A mák (Papaver) a boglárkavirágúak (Ranunculales) rendjébe tartozó mákfélék (Papaveraceae) családjának névadó nemzetsége. Fajai Eurázsia, Afrika és Észak-Amerika mérsékelt és hideg égövi területein honosak. Általában fagytűrők. A virágot két csészelevél borítja a bimbó kinyílása előtt. Virágzáskor a csészelevelek lehullnak. A pártát négy sziromlevél alkotja. |
A magház gubóterméssé fejlődik, amelyben sok apró mag található. |
A nemzetség több faját (pipacs, alpesi mák, keleti mák, izlandi mák) dísznövénynek ültetik, bár az utóbbi időkben sokat veszítettek népszerűségükből. Egyes változatokat kimondottan kertészeti célokra nemesítettek ki. |
Kerti mák (Papaver somniferum)
|
Felálló, szőrös szára akár 120 centiméter magasra is fölmagasodhat. Nyél nélküli, felfelé törő, ovális levelei fogazottak, fűrészesek. |
A Kárpát-medencében egynyári növény, mediterrán éghajlaton évelő. Fagytűrő, de egyes kertészeti változatai fagyérzékenyek. A talaj kémhatására nem érzékeny, és a szárazságot is jól tűri, de a legjobban nedves, termékeny talajon fejlődik. A nemesített fajták termése zárt tok (mákgubó), melyben a mákszemek találhatók. |
|
A kerti mák fontos élelmiszernövény. Népszerűek a mákkal ízesített ételek, például a mákos bejgli, a pozsonyi kifli és a mákos guba. A mákmag kisajtolásával állítják elő a mákmag olajat, melynek magas foszfortartalma elősegíti a kalcium felszívódását és a csontokba való beépülését. |
|
A még zöld termés megvágása után képződő, megszilárdult tejnedv, az ópium, több mint huszonötféle, hatásos alkaloidot (morfint, narkotint, kodeint, tebaint, papaverint) tartalmaz. Az alkaloidok a száraz mákgubóból is kinyerhetők, fontos gyógyszereket készítenek belőlük. |
Az alkaloidok száraz mákgubóból kivonására magyar kutató, Kabay János feleségével, Kelp Ilonával együtt dolgozott ki eljárást. A népi gyógyászatban a gyermekeket "nyugtatták" a zöld terméstok forrázatával. Először Kabay János is a zöld terméstokból vonta ki a morfiumot, a kodeint és a papaverint, de a zöld termésben gondot okozott a klorofill, ezért tért át a száraz, kicsépelt mákgubót extrahálására. A mai drogfogyasztók is hasonló eljárással készítik a mákteát. |
Kabay János és az általa Büdszentmihályon 1927-ben alapított Alkaloida Vegyészeti Gyár
A mák egyes változatai dísznövények, ezeket kifejezetten kertészeti célokra nemesítették ki. A kertészeti változatok gubójának alkaloid tartalma igen csekély, vagy egyáltalán nincs. 2006. január 1-jétől fehér virágú változata Magyarországon drognak számít, azóta szabadon csak a lilás-rózsaszínes virágú változata termeszthető. |
Keleti mák (Papaver orientale)
A nemzetség többi fajához hasonlóan Dél-Európából terjedt el az északibb tájakra. Felálló, levéltelen, szőrös szára akár 1 méter magasra is nőhet. Levelei többszörösen szárnyasan összetettek. 15 centiméter átmérőjű, kehely alakú, krepp papírhoz hasonló virágszirmai skarlátvörösek vagy egyéb élénk színűek. |
|
A nemzetség fajainak többségétől eltérően Magyarország éghajlatán is évelő. Fagytűrő, teljes napon, száraz és nedves időben egyaránt fejlődik. Mély, sok tápanyagot tartalmazó talajt igényel. A sekély talajvízre és a túlöntözésre érzékeny. Jellegzetesen kora nyári virág. Ritkán dísznövénynek ültetik. Ilyenkor virágzás után pár héttel érdemes visszavágni, mert különben megcsúnyul. Ha egyhelyben hagyjuk, magvai beérnek, elszaporodik. |
Alpesi mák (Papaver alpinum)
Az Alpokban honos. Fagytűrő. A talaj kémhatására sem érzékeny, meszes talajon is megél. A szárazságot jól tűri, de a legjobban nedves, termékeny talajon fejlődik. Felálló, levéltelen, szőrös szára alig 20 centiméterre magasodik föl. Erősen szabdalt levelei a páfrányéra emlékeztetnek. |
Virágai fehérek, rózsaszínűek vagy narancssárgák, porzóik jellegzetesen befelé görbülnek. |
Késő tavasztól nyár közepéig nyílik. Bár az egyes virágok csak pár napig élnek, ha az elnyílt virágfejeket folyamatosan leszedjük, hosszan virágzik. Dísznövénynek ültetik, főleg sziklakertekben. |
Bujdosó mák (Papaver dubium)
Magyarországon vetési és útszéli gyomtársulásokban fordul elő. Felálló, 30 - 80 centiméter magas szára levéltelen és szőrös. Levelei szárnyasan kétszeresen összetettek. Virágai a vetési pipacs virágaihoz hasonlítanak, de azoknál kisebbek, 5 - 8 centiméteresek. Toktermése sima, buzogányszerű. |
Szántók szélén, tarlókon, parlagokon közönséges gyom. Utak mellett gyomtársulásokban is nő. Májustól júliusig virágzik. |
Pipacs (Papaver rhoeas)
A mák (Papaver) nemzetség más fajait is szokták pipacsnak nevezni, ezért megkülönböztetésül a Papaver rhoeas-t magyarul a közönséges pipacs, mezei pipacs vagy vetési pipacs nevekkel is illetik. Népies nevei: pipacsmák, büdös mák, czúczik, lúdmák, pitypalatyvirág, veres mák, vad mák. Elterjedési területe Dél- és Közép-Európa. A pipacs feltűnő és ismert, 30 - 80 centiméter magas, egyéves növény. Levelei szárnyasan, mélyen szeldeltek, durván fűrészes szélű szeletekkel, a szárral és a virágkocsánnyal együtt rásimuló vagy elálló serteszőrösek. |
A végálló virágok átmérője 5 - 8 centiméter. Mindegyik virágnak négy lángvörös sziromlevele van, a tövén fekete folttal. |
Termése fordított tojás alakú, kopasz, többrekeszű, lyukakkal nyíló tok, amit népiesen "borstartónak" neveznek. |
Szántók szélén, tarlókon, parlagokon közönséges gyom. Gyomtársulásokban nő, 1800 méteres magasságig. A 20. század közepén még a gabonák egyik alapvető gyomnövénye volt, azóta a vegyszeres gyomirtás jobbára kiszorította a vetésekből. A búzatáblák szélén a mezei szarkalábbal és a búzavirággal együtt ma is tömegesen terem. |
Kerti növénynek ritkán ültetik - bár több, dísznövényként nemesített változata létezik - ilyenkor magról szaporítható. Terméséből a szél rázza ki a magokat. Magját sütemények és saláták ízesítésére, salátaolaj készítésére használják. Leveleit nyersen vagy főzve fogyasztják mint a spenótot, de csak a virágbimbók kifejlődése előtt. Virágszirmait vörös ételfesték készítésére, szirupkészítésre használják. Régen bort is színeztek vele. |
|
Gyermekeknél a friss hajtás mérgezési tüneteket okozhat! A pipacsvirág jó köhögéscsillapító és enyhe nyugtató hatású, teáját toroköblítésre használják. A növény magját, leveleit, kinyílt virágszirmait májustól augusztusig gyűjtik, ami nagy figyelmet igényel. A szirmokat nem szabad összetörni, mert elvesztik a színüket és fekete foltossá válnak. Vékony rétegben kiterítve, napfénymentes helyen szárítják. A szárítás során a szirmok élénkpirosról liláspirosakká színeződnek. |
Izlandi mák (Papaver nudicaule)
Felálló, levéltelen, szőrös szára 60 centiméterre magasodhat föl. Szürkészöld, szárnyas vagy karéjos levelei rozettában nőnek. Virágai vérvörösek, narancs- vagy krémszínűek, vagy akár fehérek is lehetnek. |
A Kárpát-medencében egynyári növény, mediterrán éghajlaton évelő. A talaj kémhatására nem érzékeny, és a szárazságot is elviseli, de származási helyének megfelelően a napfényes, de hűvös környezetet és a jó vízgazdálkodású, termékeny talajokat kedveli. Dísznövénynek ültetik, főleg sziklakertekben - de vágott virágnak is alkalmas. |
Az ópium évezredek óta használatos nyugtató, fájdalomcsökkentő szer. A 17. század végéig szinte minden fájdalomcsillapító készítményben szerepelt. Már Hippokratész időszámítás előtt 460-ban is ír arról, hogy a görögök és az egyiptomiak a zöld máktok nedvét, mint gyógyszert ismerték, és fájdalmak csillapítására görcsoldóként, valamint köhögés ellen javasolták. Kábítószerként először a 14. században használták, a 20. században rohamosan teret hódított a heroin, kodein és más, rendkívül erős függőséget okozó alkaloidja. Napjainkban az ópiumtermelés legnagyobb része Afganisztánra, Mianmarra és Laoszra koncentrálódik. Afganisztán mára a világ második legnagyobb kábítószer-termelő vidékévé vált. Iránnal és Pakisztánnal az Aranyfélhold ópiumtermelő övezetet alkotják. A világ másik nagy ópiumtermelő övezete az Aranyháromszög, melyet Burma (Mianmar), Thaiföld, Vietnam és Laosz alkot. További fontos ópiumtermelő Mexikó és Kolumbia. |
A máktokból kinyert ópium narkotikus hatását a keleti népek csak a dohányzással egyidejűleg ismerték meg, és az ópiumpipák élvezete Kínában és Indiában terjedt el. |
Az ópiumot a zöld máktokból úgy nyerik, hogy kora hajnalban késsel sekélyen megkarcolják a fejlődő máktokot, amiből tejszerű nedv serken ki. |
Beszáradása után lapáttal leszedik, és edénybe gyűjtik, majd ópiumkaláccsá formázzák a masszát. |
A nyugati államok célul tűzték ki a termelő területek felszámolását. A mákültetvények irtása és az elkobzott nyers ópium megsemmisítésének ellenére a kábítószert előállító földterületek nagysága tovább növekszik. Az ópiumot a burmai-thai határon lévő laboratóriumokban dolgozzák fel. A tisztított kábítószert a thai, vagy hongkongi kikötőkben lévő elosztó központokba szállítják, majd a nemzetközi kábítószer-kereskedelembe kerül. |