Hiénafélék


A hiénafélék (Hyaenidae) a ragadozók (Carnivora) rendjének egy családja, négy fajjal. Bár a macskaalkatúak (Feliformia) alrendjébe tartoznak és fejlődéstörténetileg a cibetmacskafélékkel (Viverridae), a mongúzfélékkel (Herpestidae) és a macskafélékkel (Felidae) mutatnak rokonságot. Megjelenésük viszont kifejezetten kutyaszerű, lábuk hosszú, tompa karmaikat nem tudják visszahúzni.

   

Törzsük hátrafelé lejt. Nyakukon, hátukon sörény van. Fogazatuk, állkapcsuk és rágóizmaik a cibethiéna kivételével, - amelyik elsősorban termeszeket fogyaszt - igen erősek. A többi hiénafaj viszont nagy testű állatokat zsákmányol. Dél-Afrikától Indiáig honosak. Táplálékuk többnyire elhullott állatok.

A családba a következő nemek és fajok tartoznak:

Hiénaformák (Hyaeninae) alcsaládja

Crocuta nem

Foltos hiéna (Crocuta crocuta)

Hyaena nem

Csíkos hiéna (Hyaena hyaena)

Barna hiéna (Hyaena brunnea)

Cibethiénaformák nem

Cibethiéna (Proteles cristatus)

Foltos hiéna (Crocuta crocuta)

A hiénafélék családjának legismertebb tagja. Valaha hatalmas területen élt, szerte Eurázsiában előfordult. Ma Afrikában, főleg Kelet-Afrikában a Szaharától délre a nyílt, füves puszták és bozótosok lakója. Akár 4000 méteres magasságig is felhúzódik, de a sűrű trópusi esőerdőket kerüli.

Külseje kutyaszerű. Orra megnyúlt, sárgás bundáját sötétebb, ovális foltok pettyezik. Testhossza 95 - 150 centiméter, tömege 45 - 80 kilogramm. A kifejlett példányok marmagassága 75 - 85 centiméter. Hátsó lábai rövidebbek a mellsőknél, ezért háta lejtős, járása koslatós. Ennek ellenére nemcsak gyors, de hihetetlenül szívós. Hosszú távon képes tartani a 60 kilométer/órás sebességet. Élettartama akár 40 év is lehet.

Megfigyeltek olyan hiénákat, amelyek 24 kilométeren keresztül üldözték a zsákmányként kiszemelt antilopot. Ahol a nagy patások évszakosan vándorolnak, ott az ínséges időszakban a hiéna is kénytelen útra kelni. Egy nőstény akár 2800 - 3600 kilométert is bejárhat egy év alatt. Az egyik legerősebb izomzatú állat, állkapcsa és fogazata olyan erős, hogy a csontot is képes porrá őrölni.

   

Jellemző rájuk a szexuális dimorfizmus, de a hiénák közül - más emlősöktől eltérően - a nőstények nagyobbak és erősebbek, a különbség átlag 6 - 7 kilogramm. A nőstények jóval agresszívebbek a hímeknél. A meghatározást némileg segíti, hogy a szoptatós nőstények csecsbimbói nagyobbak. Nagyon kíváncsi és okos állat.

Húsevő, maga is zsákmányol, de a dögöt sem veti meg. Emellett eszik lárvákat, tojásokat, sőt gyümölcsöket is.

   

   

Főleg éjszaka aktív. Ilyenkor csapatban vadászva akár nagyvadakat is elejthet. Semmilyen vad nem érezheti magát biztonságban tőle. A fiatal orrszarvúak, zsiráfok, vízilovak és elefántok mellett csapatban akár a kifejlett nőstényoroszlánt is elejthetik, viszont a hím oroszlánokkal szemben rendszerint a hiénák maradnak alul. A gepárdokat általában akkor támadja meg, amikor az, egy állat üldözése után kifárad.

A sikeres vadászat után akár 14 - 15 kilogramm húst is képes egyszerre felfalni. 24 óra alatt még a szarvat és fogakat is megemészti.

   



Klánoknak nevezett csoportokban élnek, létszámuk akár a 100 állatot is elérheti. A nagyobb csapatok elsősorban a bőséges táplálékot kínáló területekre jellemzők, míg a félsivatagokban élő klánok kisebbek. A klánok urai a rokon nőstények, az összes hímmel szemben dominánsak. Az ivaréretté váló fiatal hímeknek el kell vándorolniuk, és új klánhoz kell csatlakozniuk. Az új klánban a rangsor legvégén kezdenek, és csak úgy léphetnek előre, ha egy idősebb hím elpusztul, vagy újabb fiatal érkezik.

Az év bármely szakában történhet párzás. A párok csak ideiglenesen alakulnak ki, a nőstények bármelyik kóborló hímmel összeállnak. A megtermékenyült nőstény 100 - 110 nap múlva hozza világra fekete színű kicsinyeit, egy földbe vájt üregben. A kölykök fejletten, 1 - 1,5 kilogrammos súllyal és nyitott szemmel születnek, köszönhetően a hosszú kihordási időnek.

   

Rendkívül agresszívek, szinte azonnal egymásnak esnek, előfordulhat a testvérgyilkosság is, főleg, ha azonos neműek. Az agresszívebb kölyök több eledelhez jut, gyorsabban nő. 2 - 6 hetes korukban az anyjuk kiviszi őket a szülőüregükből, és bevezeti őket a csapatba. A fiatalokat 14 - 18 hónapos korukban választja el anyjuk. A gyors növekedésnek oka, hogy a hiénamama tejének energiatartalma a tengeri vidráéval vetekszik (fehérjetartalma 14,9%, zsírtartalma 14,1%).

   

Sok más fajhoz hasonlóan a foltos hiéna is a túlzásokkal teli mendemondáknak "köszönheti" rossz hírét. Rendkívül kellemetlen szaga miatt régen kizárólag dögevőnek tartották és azt híresztelték róla, hogy az általa kiásott sírokból tetemeket rabol.

Vihogásszerű hangját is túlviláginak tartották, s mivel éjszakai állat feltételezték, hogy a holtak szellemeivel tart kapcsolatot.



Csíkos hiéna (Hyaena hyaena)

Elterjedési területe: Észak-Afrika, a Szaharától északra eső területek, a Nílus völgye, a Száhil öv és Kenya északi része. Ázsiában a Közel-Kelet, Elő-Ázsia, az Arab-félsziget, India és Dél-Oroszország füves, bozótos területein és sziklás hegyvidékein él.

Az állat fej-törzs-hossza 100 - 120 centiméter, farokhossza 30 - 40 centiméter, marmagassága 65 - 75 centiméter. A nőstények testtömege 25 - 35 kilogramm, a hímeké 25 - 40 kilogramm. Testén sárgás-homokszínű alapon fekete csíkok vannak, mely tökéletes álcázást nyújt a szavanna magas füvében és a bozótosban. Ha összecsapásra kerül sor, nyakán, hátán és farkán gyakran felborzolja szőrzetét, hogy így félemlítse meg ellenfelét.

   

Nyaka erős, képes egy dögöt akár nagyobb távolságra is elcipelni. Hallása, szaglása és látása kifinomult, ezek segítik magányos éjszakai táplálékkeresése során.

   

A faj életmódja alapjában véve különbözik a jobban ismert foltos hiéna életmódjától. Magányosan vagy kis családközösségekben él. Egy kis nyüszítéstől eltekintve nem tud más hangot kiadni, így a jellegzetes hiénakacajt sem hallatja.

Területvédő állat, territóriumainak mérete nagyban függ az élelemellátástól. A táplálékban szegény helyeken, mint a Szahara vagy az Arab-sivatag, sokszor óriási területen belül mindössze egyetlen csíkos hiéna él.

Mivel egyedül képtelen nagyobb állatokat elejteni, tápláléka főként dögökből áll, de szerepelnek rajta kis emlősök, hüllők, madarak és tojások is. Az emberi települések környékén előszeretettel fog el háziállatokat, elsősorban fiatal kecskéket és birkákat, illetve baromfikat.

Az ivarérettséget 2 éves korban éri el. A párzási időszak egész évben tart. 90 - 105 napi vemhesség végén 2 - 4 kölyök jön a világra, melyeket több nőstény is szoptathat.

 

Az ókori Egyiptomban ismert állat volt. Ábrázolásai sok hieroglifán és falfestményen láthatók. Arra is vannak bizonyítékok, hogy az egyiptomiak fiatalon befogták és a vadászataik során hasznosítható segítőtársat neveltek belőle. Olykor táplálkozási célokra is tartották. Később a kutyák általános elterjedésével a csíkos hiéna háziállatként való tartása megszűnt.

Fogságban 25 évig él.

Barna hiéna (Hyaena brunnea)

Afrika déli részén a Namib-sivatagban és a Kalahári-sivatagban élnek. Ezenkívül Transvaal északi és Zimbabwe déli részének szavannáin is előfordulnak.

Az állat hossza átlagosan 140 centiméter, testtömege 25 - 50 kilogramm (egy átlagos hím 45, átlagos nőstény 40 kilogramm), marmagassága 70 - 90 centiméter, a farok 25 - 30 centiméter.

Hosszú szőrű és bozontos bundája védelmet nyújt a hideg ellen. Ha a fajon belül összetűzésre kerül sor felborzolja a sörényét. Pofája rövidebb, mint a foltos hiénáé, fogazata azonban ugyanolyan erős. Az állat a dögök csontjait és patáit is át tudja harapni.

   

Erősen fejlett szaglószervvel rendelkezik, így könnyen fel tudja kutatni a dögöket, és jól felismeri a fajtársai által hátrahagyott szagjelzéseket. A növényekre végbél-mirigyéből kiválasztott, szúrós szagú, pépes anyagot ken, így jelöli meg területét.

A barna hiéna magányosan vagy párban él. Tápláléka döghús, kisebb emlősök, halak, tojás, gyümölcsök és hulladék. Éjelente 30 kilométert is megtesz táplálékszerző útján.

   

Az ivarérettséget 2 éves korban éri el. A párzási időszak egész évben tart, az ellések között 21 hónap telik el. A vemhesség 95 napig tart, ennek végén 2 - 4 kölyök születik. A fiatal barna hiénák körülbelül 13 hónapig maradnak a családdal.

Az állat legfeljebb 25 évig élhet.

   



Cibet hiéna (Proteles cristata)

Afrikában, Szudántól, Tanzánia északkeleti részéig honos, délen a határt Angola, Namíbia, Zimbabwe és Dél-Afrika alkotják.

Az állat fej-törzs-hossza 55 - 80 centiméter, farokhossza 20 - 30 centiméter, marmagassága 48 - 50 centiméter és testtömege 9 - 14 kilogramm. Hosszú sörény húzódik a nyakán és hátán. Harc közben felborzolódik, így az állat nagyobbnak és erősebbnek tűnik. Bundája sötétsárga fekete csíkokkal. Füle nagy és hegyes.

A cibethiénának nagyon éles a hallása, hogy érzékelni tudja a termeszek mozgását. A kölykök bundája hamar felveszi ugyanazt a színt és mintázatot, mint amilyen a szülőké.

A cibethiéna rendszerint földimalacok vagy ugrónyúlak elhagyott odújába költözik. Az állat éjjel aktív és territoriális. Tápláléka termeszek és más rovarlárvák.

   

Az ivarérettséget másfél éves korban éri el. A párzási időszak eltérő. A vemhesség rendszerint 90 napig tart, ennek végén többnyire 2 - 3 kölyök születik. A fiatal állatok a következő párzási időig anyjuknál maradnak. Fogságban akár 15 évig is élhet.

   


Botanika Vissza a kezdőlapra                                    Botanika Vissza a EMLŐSÖK menűbe