Az egysejtűek mozgása


Egysejtűek azok az élőlények, melyek egyetlen sejtből állnak. Ez az egyetlen sejt végez minden életfunkciót, a táplálkozást, a helyváltoztatást, a szaporodást.

Szabad szemmel nem láthatjuk őket, - mivel a milliméter tized, sőt századrészei, - csupán mikroszkóp segítségével tekinthetünk be életfolyamataikba.

1./ Ostorosok (Euglenophyta)

Tipikus képviselő: Zöld szemes ostoros (Euglena viridis)

Az ostorosmoszatok édesvizekben elterjedt egysejtűek. Egyik legismertebb képviselőjük a zöld szemes ostoros. A sejtet sejthártya határolja, ostora tövében szemfolt látható, amelynek a fény érzékelésében van szerepe. Az ostor közelében helyezkedik el a sejtszáj, amely szerves táplálék felvételére szolgál.

A zöld szemes ostoros rendkívül érdekes tulajdonsága, hogy részben állat, részben növényként viselkedik. Sötétben elszíntelenedik, ilyenkor kizárólag állati módon, baktériumokkal, elhalt élőlények szerves anyagaival táplálkozik, majd napfényre kerülve, újra képessé válik testanyagainak fotoszintézis útján történő előállítására.

A Golgi berendezés alakítja át és juttatja a rendeltetési helyére a fehérjéket, például a sejthártyához. A mitokondrium az energia előállításában és annak elraktározásában szerepet játszó sejtszervecske. Az előállított energiát makromolekulák formájában tárolja.

Szaporodáskor a sejtmag, az ostor, a szemfolt, azaz minden szerve megkettőződik, s hossztengelye mentén a sejt 3 - 4 óra alatt kettéválik.

Alakjukat folyamatosan változtatják, meggörbülnek, kinyúlnak, összegömbölyödnek, sőt kúsznak - másznak is, mint egy giliszta. Az ostort helyváltoztatásra akkor képes használni, ha elégséges mennyiségű folyadéktér áll rendelkezésére. Akár úszik, akár kúszik, hossztengelye körüli forgó mozgást végez.

Fontos szerepe van a vizek öntisztulásában. Valószínűleg őseinél vált ketté a növények és állatok evolúciós fejlődése.

Az egysejtűek általában ivartalanul, osztódással szaporodnak. Az örökítőanyag lemásolódása után a sejt kettéfűződik, s mindkét fél teljes értékű, önálló sejtté válik. Kedvező körülmények között akár 20 percenként képesek osztódni. Az egysejtűek ivaros szaporodása során két egyed egymás mellé kerül, így közöttük plazmahíd alakul ki. Ezen keresztül maganyag jut át az egyik sejtből a másikba. Ilyenkor az adókat hím, a befogadókat női jellegűeknek tekintjük. Nem növeli a faj egyedszámát, csak az örökítőanyag keveredését, megfiatalodását szolgálja.


2./ Gyökérlábúak (Rhizopoda)

Tipikus képviselő: Óriás amőba (Amoeba proteus)

Az ásványi sókból, vízből, cukorból, fehérjékből felépülő összetett testnedvet a vékony, de rendkívül rugalmas sejthártya határolja, mely igen nagy alakváltozásokat biztosít.

Az amőba úgynevezett állábakat hoz létre, melyek a mozgását biztosítják, de egyben a táplálékszerzés eszközei is. Zsákmányát egyszerűen körbeöleli, s bekebelezi. Az így létrejövő emésztőüregben megkezdődik a tápanyag lebontása és hasznosítása. Az emészthetetlen salakanyagot egyszerűen kidobja, kirekeszti a sejtből.

Haladáshoz szilárd felszínre van szüksége, mely a megtapadást lehetővé teszi. Egy vagy két állábat kinyújt, majd sejtnedvét ezekbe átpréseli, s ezért alakja folyamatosan változik.


3./ Csillósok (Ciliophora)

Tipikus képviselő: Papucsállatka (Paramecium caudatum)

A papucsállatka nevét alakjáról kapta. Édesvízben él, a savas közeget kedveli. Mérete 50 - 300 ezredmilliméter.

Testét körben csillók szegélyezik, melyek hullámszerű mozgásával a baktériumokból, algákból, szerves törmelékből és kisebb egysejtűekből álló táplálékát szájnyílásához tereli, ahol emésztő sejtüregeket képezve megkezdi a lebontásukat. Az emészthetetlen hulladékot és a salakanyagot a sejthártyán keresztül a környezetbe kilöki.

Szaporodásuk ivartalanul és ivarosan is végbemehet.

1./ Ivartalan szaporodás: Az állatka, hossztengelyére merőlegesen kettéosztódik, mely folyamat akár több óráig is eltarthat.

2./ Ivaros szaporodás: Két állatka a szájnyílásuk mentén összetapad, nagy sejtmagjuk feloldódik, kis sejtmagjuk többszörösen osztódik, s egyik sejtből a másikba vándorol, majd ismét osztódnak. Ez több mint félnapot is igénybe vehet. A párosodás alatt az állatkák közel fele elpusztul, de a megmaradók igen gyorsan szaporodnak osztódással.

A lüktető űröcskékből a sejtben kettő található. Ezek feladata a sejtbe jutott fölösleges vízzel együtt az oldott állapotú anyagcseretermék eltávolítása a sejtből, a sejthártya pólusain keresztül.

A csillók nem csupán a táplálékszerzésben, de a viszonylag gyors mozgásában is segítik.


Egysejtűek szaporodása osztódással

Megfigyelhetjük a zöld szemes ostoros és a papucsállatka osztódással történő szaporodása közötti különbséget.


Botanika Vissza a kezdőlapra                  Botanika Vissza a PARÁNYOK menűbe