A hóvirág


A hóvirág (Galanthus) az amarilliszfélék talán legismertebb növénynemzetsége. 20 fajuk él, melyek a Pireneusoktól, Közép- és Dél-Európán át, a Kaszpi-tóig, illetve a Közel-Keletig megtalálhatók.

Közülük a legkülönlegesebb faj Görögországban él s októberben virágzik.

Aki a hóvirágra pillant úgy tűnik, mintha a növény kocsányán három fehér tejcsepp hintázna. Ez magyarázza a latin Galanthus elnevezést, melynek jelentése tejvirágú.

Élőhelyei az üde, vagy félszáraz lombos erdők, mediterrán és havasalji cserjések, ritkábban fenyvesek.

   

Földalatti raktározó szerve az 1 - 2 centiméter átmérőjű hagyma, amelyből 2 - 3 levél hajt ki - fajtól függően - az ősz, vagy a tél végén. A hagymából egy virágzó szár nő, amely egy virágot hordoz.

A virág jellegzetessége a három, nagy, hófehér külső lepellevél (a köznyelvben "szirom"), és az ugyancsak három, kisméretű, belső lepellevél, amelyek zöld foltokat, vagy rajzolatokat viselnek.

   

A botanikus kertekbe, illetve a hóvirágkedvelők gyűjteményes kertjeibe került 6 - 7 hóvirágfajból közel 300 féle formát, köztük több természetes, illetve kerti hibridet is alakítottak ki.

Magyarországon négy fajjal találkozhatunk, a kertekben ültetett pompás, a redőslevelű, és levantei hóvirággal, valamint az őshonos kikeleti hóvirággal.

 

 

Pompás hóvirág (Galanthus elwesii)

Dél-Ukrajnában, Kis-Ázsiában és a Balkánon őshonos. Viszonylag nagy termetű, kocsánya 15 - 20 centiméter magas is lehet, ezért főleg ezzel a fajjal és változataival találkozhatunk a kiskertekben. Novemberben kihajt, s olykor már december végén virágozni kezd.

   

Levelei szélesek, szürkészöldek, a belső lepellevelek külső oldala - alfajtól, változattól függően - tövénél és csúcsánál, vagy csak a csúcsánál, esetleg végig zöld.

   

Kivadulásától nem kell tartani, mivel kertészeti példányai többnyire terméketlenek.

 

 

Redőslevelű hóvirág (Galanthus plicatus)

Dél-Ukrajnából és Dobrudzsából származik. Kocsánymagassága ~ 20 centiméter. Február végén - március elején virít. Levelei zöldek, a főbb erek mentén kissé hajtogatottak (redősek).

   

Belső lepellevelei a csúcsuk táján zöldesek, de a bizánci alfaj esetében a belső lepellevelek töve is zöld.

Számtalan kertészeti változata esetében a belső lepellevél zöld rajzolata különféle alakú, méretű.

Magról jól szaporodik, de hazánkban jelentősebb állománya csak az Alcsúti Arborétumban él. Innen széthordva fellelhető a térség kertjeiben, temetőiben, a budai Jókai-kertben, valamint a budai erdőkben is megjelent - kerti hulladékkal kihordva.

 

 

Levantei hóvirág (Galanthus fosteri)

A Földközi-tenger keleti partvidékén, Libanon, Szíria és Törökország délkeleti hegyvidékein él. Megjelenésében hasonlít a pompás hóvirágéhoz, de levelei mindig élénkzöldek, sosem szürkések.

   

Kevésbé ismert faj, botanikus kertekben csak ritkán látható. Magyarországon az Alcsúti Arborétumban él egy kisebb állománya, innét széthordva látható néhány kertben és temetőben.

 

 

Kikeleti hóvirág (Galanthus nivalis)

Európa középső területein, valamint Dél-Európa hegyvidékein, lomhullató erdőkben él.

A kikeleti hóvirággal hazánkban februártól áprilisig találkozhatunk az üde és nedves lombos-erdőkben, középhegységi gyertyános-tölgyesekben, bükkösökben, patak- és folyómenti ligeterdőkben. Lombfakadás előtt virágzik, amikor még elegendő fény jut a talaj felszínére.

   

Májusban már termést érlel. A magok olajos függelékét a hangyák kedvelik, ezért előszeretettel gyűjtik és hurcolják el azokat, segítve ezzel a hóvirág terjedését.

   

   

A növény termésérlelés után visszahúzódik, majd a következő évben a hagymájában elraktározott tápanyagok segítségével hajt ki újra.

Fontos tudni, hogy a hagymájában termelődő anyag mérgező, ám a gyógyászatban gyermekbénulás és Alzheimer-kór kezelése során tapasztalták kedvező hatását.

A nagy hóvirágállományokban gyakran előfordulnak az alaptípustól eltérő példányok. A virág felépítésében többféle változat is kialakulhat, így lehet 2 szárú, 2 virágú. A két lepelkörből az egyik hiányozhat, vagy egyforma lesz, olykor a belső lepelkör - átmenetekkel - porzókká alakulhat. Vagy ellenkezőleg, kettőnél több lepelkör (telt-virág) alakul ki. A lepellevelek körönkénti száma 3 helyett 1 - 6-ig változhat.

A virág színében és rajzolataiban is kialakulhatnak eltérések. A zöld virágrészek lehetnek sárgák, a fehér leplek cirmosak, foltosak. A foltok rajzolatai változhatnak, a gyakori fordított "U" helyett lehet "X", vagy téglalap, keskeny sáv, vagy csak 1 - 2 pont is.

   

 

MÉG NÉHÁNY KÜLÖNLEGES VIRÁGZAT

A hóvirág 2005 óta védett növény, természetvédelmi eszmei értéke 10 000 Ft, egyetlen szál letépését is pénzbírsággal büntetik.

Botanika Vissza a kezdőlapra                                    Botanika Vissza a BOTANIKA menübe