Magyarország harkályféléi


A harkályfélék (Picidae) a madarak (Aves) osztályába és a harkályalakúak (Piciformes) rendjébe tartozó család, melybe 249 faj tartozik. Nem célunk és arra nincs lehetőségünk, hogy minden fajra kitérjünk, csupán a hazánkban előfordulókat próbáljuk röviden bemutatni.

A legtöbb faj rovarevő, és zsákmányát fakéreg alatt, vagy korhadó fában keresi. Ehhez felfelé másznak a fán, és kopácsolással keresik az üreges helyeket.

Csőrük rendkívül erős és merev, négyélű árhoz hasonlító profilú, amivel a legkeményebb fafajokat is képesek megmunkálni.

 

   

Hosszú, vésőszerű csőrükkel vájják ki a fa kérgét, és hosszan kiölthető nyelvükkel húzzák ki alóla az élősködőket.

Ennek a rugalmas, nyúlékony szervnek a hossza a testhossz kétharmadát is elérheti.

Ahhoz, hogy elférjen a madár testében, a csőrből kilépve egyetlen köteget alkotó nyelv a nyakcsigolyák felé haladva Y alakban elágazik, majd két mozgatóizomra bomlik. A koponyát alulról megkerüli és a fej tetején áthaladva a felső csőrkáva belsejében, az orrnyílások elé nyúlva rögzül.

A féregszerűen mozgékony nyelv vége nyílhegyhez hasonlít. Amikor a madár a csőrével áttöri a fában fejlődő lárvák járatának falát, elszarusodott végű nyelvét a lárva teste és a járat fala között átnyomja.

Visszahúzáskor a nyelvvégi szakállkák szétnyílnak, és apró horgokként a madár felé mozgatják a zsákmányt.

Mivel ezt a nyelvöltögető mozgást a harkályok másodpercenként többször is képesek végrehajtani, a lárva nem tud elmenekülni.

Különleges képességük, hogy nagy erővel, gyorsan és hosszasan képesek a fán kopácsolni csőrükkel és üreget vájni táplálékért, fészkelőodú készítésének érdekében, akár a terület megjelöléséért, akár párkeresés céljából. A harkály képes egy nap akár 12 ezerszer csőrét a fához csapni, és nem szenved agykárosodást.

A harkály egy másodperc alatt 20 ütést is leadhat, melyeknek sebessége 25 km/órát is elérheti. A Nature 2006. októberi száma szerint ez a negatív gyorsulás akár az 1200 g-t is elérheti, ami több mint százszorosa annak, amit az ember el tud viselni. Az agyat különösen erős izmok veszik körbe, melyek tompítják az ütközés erejét. A kopácsolás során a sérülés elleni védelmét a koponya szivacsos csontállománya is segíti. A harkály az ütközés előtt egy ezredmásodperccel becsukja a szemét, ezzel védi a repülő forgácsoktól. Mindez lassítva a képen.

Vetélőujjaik vannak - a külső ujjukat oldalra vagy teljesen hátra tudják fordítani mindkét lábon, - így elöl és hátul is két-két ujj dolgozik, ami sokkal stabilabb fogást, kapaszkodást biztosít a függőleges fatörzsön. Lábujjaik erősen képesek szorítani, hajlott karmaik tűhegyesek.

Farktollaik kemények, a madár ezekre támaszkodik a függőleges fatörzsön. Gyakorlatilag harmadik - támasztó - lábként működnek.

Erdőkben, kertekben, faültetvényeken általában párban élnek. Nagyobb csoportokba csak költési időn kívül állnak össze. Többnyire a fatörzseken másznak, ügyetlenül járnak a talajon, rövid szakaszokon repülnek.

Egyes fajok nem csupán a fák kérge alól szedik össze táplálékukat. A küllők és a nyaktekercs a talajon sétálva, - "szondázva" a felszínt - vadászik rovarokra, de főként hangyákra.

A nagy fakopáncsok mogyorót, fenyőtobozt szorítanak az általuk kivájt kis üregbe, utána csőrükkel feltörik. Ezeket "harkályüllőnek" nevezik

Általában fák odvaiban költenek. A hímek odvas fatörzsön vagy valamilyen más, jól kongó aljzaton dobolva adnak hangjeleket. Erdőkben a többi faj számára is hasznosak, hiszen odúkat készítenek, és így lakóhely jut más madaraknak, emlősöknek (mókus, pele) is.

Maguk vájta - igazán spártai - odújukban csak egy kis forgács képezi az aljzatot. A tojások száma 3-8. Színük fehér, mivel az odú sötétjében nem szükséges a rejtőszín. A kotlásban mindkét szülő reszt vesz, amikor kikeltek a fiókák azonnal elkezdik az etetést. A röpképessé válástól önellátásra kényszerülnek.

 

Nyaktekercs (Jynx torquilla)

 

Európában a sarkkör alatti területeken, Dél-Spanyolország és a Balkán-félsziget kivételével mindenütt költ. Északnyugat-Afrikában is fészkel. Magyarországon áprilistól szeptember végéig található meg. Ligetes, rétekkel tarkított erdők, parkok, gyümölcsösök lakója.

Vonuló faj. Narancssárgával a fészkelő, kékkel a telelő területeket jelöltük.

Testhossza 16-17 centiméter, szárnyfesztávolsága 25-27 centiméter, testtömege 30-45 gramm. Csőre kúp alakú, farka lekerekített. Háta szürke, barna-fekete foltokkal, torka sárgásfehér, melle és hasa szürkés, vörösbarna evezőtollain feketés, farkán öt sötétebb harántsávval.

 

Fő tápláléka hangyákból, hangyabábokból áll. Hernyókat és apró rovarokat is erlfogyaszt. Nyelvét - amelynek végén apró horgok vannak - bedugja a hasadékokba, bolyokba, a rámászó rovarokkal visszahúzza és lenyeli azokat.

Harkályok által vájt odúk csupasz aljzatára rakja 7-12 tojását, melyeken 12-14 napig költ. Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50000 forint.

   

A nyaktekercs feje                      Éhesek a fiókák

   

Az utódokat etetni a fészket takarítani kell.

Amennyiben meg akarod tudni, hogy miért nyaktekercs a madár neve, akkor okvetlen tekintsd meg a következő rövid videót!

 

Fehérhátú fakopáncs (Dendrocopos leucotos)

 

Európában és Ázsia egy részén honos. Természetes élőhelye a tűlevelű erdők, mérsékelt övi erdők, szubtrópusi vagy trópusi síkvidéki- és hegyi esőerdők, valamint tavak, folyók és patakok környéke. Nem vonuló faj.

Testhossza 24-26 centiméter, szárnyának fesztávolsága 38-40 centiméter, testtömege 100-115 gramm. A hím sapkája vörös, a tojóé fekete. Hátán fehér folt van, szárnyfedői csíkozottak.

   

Hím és tojó fehérhátú fakopáncs

Hazánkban ritka, de rendszeres fészkelő. Zárt, öreg bükkösökben, korhadó, taplós fába, saját maga által vájt odúja csupasz aljzatára rakja 4-6 tojását, melyen 14-16 napig kotlik. Fiókái fészeklakók, 27-28 napos korukban repülnek ki. Rovarokkal táplálkozik, melyeket a fák kérgén keresgél. Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 250000 forint.

 

Balkáni fakopáncs (Dendrocopos syriacus)

 

Közép-Európában, a Balkán-félszigeten, Kis-Ázsiában, a Fekete-tenger környékén és a Közel-Keleten fészkel.

Kultúrterületekkel határos erdőszegélyeken él, a nagyobb erdőségeket és a fátlan területeket kerüli.

Testhossza 22-23 centiméter, szárnyfesztávolsága 34-39 centiméter, testtömege 70-80 gramm. Feje teteje, nyak és háta fekete, nagy jellegzetes fehér foltokkal. Arcfoltját nem keresztezi fekete sáv. Hasa alja rózsaszínű.

 

   

Balkáni fakopáncs röpte

Erős csőrével lyukat vés a fába, a kéreg alatt élő rovarokat, azok lárváit, bábjait keresgélve, majd ragadós nyelvével szedi ki táplálékát. A fatörzsről is összeszedi a rovarokat, de a gyümölcsöt is kedveli. Magányos fészkelő. Kultúrterületeken, parkokban, gyümölcsösökben, út menti fasorokban fészkel. Puha, vagy korhadó fába, saját maga által vájt, odú csupasz aljzatára rakja 4-7 tojását, melyen 12-13 napig kotlik. A fiókái fészeklakók, 17-24 napos korukban repülnek ki. Magyarországon védett, természetvédelmi értéke: 25000.- Ft.

   

Balkáni fakopáncs fiókák. A fiókák homloka es fejtetője piros.

 

Nagy fakopáncs (Dendrocopos major)

 

Európában, Ázsiában és Észak-Afrikában él. Magyarországon állandó és rendszeres fészkelő.

Testhossza 22-23 centiméter, szárnyának fesztávolsága 35-40 centiméter, testtömege 70-100 gramm. Feje teteje, nyaka és háta fekete: a fekete bajuszsávot fekete sáv köti össze a tarkóval. Ez a fekete keret fehér sapkát zár közre, és ez megkülönbözteti minden egyéb európai harkálytól. A két látható szélső faroktolla fehér, fekete pettyekkel vagy sávokkal. [A balkáni fakopáncs (Dendrocopos syriacus) ennek a fordítottja: fekete alapon fehéren pettyezett]. A fiataloknál a bajuszsávot a tarkóval összekötő sáv vékonyabb, gyakran nem is ér el a tarkóig. Fartájéka és alsó farokfedői skarlátvörösek.

 

Erős csőrével lyukat vés a fába, a kéreg alatt élő hernyókat keresgélve, majd ragadós nyelvével szedi ki táplálékát. A fatörzsről is összeszedi a bogarakat, és a gyümölcsöket is megeszi. Esetenként gyűrű alakban kis lyukakat váj a fa törzsébe, hogy felnyalogathassa a kicsorduló nedvet. Feltöri, kitágítja a kis énekesmadarak fészekodvait, hogy felfalhassa a tojásokat, illetve a fiókákat.

Saját fészekodvát önmaga vájja - rendszerint élő fa törzsébe vagy függőleges ágába de akár telefonpóznába is, hozzávetőleg 1,8 - 2 méter magasan. Az odú a szűk bejárat után kiöblösödik. 4-6 tojását az odú csupasz aljzatára rakja, és 14-16 napig kotlik rajtuk. A fiókák fészeklakók, 20 napos korukban repülnek ki.

   

Magyarországon rendszeres fészkelő, gyakorinak számít. Állandó madár. Hazánkban védett, természetvédelmi értéke 25000 Ft.

 

Közép fakopáncs (Dendrocoptes medius)

 

Európában és Ázsia délnyugati részén él. Hegy és síkvidéki erdős helyeket kedveli. Magyarországon rendszeres fészkelő, állandó, nem költöző madár.

Testhossza 20-22 centiméter, szárnyfesztávolsága 33-34 centiméter, testtömege 50-80 gramm. Feje teteje vörös, nyaka és háta fekete, nincsenek fehér foltok a nyakán és a fején, mint a nagy fakopáncsnak.

Erős csőrével, a kéreg alatt élő hernyókat keresgéli, majd ragadós nyelvével szedi ki táplálékát. A fatörzsről is összeszedi a bogarakat és pókokat.

Magányos fészkelő. Idős lomberdőkben, tölgyesekben, ártéri erdőkben, a saját maga által vájt, szűk bejáratú odú csupasz aljzatára rakja 5-7 tojását, melyen 12-14 napig kotlik. Fiókái fészeklakók, 20-21 napos korukban repülnek ki.

Télen gyakran vendége a madáretetőknek. Hazánkban védett, természetvédelmi értéke 50000 Ft.

Saját fészekodvát önmaga vájja - rendszerint élő fa törzsébe vagy függőleges ágába de akár telefonpóznába is, hozzávetőleg 1,8 - 2 méter magasan. Az odú a szűk bejárat után kiöblösödik. 4-6 tojását az odú csupasz aljzatára rakja, és 14-16 napig kotlik rajtuk. A fiókák fészeklakók, 20 napos korukban repülnek ki.

   

Magyarországon rendszeres fészkelő, gyakorinak számít. Állandó madár. Hazánkban védett, természetvédelmi értéke 25000 Ft.

 

Kis fakopáncs (Dryobates minor)

 

Európában és Ázsiában él. Folyóárterek, elegyes erdők és tölgyesek lakója. Ligetes erdők, parkok, elegyes erdők, kedveli azokat a helyeket, ahol a fákon sok száraz ág van.

Testhossza 14-15 centiméter, szárnyfesztávolsága 25-27 centiméter, testtömege 17-25 gramm. A hím fejtetője vörös, a tojóé fekete. Háta keresztsávozott, testalja fehér.

 

Magányos fészkelő. Tölgyesekben, gyertyános-tölgyesek, ártéri erdőkben, saját maga által vájt, szűk bejárat után kiöblösödő odú csupasz aljzatára rakja 5-6 tojását, melyen 10-12 napig kotlik. A fiókái fészeklakók, 18-20 napos korukban repülnek ki.

   

Lepkék lárváival és levéltetvekkel táplálkozik. Magyarországon állandó, rendszeres fészkelő, gyakori madárnak számít. Hazánkban védett. Természetvédelmi értéke 50000 Ft

 

Fekete harkály (Dryocopus martius)

 

Európa nagy részén él, de Ázsiában is előfordul. Általában öreg erdőkben található. Magyarországon rendszeres fészkelő, állandó madár.

Testhossza 45-57 centiméter, szárnyfesztávolsága 64-68 centiméter, testtömege 250-300 gramm. Feje teteje vörös, tollruhája fekete. Csőre és szemgyűrűje halványsárga, nyaka karcsú.

Lárvákkal és rovarokkal táplálkozik. Csőrével kopogtetja a korhadt fák kérgét táplálék után kutatva, majd a megtalált zsákmányt kivési.

 

Évente egy alkalommal költ. Költésre általában évről-évre ugyanazt a nagyméretű ovális nyílású odút használja, melyet minden évben kitisztít, mélyít. Fészekanyagot nem használ, csupán a vésésből származó forgácsra rakja le 4-5 tojását, melyen a szülők felváltva kotlanak 17-19 napig.

Magyarországon védett. Természetvédelmi értéke 50000 Ft.

 

Hamvas küllő vagy szürke küllő (Picus canusedius)

 

Eurázsiában honos faj. Az előfordulási területe egészen, Délkelet-Ázsiáig húzódik. Kedveli a nagy erdőket és távol tartja magát az emberektől. Magyarországon állandó madár, rendszeres fészkelő.

Testhossza 26 centiméter, szárnyfesztávolsága 38-40 centiméter, testtömege 120-160 gramm között van. Feje szürke, keskeny barkója fekete. Piros homlokfoltja csak a hímnek van. A fiatalok tollazata barnásan foltozott.

Erdei madár, élelmét fákon, talajon, hangyabolyokban gyűjti. Tápláléka fában élősködő és talajon élő rovarokból, azok lárváiból és bábjaiból tevődik össze, de magvakat is fogyaszt. Minden egyed saját territóriumot tart fenn.

Magányos fészkelő. Ritkás öreg tölgyesekben, ligeterdőkben, idősebb bükkösök szélein korhadt fába váj odút, az üreg aljára kevés korhadékot rak. A fészekalja 5-6 fehér tojásból áll, melyen mindkét szülő felváltva kotlik 15-16 napig. A fiókák fészeklakók, 24-25 napos korban repülnek ki. Hazánkban védett, természetvédelmi értéke 50000 Ft.

 

Zöld küllő (Picus viridis)

 

Európában mindenhol honos. Kedveli a nagy erdőket és távol tartja magát az emberektől. Magyarországon rendszeres fészkelő, nem vonuló.

Testhossza 32 centiméter, szárnyfesztávolsága 40 centiméter, csőrhossza 4,5 centiméter, nyelvhossza 10 centiméter és a testtömege 180-200 gramm között van. Tollazata a hátán zöldes-sárgás, hasa és begye világos. A tojó fekete bajszáról ismerhető fel. Mindkét nemnek piros fejfedője van. A fiatal madár arc-, torok- és begytollazata sávozott. Hangja messze csengő, éles, csökkenő hangmagasságú kacagás. Röpte surrogó, erősen hullámvonalas.

 

Erdei madár, de élelmét a réteken gyűjti. Ez főként hangyákból és más rovarokból tevődik össze, de táplálkozik magvakkal és gyümölcsökkel is. Arra is volt már többször példa, hogy méhkaptárt dúlt szét.

   

Egyéves korban lesznek ivarérettek. A madarak tavasszal párosodnak és felosztják egymás között a szülői teendőket. A költési időszak áprilistól augusztusig tart, ekkor a tojó 5-7 fehér tojást rak, melyen mindkét szülő kotlik, 17-19 napig. A fiatal madarak 23-28 napos kor között repülnek ki. A zöld küllő 7 évig is elél. Magyarországon védett, természetvédelmi értéke: 50000.- Ft.


Európai postabélyegeken is találkozhatunk képeikkel.

Botanika Vissza a kezdőlapra                                    Botanika Vissza a MADARAK menübe