A vadgesztenye

A közönséges vadgesztenye, vagy egyszerűen vadgesztenye (Aesculus hippocastanum) a szappanfafélék (Sapindaceae) családjában a vadgesztenye vagy bokrétafa (Aesculus) nemzetség legismertebb faja, melyet fehér vadgesztenyeként is ismernek. A gesztenyefa elnevezés eredetileg a szelídgesztenye példányaira használatos, a köznyelvben azonban - magjának hasonló alakja és színe miatt - a vadgesztenye példányait is így nevezik.

    

Szelídgesztenye                                                  Vadgesztenye

A Balkán-félsziget (Albánia, Görögország) és Elő-Ázsia hegyvidékeiről terjedt el Európa szerte a különböző parkosítási, kertépítési divatok nyomán. Magyarországra a törökök hozták be.

Parkok, kertek, fasorok árnyékot adó, nagy termetű - kedvező körülmények között akár 30 - 35 méter magasra is megnövő -, dús lombú, tavasszal mutatósan virágzó, lombhullató díszfája.

    

Egyedűlálló vadgesztenyefák

Park vadgesztenye fasorral

         

    

         

A vadgesztenye rügyfakadása, virágzása és terméskezdeménye

Levele összetett, fogazott

Toktermésének fala húsos, kívül zöld színű s a szelídgesztenyénél kevésbé tüskés

    

Magja fényes, vörösesbarna, nem ehető.

    

Egyik ismert fajtája a teltvirágú vadgesztenye (Aesculus hippocastanum Baumannii), melyet először Genfben írtak le 1819-ben. A közönséges vadgesztenyétől abban különbözik, hogy termete keskenyebb és magasabb, később virágzik és hosszabb ideig, virágaiban kétszer annyi sziromlevél fejlődik, így azok teltebbnek mutatkoznak, valamint nincs termése.

    

A közönséges és a teltvirágú vadgesztenye virágzata


A vadgesztenye kártevői

A vadgesztenye-aknázómoly (Cameraria ohridella)

1985-ben jelent meg Macedóniában, és 15 évvel később már egész Közép-Kelet-Európában elterjedt. A fertőzöttség különösen a városi faállományokat sújtja, melyek az egyre melegebb nyarakat és a fokozódó légszennyezettséget is nehezen bírják. Emiatt sok európai nagyvárosban, így Budapesten is egész gesztenyefasorok mennek tönkre.

Az aknázómoly lárvája a levél bőrszövete alatt járatot rág, és itt fejlődik. A levelek színén kezdetben, 1 - 2 milliméter átmérőjű, egyre nagyobb foltaknák jelennek meg. Lárvajáratok gyakran a teljes levélfelszínt beborítják, a levél megbarnul, majd a nyár folyamán lehullik. Kártételétől a levelek korán elszáradnak. A kártevő a telet báb alakban, a lehullott levelekben tölti.

    

    


A vadgesztenye guignardiás betegsége (Guignardia aesculi)

Az utóbbi években járványszerűen elterjedt betegség. A gomba a talajfelszínre hullott levelekben alakul ki a tél folyamán. Spórái májusban fertőzik meg a fiatal leveleket, amelyeken barna foltok jelennek meg. A fertőzés folyamatosan tovább terjed. A fák lombozatának szépsége romlik, korai lombhullás következhet be. Többszöri ismételt fertőzés esetén a fák ellenálló képesség gyengül, másodlagos fertőzés alakul ki, amely a fa elhalását okozza.

    


A vadgesztenye lisztharmata (Erysiphe flexuosa)

A betegség fő tünete, hogy a leveleken halvány, fehéres bevonat jelenik meg. Erős fertőzés esetén a levelek elszáradhatnak.

    


A vadgesztenye gyógyhatása

A vadgesztenye gyógynövényként is ismert, gyógyászati célokra a növény magját, virágját, kérgét és levelét is felhasználják. A magból nyert eszcin jótékony hatással van az erekre, különösen a vénákra, éppen ezért gyakran alkalmazzák visszérbántalmak, lábszárfekély és vérkeringési zavarok esetén. A kéregből nyert eszkulin fényvédő krémek alkotórésze, míg a leveleket hagyományosan ízületi bántalmak enyhítésére használják. Külsőleg régóta alkalmazzák fekélyek és bőrbetegségek kezelésére, aranyér ellen pedig ülőfürdőként.

A vadgesztenye termése mérgező, még ha toxikus hatása igen csekély is. Émelygést, gyomorpanaszokat okozhat. Kisgyerekeknek, terhes és szoptató nőknek nem ajánlott az ilyen tartalmú szerekkel belsőleg történő kezelés. Külsőleg semmilyen kellemetlen hatása nincs, bár egyeseknél enyhe allergiát okozhat.


Mit készítenek gesztenyefából?

A vadgesztenye fája fehéressárga színű, finom szerkezetű, puha, hajlékony, a műbútorasztalosok, faesztergályosok szívesen használják, mert hasadásra, repedésre nem hajlamos. Könnyen megmunkálható, ezért faragványokat (fapapucsot, konyhai eszközöket, játékokat) is készítenek belőle.

Építőiparban, a viszonylag kis szilárdsága miatt nem alkalmazzák.

    

    


Itt az ősz

Őszi sétáink alkalmával - miközben gyönyörködünk a természet csodálatos színeiben - ne feledkezzünk el néhány lábunk elé hullott szép vadgesztenyét összeszedni, és hazavinni.

A gyerekek igen kreatívak. Örömmel készítenek belőle különféle figurákat, melyek az ősz vidám hangulatát varázsolják szobáikba.

    

    

Egy kis kézügyességgel magunk is hozzáláthatunk lakásdekoráció készítéséhez vadgesztenye felhasználásával. A sajátkezűleg készített koszorú a bejárati ajtónkra igazán hangulatos és szép, évszakhoz illő színfoltja lesz otthonunknak.

    

Botanika Vissza a kezdőlapra                                    Botanika Vissza a BOTANIKA menűbe