A koronás keresztespók


A nyár elköszöntével, hűvösebb őszi reggeleken a fák, bokrok ágai, levelei között gyakran láthatunk a napsugarat ragyogóan tükröző harmatcsepp gyöngyfüzéreket. Ezek nem mások, mint egy hasznos ízeltlábú, a koronás keresztespókok rovarcsapdái, melyek egyben lakhelyei is.

   

A koronás keresztespók (Araneus diadematus) a pókszabásúak (Arachnida) osztályának a pókok (Araneae) rendjébe, ezen belül a főpókok (Araneomorphae) alrendjébe és a keresztespókfélék (Araneidae) családjába tartozó faj. Világszerte 35 000 faj ismert, de ez a szám még folyamatosan nő, hiszen szakadatlanul írnak le új fajokat.

Hosszúsága eléri az 1,5 centimétert (Dél-Európában akár 2 centiméteresre is megnőnek), így Magyarország egyik legnagyobb pókfaja. Sötét-, vagy sárgásbarna utótestén húzódó fehér, kereszt alakú foltsorról ismerhető fel.

   



A koronás keresztespók Közép-Európában mindenütt elterjedt, cserjéken, fákon, kertekben él.

Általában hálójuk közepén ülnek, vagy néha egy félreeső szögletben várakoznak a berepülő rovarokra.

Fajok százai tartoznak a keresztespókok (Araneidae) csoportjába. Minden pókra jellemző, hogy a fejtoron 4 pár lábuk van.

   

A feji részen található a csáprágó és 1 pár tapogatóláb, mely utóbbi csípőízülete az "állkapocs" szintén a táplálkozást segíti. A potroh mindig láb nélküli, többnyire erősen duzzadt.

   



Az utótestében lévő szövőmirigyekben termeli a pókháló anyagát.

A mirigyváladékot a szövőszemölcsökön keresztül bocsátja ki.

A hálót a lábai végén lévő karmok segítségével szövi.

   

Pásztázó elektronmikroszkópos kép a pók selyemmirigyeiről

   

A pók lábain lévő szövőkarmok

A hím gyakran jelentéktelenül kisméretű, a nőstény viszont petékkel teli utóteste miatt sokkal nagyobb. Nyár végén, a csak 5 - 10 milliméter nagyságú hím óvatosan, egy beszőtt rovarral közelíti meg a nőstényt, és ezt az ajándékot addig mozgatja, rezgeti, amíg a nőstény hajlandóságot nem mutat a párosodásra, és mozdulatlanná nem dermed. A párzás villámgyorsan végbemegy. Gyakran egy rosszul sikerült közeledés a hím halálát jelentheti, mivel a nőstény zsákmányállatnak tekinti.

   

Ősz végén a nőstények több petecsomagot is készítenek, amelyet sárgás, vattaszerű szövedékkel burkolnak be. A szülők elpusztulnak, a fiatal egyedek április - május hónapban kelnek ki, fejletlen alakban telelnek át, és csak a következő év augusztusában válnak ivaréretté. A frissen kelt kis pókok már az első napokban apró hálókat szőnek, amelyek a felnőttekéhez hasonlók.

   

   

   

A keresztespókok kerek hálókban élnek, amelyeket levelek vagy növények közé építenek. A hálóépítés mindig ugyanúgy zajlik, először a háló keretét és a küllőszálakat készítik el, melyekhez azután a ragacsos szálból álló fogóspirált építik hozzá.

A pókok a hálókészítés valóságos művészei. A szövőmirigyeikben végtelenül hosszú, finom, rugalmas és viszonylag szilárd fonalat termelnek, amellyel a velük született "tudás" alapján készítenek hálót a zsákmány megfogására.

   

A pókok selyemmirigyei hétféle selymet termelnek. Egy pók nem rendelkezik mind a hét miriggyel, de legalább három féle selymet - mely az életfunkcióihoz és a fajfenntartáshoz szükséges - képes előállítani.

A pókok selyemmirigy fajtái és az előállított pókselyem különböző célú felhasználása

A pókhoz fűződő babonák minden nép életében megtalálhatóak. A szerencsehozó pók legendája a mohamedán vallásban gyökerezik. A tanítás szerint amikor Mohamed menekülés közben egy alkalommal a Mekka környéki barlangokban rejtőzött el, egy keresztes pók gyorsan hálót szőtt a bejáratra. Ezzel megtévesztette az üldözőket akik elvesztették a próféta nyomát, így megmenekült. Ugyanakkor, ördögi, negatív megítélése is ismert, hisz jelképezi a mohóságot, a gonoszságot, feltételezik róla, hogy boszorkányos tudással bír.

Az emberek jelentős része irtózik a pókoktól, és üldözi őket. Hazai pókjainktól a félelem teljesen indokolatlan, ugyanis a nálunk élő pókok az emberre ártalmatlanok. A keresztespókok csípése legfeljebb annyira veszélyes, mint egy méhszúrás. Bőrpírt, helyi duzzanatot okozhat. Ahhoz hogy nagyobb problémát idézzen elő kifejezetten allergiásnak kell erre lenni. Üldözésük nagyfokú meggondolatlanság. Nem kártékonyak, inkább hasznot hajtanak, ugyanis a rovarokat, legyeket, szúnyogot, hangyákat elpusztítják.

Botanika Vissza a kezdőlapra                  Botanika Vissza a PÓKSZABÁSÚAK menűbe