Golgotavirág és zebralepke mimikri


Mi is az a mimikri? Az evolúció során kialakult olyan védekező mechanizmus, mikor az egyik állat, általában egy másik – védőfelszereléssel bőven ellátott – állathoz válik hasonlatossá, kihasználva annak elriasztó voltát.

Biztosan láttunk már nyári virágokon olyan legyet, mely megtévesztésig hasonlít a darazsakra. A ragadozók (elsősorban a madarak) tudják, hogy a darázs veszélyes és kellemetlen ízű. Azáltal, hogy a legyek hasonlítanak a darazsakra, védettséget élveznek. Természetesen a darázsevésre specializálódott madárfajok esetén ez a védekezési forma nem válik be.

A mimikri lényege: utánozd azt, ami meg tudja védeni magát, s te is jól jársz. Tágabb értelemben a mimikri nem csupán más állatok utánzását, hanem növényekhez, növényi részekhez, vagy egyéb élettelen dolgokhoz való hasonulást is jelent.

A dél amerikai esőerdőkben élő zebralepkék és a szintén ott őshonos golgotavirágok mesteri szintre fejlesztették a mimikrit. Ismerjük meg közelebbről a két résztvevőt!

A golgotavirág

Hazánkban is kapható, elsősorban cserepes növényként kedvelt, nagyon gyors növekedésű kúszónövény, melynek - a nemesítésnek köszönhetően - számos szín- és alakváltozata ismert.

        

        

A látványos virág neve igazi pátosz. Tudományos nevén Passiflora melyből a flora virágot, a passio pedig szenvedést jelent.

Ha jól megfigyeljük a virágot, s hajlandók vagyunk a kicsit meseszerű magyarázat elfogadására, abban Krisztus kálváriája jelenik meg.

A háromágú bibeszál azt a három pontot jelképezi, melyeken Jézust a keresztre feszítették. A puha bibe az ecetes szivacs. A hosszú, lefelé szélesedő magház kehelyre hasonlít, melybe felfogták a keresztre feszített Jézus kiömlő vérét. A porzókat öt portok tartja, mely az öt sebhely szimbóluma. A pálcikaszerű szálakból álló sugárkarika a töviskoszorú, s annak 72 tövise. Levelei hármasan szeldeltek, s valóban lándzsahegyre hasonlítanak.

A kúszás és kapaszkodás elengedhetetlen kelléke a kacs, mely segítségével a növény rögzíti magát, ez pedig nem más, mint a korbács.

A virágok mindössze egyetlen napig élnek. A termése tojásdad, ehető, édes – savanykás – csípős - zamatos íze miatt kedvelt, maracuja és passiógyümölcs néven ismert.

        

Vadon, mintegy 430 faj fordul elő, melyeknek a termésen kívül a virág, s maga a növény is fontos táplálék az állatok számára.

A zebralepke

A magyar név erősen félrevezető, mert zebralepke néven több, - különböző családba tartozó – lepkefaj is ismert.

A szóban forgó lepkék a Heliconidae családba tartozó, Közép- és Dél-Amerikában élő fajok.

A lepkék teste nagyon karcsú, a csápok véknyak, s a nappali lepkékre jellemzően bunkóban végződnek. Az első szárny keskeny, csúcsa általában legömbölyített, a hátsó szárny az elsőnél jóval kisebb, kerekded.

Az első fajokat Linné írta le 1758-ban, bár ő még a pillangók családjába sorolta őket. Linnét a hosszú, keskeny szárny megihlette, s a görög mitológiából Zeusz lányaiként ismert kilenc múzsa nevét adta a fajoknak. Ezért a mai napig használatos és elfogadott a Heliconius nemzettség, Helliope, Terpsichore, Thalia, Melpomene, Polyhymnia, Euterpe, Erato, Clio és Urania elnevezése.

Mára a megismert fajok száma már sokkal több, rengeteg alfaj, változat is létezik, sőt a fajok közötti kereszteződések révén – hibridizáció miatt – a katalogizálás a sokféleséget nem tudja követni.

Az azonos fajba tartozó lepkék a nagy földrajzi elterjedésnek betudhatóan olyan mértékben változnak, hogy eleinte nem alfajként, hanem külön fajként tüntették fel őket. A hibridizáció folytán létrejövő nőstények terméketlenek, a hímek viszont termékenyek.

A Heliconius fajok ráadásul egy, - a rovarvilágban is rendkívül egyedülálló – dologra képesek, ez pedig a bábnemzés. Az egyedfejlődés során, még az egyszerre bábozódó hímek és nőstények közül is, mindig a hímek kelnek ki előbb. A nőstények által kibocsátott illatanyagot azonnal érzékelik, még akkor is, ha azok még nem bújtak ki a bábból.

Az illatanyagokat szexferomonoknak nevezzük, ezek olyan kémiai jelzőanyagok, melyeknek szerepe a két nem egymásra találásában, a párzásban van. A nőstény által leadott ingerlő illatjelet a hímek érzékelik, s a kibocsátó felé repülnek. A már kibújt hímek megtalálják a még bábban lévő nőstényt, melyeket kibújásukat megelőzően a bábnemzés során meg is termékenyítenek.

A lepkék hosszú életűek, s jelentős részük van a virágok megporzásában. A petéket minden faj, különböző golgotavirág fajokra rakja.

A hernyók, s a színes lepkék is mérgezők. Erre támadóik figyelmét erős színezetükkel hívják fel. A mérgező jelzőszínek alkalmazását, más, nem mérgező lepkecsaládok tagjai is utánozzák, elsősorban a tarkalepkék és pillangók.

A Heliconius családra jellemző, hogy a peték lerakása nem csomókba, hanem egyesével történik. Ennek jelentősége abban rejlik, hogy a hernyók nem kerülnek egymás közelébe, így mindnek jut elegendő táplálék. A nőstény Heliconius a megtermékenyített petét a számára megfelelő golgotavirágra rakja, fajtától függően, ez lehet a növény szára, levele, annak fonákja, vagy a levélnyél.

A lepke peterakáskor nagyon figyel a megfelelő távolságra, ha már más példány rakott oda előtte petét, a nőstény másik növényt keres.

A kikelő hernyót semmi sem zavarja táplálkozásában, étvágya rendkívüli.

Képes a tápnövényét olyan mértékben károsítani, hogy annak pusztulását is okozhatja.

Az evolúció folyamán a növény, védekező trükkök sorozatát fejlesztette ki.

Bizonyos golgotavirág fajok a száron, levélen, vagy pálhán a lepke petéihez megtévesztésig hasonlító bőrszöveti képletet hoznak létre.

A trükk beválik, s a „műpete” ottléte a nőstény lepke számára már nem jelent vonzó helyet.

Az álpete viszont veszélyes is, mivel a rovarpeték fogyasztására specializálódott állatokat, hangyákat odacsalja, melyek a növényben is kárt tesznek.

A hangyák azonban hasznosak is lehetnek a virág számára, mivel megszabadítják a kártevőktől.

Egyes golgotafajták olyan nektármirigyeket hoznak létre, melyek odacsalogatják a hangyákat. Más golgotafajok ennél is többre jutottak. A száron olyan pigmentáció jön létre, mely a hangyákat imitálja, s ez elriasztja a petéző lepkéket. A Passiflora colinwauxii, hogy a petéző lepkék elkerüljék, a peterakási időszakra olyan levéltípust fejleszt, mely nem hármas tagolású, s ezzel megzavarja a lepkéket. A Passiflora hetteri nevű golgotavirág a lepkék peterakási szakaszában fonnyadt, nem egészséges, beteg növény látszatát keltve téveszti meg kártevőit.

Ilyenek a zebralepkék

      

      

      

      

      

      

      

Botanika Vissza a kezdőlapra                                    Botanika Vissza a LEPKÉK menűbe