Éti csiga


A csigák (Gastropoda) a puhatestűek törzsének (Mollusca) legnagyobb fajszámú osztálya. Az ide tartozó fajok száma meghaladja a 110 ezret. Latin nevük alapján a szakirodalomban haslábúak néven is ismertek, ugyanis hasi oldaluk ellaposodott, erőteljes bőrizomtömlővel rendelkező testrész, melynek segítségével helyváltoztató mozgást végeznek.

Az éti csiga (Helix pomatia) a tüdőscsigák (Pulmonata) rendjébe, ezen belül a főcsigák (Helicidae) családjába tartozó faj. A legnagyobb szárazföldi tüdőcsiga hazánkban. Háza barnás, legfeljebb öt kanyarulattal. 50 milliméternél nagyobbra ritkán nő meg. Ritkás, nedves talajú lombos és vegyes erdők, kertek, parkok, rétek, bokrosok, szőlőhegyek lakója. Európai elterjedését a következő térkép mutatja.

Az éti csiga anatómiája

A csigák legszembetűnőbb sajátossága az aszimmetrikus csigaház, mely tulajdonképpen meszes külső váz, melyhez izmok tapadnak. Lábuk erőteljesen ellaposodott csúszó- vagy hasláb.

A szájnyílás és a talp széle között nyílik a nagy talpmirigy. Ennek váladéka, nyálkája a hasláb felszínét sikamlóssá teszi, az állat ezen csúszik tovább. Az araszoló mozgás során az izomzat periodikusan húzódik össze, külsőleg ez mint hullám jelenik meg és fut végig a haslábon. A haladó csiga mögött a megszáradt nyálka mászásnyom formájában marad meg.

   

A csigaház alakja, mérete, színe fajonként változó, így az fajmeghatározó bélyeg. A házat a köpenyszegélyben található nagy, nyálka-, fehérje- és mésztermelő mirigysejtek választják ki. Ennek megfelelően a csigaház többrétegű.

Legbelül a vékony gyöngyházréteg (hypostracum), mely a csigák nagy többségénél hiányzik. Középütt vastag kristályos mészréteg (ostracum), míg legkívül fehérjéből és kitinből álló réteg (periostracum) található. A csigaház egész élete során együtt növekszik az állattal.

Fejük kicsiny, rajta található a szájnyílás, fölötte pedig a tapogatók. Ez utóbbiaknak az érzékelésben van szerepük. A csigák emésztőrendszere háromszakaszos bélcsatorna.

A szájnyílás (A) a fej elején található, mely a szájüregben folytatódik. A szájüreg felső boltozatán állkapocs (B), alul pedig erőteljes reszelőnyelv (radula) (C) és a radulaporc, (D) helyezkedik el. A szájüreg rövid, izmos garatban folytatódik, majd a hosszabb nyelőcső, s végül a tág gyomor következik.

      

   

a./                                                b./

Az éti csiga radulájának elektronmikroszkópos képe. Az a./ ábra léptéke 0,4 milliméter, a b./ ábra léptéke 0,04 milliméter

A középbéli mirigy szívja fel a táplálék finomszemcsés részét, a salakanyag a rövid utóbél felé halad, majd a légzőnyílás közelében lévő végbélnyíláson át ürülnek a szükségtelen végtermékek. Szívük egy szívkamrából és szívpitvarból áll. A szívkamrából induló aorta három fő artériára válik szét, melyek a fejbe, lábba és zsigerzacskóba indulnak. A vérük színe kékes, mert benne réztartalmú hemocianin található. A csigák között kétféle légzési mód alakult ki:

- a vízben való légzés, kopoltyúval,

- a légkörből való légzés, a nedves falú, hajszálerekkel bőségesen átjárt köpenyüregtüdővel.

A tüdővel lélegző csigák a tüdőscsigák csoportját alkotják, melyek között azonban találni vízi és szárazföldi fajokat egyaránt.

Az ivarszervek a zsigerzacskó felső részében helyezkednek el, bonyolult felépítésűek, járulékos mirigyekkel állnak kapcsolatban. A tüdős csigák hímnősek, kölcsönösen termékenyítik meg egymást. Ilyenkor ondócsomagot adnak át a partnernek, s ez a peterakásig a párzótasakban tárolódik. A párzás május - augusztus hónapokban megy végbe, melyet követően mindkét csiga a talajba ássa magát és lerakja petéit. Peterakáskor a spermiumok a petecsövön áthaladó petesejteket megtermékenyítik. Néhány hét alatt a kis csigák kikelnek, s 3 - 4 év elteltével válnak ivaréretté. Akár 6 éves korukig is élhetnek.

   

   

Idegrendszerük központja a feji dúc vagy agydúc. A fejen található tapogatók az érzékelésben elsőrendűek. Felületén mechanoreceptorok, végén fényérzékelő sejtek csoportosulásából kialakuló szem található.

   

A téli álom időszakába, esetenként nyáron is, amikor a környezeti feltételek romlanak, a csiga egy megszilárduló nyálkaréteg segítségével meszes fedővel, az epifragmával zárja el a szájadékot. A fedél megközelítőleg 1 - 2 mm vastag lemez, amely ásványi és szerves anyagokból áll.

Az éti csigák óriási haladási sebességére alapozva csigaversenyekre is sort kerítenek. Az a csiga nyer, amelyik meghatározott idő alatt a legnagyobb távolságot teszi meg. Mivel egy sík felületen az állat bármerre mehet, sőt ellentétes irányba is indulhat - hiába jelölik ki számára az útvonalat - , ezért keskeny fém, vagy műanyag rudakból is készítenek versenypályát, melyeken nehézkes megfordulni. Természetesen eredményhirdetés is van. Arról nincs tudomásunk, hogy az érmeket hogyan veszik át.

   

   

Sok ember fogyasztja ezt a csigafajt, emiatt speciális csigafarmokon tenyésztik.

 

   

   

A középkorban különösen kedvelték a böjt időszak alatti fogyaszthatósága miatt, ugyanis nem húsnak, hanem halnak tekintették. Először a francia konyha fedezte fel, és ínyencségként ma már sok helyen kapható.


Az éticsiga védett állat, április 1-től június 15-ig gyűjthető, de 3 centiméternél kisebbet TILOS gyűjteni!


Csigák gyűjtése és előkészítése főzésre

Bárhogyan kívánjuk elkészíteni, ezt a fázist semmiképpen nem hagyhatjuk ki! Esős időt követően összegyűjtjük a csigákat. Mivel elég időigényes az elkészítése érdemes legalább 120 - 150 db-ot gyűjtenünk a legalább 4 centiméteres példányokból.

Az összeszedett csigákat egy burgonyahálóval bélelt fa, vagy műanyag ládába helyezzük úgy, hogy a láda alja ne érintkezzen a földdel. 6 - 7 napig éheztetjük őket, hogy kitisztuljanak. Az első három este vízsugárral alaposan lemossuk őket, mert ez elősegíti a tisztulásukat, majd három napig száradni hagyjuk. A csigákat forró vízbe tesszük és az újraforrástól számítva kb. 3 - 4 percig főzzük. Ezek után kiszedjük a házukból és lecsipkedjük róluk a hátsó fekete zsigeri részt. Az így kapott csupasz csigákat 20 percre sós hideg vízbe helyezzük, majd alaposan lemossuk. Csigáink végre készen állnak a főzésre!


Burgundi csiga készítése

Ínyenceknek!

Az igazi francia csemege elkészítése, lépésről lépésre. Nagyon időigényes de megéri!

Egy lábosban 3 liter vizet, 1 liter fehér bort, 5 gerezd fokhagymát, 5 egészben hagyott vöröshagymát, amelyek mindegyikébe 2 - 2 szegfűszeget szúrunk, 5 sárgarépát karikákra szelve, 5 - 6 babérlevelet, lehetőleg frisset, ízlés szerint petrezselymet, kakukkfüvet, sót és borsot felforralunk, majd beletesszük a csigákat és lassú tűzön 5 - 6 órát főzzük, - hogy átjárja azokat az aroma - majd hagyjuk kihűlni.

Amíg a csigák főnek, nekiláthatunk a házak tisztogatásának. Kitisztítás után forró vízbe dobjuk a házakat, fertőtlenítjük, majd kiszárítjuk (sütőben célszerű, mert úgy gyorsabb).

Közben elkészítjük a vajkrémet is a következő összetevőkből:

- 25 dkg vaj

- 5 gramm só

- 1 gramm bors

- 40 gramm préselt fokhagyma

- nagyon finomra vágott petrezselyem

- 1-2 db finomra vágott újhagyma

Ezeket alaposan összedolgozzuk. A kitisztított, kiszárított csigaházba beleteszünk egy kis vajkrémet, belehelyezzük a megfőtt csigát, majd újra egy kis vajkrém következik, így zárjuk le a csigaház szájadékát. Ez után sütőbe tesszük éppen csak annyi időre, hogy a vaj megolvadjon és már tálalhatjuk is. Általában 12 db-ot készítünk személyenként. A többi csigát nyugodtan lefagyaszthatjuk, bármikor elő tudjuk venni és egyszerűen csak sütőben megmelegítjük.


Csigapörkölt készítése

A hozzávalókból pörkölt alapot készítünk, de a fűszerpaprikát még ne tegyük bele. Dobjuk bele a feldarabolt csigákat és öntsük fel vízzel. Az elfőtt vizet időnként pótolgatva, lassú tűzön főzzük 3 órán keresztül. Szórjuk rá a paprikát és még fél órát főzzük. Ezt követően öntsük nyakon - ízlés szerinti mennyiségű - vörösborral és ha összeforrt elkészült a pörkölt. Tetszés szerinti köretet és savanyúságot adhatunk hozzá.


Még néhány csigából készült csemege


   

   

Botanika Vissza a kezdőlapra                                    Botanika Vissza a CSIGÁK - KAGYLÓK menűbe