A tüskés ördög


A tüskés ördög (Moloch horridus) a hüllők (Reptilia) osztályába, a pikkelyes hüllők (Squamata) rendjébe és az agámafélék (Agamidae) családjába tartozó faj.

Ausztrália nyugati és középső részének száraz, bozótos félsivatagjaiban, sivatagjaiban honos.

Testhossza 20 centiméter a farkával együtt, a nőstények nagyobbak mint a hímek. Testét kúpos tüskék borítják, melyek a támadók elrettentésére szolgálnak.

Kiváló rejtőzködő, még az időjáráshoz is alkalmazkodik testének színezete, hiszen meleg, napsütötte időben világosabb, sárgásba hajló, míg hidegebb időben sötétebb, inkább barnás, szürkés.

   

Környezetbe illeszkedő színe és formája miatt igen nehéz észrevenni, különösen akkor ha mozdulatlanságba dermed. A megtévesztés mestereként rendelkezik még egy úgynevezett "hamis fejjel", mely a nyak hátsó részén található tüskés lágyszövet képződmény. Veszély esetén fejét a két mellső lába közé behúzva a ragadozónak hamis fejét mutatja.

   

A tüskés ördög kültakarója, csontváza és koponyája

Feje elég horrorisztikus képet mutat.

   

Járása jellegzetes lassú, ringatózó, haladása igen meggondolt, megfontolt állat látszatát kelti.

Hangyákkal táplálkozik, hosszú, ragadós nyelvével kapkodja össze őket. Különösen az Iridomyrmex a Crematogaster és az Ochetellus nemzettség tagjai alkotják kedvenc csemegéjét.

         

Iridomyrmex, Crematogaster és Ochetellus nemzettség példányai

Nem veti meg a Ectatomma, Monomorium, Camponotus, Pheidole és Polyrhachis nemzettségbeliket sem.

         

Ectatomma, Monomorium, és Camponotus nemzettség tagjai

   

Pheidole és Polyrhachis nemzettségbeli hangyák

A hangyák teste nagy mennyiségben tartalmaz kitint és hangyasavat valamint tápértékük is alacsony, ezért nagy mennyiségben kell fogyasztaniuk. A tüskés ördögök fejadagja 800 - 1000 hangya egy nap alatt. Áldozatait nem üldözi. Az "ülj le és várj!" stratégia híve. Betelepedik a hangyák vonulási útvonalába és így mindig talál megfelelő mennyiségű ennivalót.

Mivel sivatagi környezetben él egy igen sajátos vízhez jutási technikával rendelkezik. A tüskés gyík bőrét borító pikkelyekre kicsapódó köd vagy harmat lefolyik az érdes bőrfelületére és összegyűlik a tüskék közt. A gyík bőrén lévő járatok összekapcsolódnak a bőrében lévő csatornácskákkal, melyek a hajszálcsövesség elvén (kapilláris hatás) működnek és egészen az állat szája széléig érnek.

A hajszálcsövesség az a fizikai jelenség, amelyben a víz - nedvesítő folyadék - szűk térben a gravitáció ellenében mozog.

Emlékezzünk csak vissza a fizika órai kísérletre! A vékonyabb, kisebb átmérőjű csőben a víz magasabbra kúszott.

A tüskés gyík bőre úgy szívja fel a vizet, mint egy szivacs.

Így nyer vizet például a nyirkos homokból, ha csak a hasát dörzsöli hozzá, és képes felszívni a vizet lábaival is járás közben, majd bőrének csatornáin az eljut a szájához.

A nőstények párzást követően 3 - 10 tojást raknak le szeptember - december közötti időszakban (ez Ausztráliában a tavasz - nyár) a föld alatt 30 - 35 centiméter mélyen lévő fészkelő járatukba, melyekből 3 - 4 hónap elteltével kelnek ki az utódok. Fiókák súlya átlagosan 1,8 gramm, méretük 63 - 65 milliméter. A fiatal állatok első étkezése még a keltető fészekben valósul meg azzal, hogy elfogyasztják saját tojásburkukat mielőtt kimásznának a szabadba. A madarak és a ragadozó hüllők a frissen kikelt ivadékokra komoly veszélyt jelentenek.

Kifejlett és fiatal tüskés ördögök

Minden rejtőzködő és védekező trükk ellenére a tüskés ördögöket sok állat tekinti zsákmánynak. Vadászik rá az ausztrál túzok (Ardeotis australis), a fekete-mellű egerészölyv (Hamirostra melanosternon), a homoki varánusz (Varanus gouldii), a fekete fejű varánusz (Varanus tristis)

   

Ausztrál túzok (Ardeotis australis) és fekete-mellű egerészölyv (Hamirostra melanosternon)

   

Homoki varánusz (Varanus gouldii) és fekete fejű varánusz (Varanus tristis)

Egyéb lehetséges ragadozói még a különféle kígyók, a dingók (Canis lupus dingo) és a vörös róka (Vulpes vulpes) is.

   

Dingó (Canis lupus dingo) és vörös róka (Vulpes vulpes)

A természetben átlagos élettartamuk 6 év, fogságban 20 éves kort elért állatot is jegyeztek fel.

Hazájában postabélyegen is megörökítették.

Botanika Vissza a kezdőlapra                                    Botanika Vissza a HÜLLŐK menübe