget tartalmazó csapda szinte azonnal végez a hívatlan vendégekkel, s hatékonyságát 2 - 3 hónapig megőrzi. A méregtől elhullott csótányok maradványait éhes társaik felfalják, így hatása több egyeden is érvényesül.

Tartsd be a gyártó használati utasítását! A csótányirtó kihelyezése után alaposan moss kezet!

Ne feledd! A vegyszerek a csótányokat elpusztítják, de takarítanod neked kell!

 

Még néhány érdekesség a csótányról

Távolkeleten a csótányokat farmokon tenyésztik, s grillezve, vagy zsírban, olajban sütve, esetleg csokoládéban megforgatva - a többi, tücsökkel és bogárral együtt - kedvelt élelmiszernek számít. Az íze állítólag hasonlít a burgonyasziromra.

   

   

   

Botanika Vissza a kezdőlapra                          Botanika Vissza a ROVAROK menűbe