Levéljárófélék


A levéljárófélék (Jacanidae) a madarak osztályának lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe tartozó család. Kis testű, hosszú csüdű, megnyúlt ujjú vízimadarak. Hosszú lábain lévő lábujjaival és karmaival nagy felületen érintkezik a vízen lévő levelekkel, ezáltal megmarad a felszínén. A leveleken lépegetve szedegeti rovarokból, apró gerinctelenekből, békákból, halakból és magvakból álló táplálékát. Nagyobb csoportokban él.

   

   

Az ivarérettséget 1 - 2 éves korban éri el. A párzási időszak térségenként változik, és majdnem mindenhol egész évben tart. Egy tojó akár 10 hímmel is párosodik. A vízinövények leveleire építi lebegő fészkét, melybe általában 4 barna, vagy feketével mintázott tojást rak.

   

Innentől a nemi szerepek felcserélődnek, mivel a 22 - 26 napos kotlás és a fiókanevelés a hím feladatát képezi.

   

Ha a nap forrón perzsel, testével árnyékolja be a tojásokat. A nedvességtől úgy óvja meg őket, hogy alájuk gyűri szárnyait, így a tojások a szárnyak belső oldalán nyugszanak. Ha a kakast megzavarják a költésben, képes akár 15 méter távolságra is elköltöztetni a tojásokat! Ügyesen görgeti levélről levélre, s az időnkénti pihenőkben megmelegíti őket.

A fiókák kikeklését követően a kakas egyedül felügyel rájuk. A hím képes egyidejűleg járkálni és a fiókáit melegíteni. Az összecsukott szárnyaiban képzett táskákban hordja magával őket. Ilyenkor csupán kilógó lábujjaik látszanak. A hím veszély esetén is ebben az "erszényben" helyezi őket biztonságba.

   

Az utódok hamar kimerészkednek a fészekből.

   

   

A családba 6 nem és 8 faj tartozik.

Hydrophasianus nem

- Fácánfarkú levéljáró, vagy vizifácán (Hydrophasianus chirurgus)

Jacana nem

- Északi jasszána, vagy sárgahomlokú jasszána (Jacana spinosa)

- Jasszána (Jacana jacana)

Actophilornis nem

- Afrikai levéljáró (Actophilornis africana)

- Madagaszkári levéljáró (Actophilornis albinucha)

Metopidius nem

- Indiai levéljáró (Metopidius indicus)

Microparra nem

- Törpelevéljáró (Microparra capensis)

Irediparra nem

- Fésűsujjú levéljáró (Irediparra gallinacea)



Fácánfarkú levéljáró vagy vízifácán (Hydrophasianus chirurgus)

Közép-Kínától Délkelet-Ázsiáig, valamint Indiában és Indonéziában honos, tavak és mocsarak lebegő vízinövényzetén él.

Átlagos testhossza 55 centiméter. Arca, torka és szárnya fehér, felső részén barna fedőtollakkal. Tarkóján sárga dísztollak találhatóak. Nászidőszakban hosszú, fácánszerű farka van.

   


Északi jasszána, vagy sárgahomlokú jasszána (Jacana spinosa)

Az Amerikai Egyesült Államok déli részén és Közép - Amerika területén él.

Átlagos testhossza 17 - 23 centiméter, a tojó nagyobb, mint a hím. Feje, nyaka és begyrésze fekete, szárnyának fedőtollai barnák. Homlokán sárga kinövés található.

   

   


Jasszána (Jacana jacana)

Dél-Amerika szinte összes vizes területein honos. Feje, nyaka és begyrésze fekete, szárnyának fedőtollai barnák. Homlokán vörös kinövés található, mely a csőrre és az arcrészre is átterjed. Testhosszuk 17 - 23 centiméter, a tojók valamivel nagyobbak mint a kakasok.

   

   


Afrikai levéljáró (Actophilornis africanus vagy Actophilornis africana)

Afrikában a Szaharától délre - Szomáliát, valamint a nyugat- és dél-afrikai partok egy részét kivéve - majdnem mindenütt honos a nyílt vizeken. Elterjedési területén nagy számban él. Testhossza 23 - 30 centiméter. A hím szárnyfesztávolsága 14 centiméter, a tojóé 16 centiméter. A hím testtömege 115 - 225 gramm, a tojóé 160 - 290 gramm. Törzse és szárnya élénk gesztenyebarna, melle aranysárga és kormánytolla fekete. Pofája fehér, feje teteje és szemcsíkja fekete, a homloki rész kobaltkék. Csőre egyenes, a vége enyhén lefelé görbülő, tövénél fénylő kék rajzolattal.

   


Madagaszkári levéljáró (Actophilornis albinucha)

Madagaszkár szigetén honos, csak itt élő madár. A természetes élőhelye édesvízi tavak, folyók, patakok és mocsarak. Arcrésze és nyaka első oldala fehér, melynek alja narancsos árnyalattal az egész testet takaró barna színbe megy át. A fej mindkét oldalán a csőrtől kiinduló fekete sáv a szemek vonalán keresztül a tarkó és a nyak hátsó részén a hátig húzódik. A homlokán lévő világoskék színezet a csőrre is átterjed.

   


Indiai levéljáró (Metopidius indicus)

Banglades, Kambodzsa, Kína, India, Indonézia, Laosz, Malajzia, Mianmar, Nepál, Pakisztán, Thaiföld, Vietnam területén honos. Hosszuk 28 - 30 centiméter, a hímek szárnyfesztávja 15 - 18 centiméter, a tojóké 17 - 20 centiméter. Feje és nyaka fémes fényű kékes - zöldes árnyalatú. A szemek fölül kiinduló fehér sáv a tarkón keresztül fut. Szárnyának fedőtollazata bronz-barna.

   


Kis jacana (Microparra capensis)

A sivatagok kivételével Afrika egész területén elterjedt. Elsődlegesen tengerpartokon és édesvízes területeken, valamint mocsarakban fordul elő. Arca és mellrésze piszkosfehér, fején barna sapka van. Hátának tollazata világos barna.

   


Fésűsujjú levéljáró (Irediparra gallinacea)

Ausztrália, Indonézia, Malajzia, Pápua Új-Guinea, a Fülöp-szigetek és Kelet-Timor területén honos. Tavak és mocsarak lebegő vízinövényzetén él.

Ez a faj összetéveszthetetlen, mivel fején vörös, húsos taréjszerű koronát visel. A hím testhossza 20 - 22 centiméter, a tojó 25 - 28 centiméter, szárnyfesztávolsága 40 - 45 centiméter. A hím testtömege 85 gramm, a tojóé 140 gramm.

   

   

Botanika Vissza a kezdőlapra                                    Botanika Vissza a MADARAK menűbe