Parányok

A kíváncsiság határtalansága vezetett el a nagy felfedezésekhez. Az embereket mindig érdekelt, hogy mi, miből épül fel, milyen alkotórészei vannak. Az alaposabb tapasztalatszerzés érdekében vizsgálataikhoz segédeszközöket fejlesztettek ki, melyekkel a részletekről is bővebb, megbízhatóbb ismereteket szereztek. Kezdetben egyszerű – egy, vagy többlencsés - kézi nagyító segítségével, valósították meg a vizsgálatokat.

Elérhető nagyítás: 2-3-szoros                         Elérhető nagyítás: 10-20-szoros

A nagyítás korlátozott mértéke a vizsgálatok akadályozójává vált. Az első fénymikroszkópot közel 400 éve Hollandiában készítették. Feltalálói látszerészek voltak. A korai mikroszkópok lencséinek minősége igen gyenge volt, ezért torz képet alkottak. Ennek ellenére ezek a meglehetősen durva eszközök óriási segítséget jelentettek az állatok, a növények és az ember szervezetének megismerésében.

      

         Régi fénymikroszkóp                   Korszerű, kétokuláros fénymikroszkóp

 Elérhető nagyítás: 2.000-szeres.

A vizsgálatok további folytatásának határt maga a fény szabott. Optikai a módszerrel a nagyítás már nem fokozható. Az elektronmikroszkópokat, melyek fény helyett elektronsugarakat használnak, rendkívüli nagyítások elérésére tervezték. A vizsgálati anyag képe LCD, vagy CCD képernyőn jelenik meg, vagy tetszés szerint számítógépre, DVD-re rögzíthető, nyomtatható.

Elektronmikroszkóp. Elérhető nagyítás: 200.000-szeres

ASZPIK A VÍZBEN

        

A GYEPI BÉKA hosszúsága a 10 cm-t is meghaladhatja.

Hátsó lábai az erdei békáénál rövidebbek. Orra lekerekített, alapszíne barna, de ez szürkés, sárgás vagy vöröses árnyalatú is lehet. Hátán feketés foltok, vagy az alapszínnél sötétebb márványozottság is megfigyelhető.

 

A gyepi béka petéi.

A kocsonyás állagú petékből apró ebihalak kelnek ki, melyek látványos átváltozást követően békává fejlődnek. Nagyítás: 13-szoros.


VIGYÁZAT! CSÍPŐS!

       

A medúzák szinte minden tengerben megtalálhatók.

A csalánozók törzséhez tartozó állatok testének több mint 98%-át víz alkotja, rendkívül sok színben és formában léteznek.

Tény, hogy az emberek általában nem szívesen tapintanak egy számukra idegen kocsonyástestű állatot, főleg ha nem biztosak abban, hogy rájuk mennyire veszélyes.

Planktonnal, a nagyobb fajták esetleg kisebb rákocskákkal táplálkoznak.

Hidromedúzák 17-szeres nagyításban




CSAPDA!

Vénusz légycsapója A növény leveleinek végén helyezkednek el az édes illatot árasztó csapdák.

Belsejükben mindkét oldalon érzékelőszőrök találhatók.

Amikor a zsákmány a csapdára száll és az érzékelőket megérinti, a levéllemezek fél másodperc alatt összezáródnak és foglyul ejtik az áldozatot. Ha az áldozat az érzékelőkhöz ér, a csapda bezárul és emésztőnedvekkel telik meg, amíg a zsákmány fel nem oldódik. Az emésztés után, ami egy-két hét alatt zajlik le, a csapda újra kinyílik.

A csapdába tévedt rovarnak esélye sincs a túlélésre.

Nagyítás: 30-szoros.


SÁRKÁNYBŐR

        

Az iguana testhossza 1,6–2 méter, testtömege legfeljebb 4 kilogramm. A kifejlett állat pikkelye szürkészöld, toroklebenye jól fejlett, háttaraja hosszú és hátrahajló. Farokhossza a törzs hosszának háromszorosát is elérheti; izmos és ostorhoz hasonló, védekezésre is alkalmas.

Hosszú és hátrahajló karmai vannak, így az állat jól tud kapaszkodni az ágakon. Iguana bőre 100-szoros nagyításban. Kemény, mégis rugalmas kültakaró, mely csökkenti a párolgást és megóv a sérülésektől


SÉTA AZ ÜVEGEN

A gekkó lába

Éjjel aktív, de gyakran látni öket napozni.

Gyors mozgású hüllők, de zsákmányukat nem becserkészik, hanem "bevárják".

Lábujjaik végén található harántlemezeikkel akár a plafonon is képesek futni (ez a kisebb, fiatal egyedekre jellemző, a kifejlett példányok túl súlyosak).

Kedvelik az emberi környezetet, gyakran látni éjszaka, kültéri világítások közelében. Ha az ember megfogja vagy kézbe veszi ritkán dobja le farkát, támadóját mindig, próbálja megharapni. Harapása erős, apró hegyes fogai vannak, gyakran szájzárat kap, ilyenkor csak az idő vagy a hidegvíz segít.

Tápláléka kisebb hüllőkből, rovarokból, sáskákból és lepkékből áll.

130-szoros nagyításban jól látszanak az ujjain lévő, kapaszkodást segítő mikroszkopikus méretű sörték, melyek még a mennyezeten, vagy üvegen történő biztos mászást is lehetővé teszik.


TÁMADÁS A LEVEGŐBEN

A szitakötők ősei már több mint 300 millió évvel ez előtt megjelentek. A szárazföldet meghódító szárnyas rovarok egyik úttörő csoportját alkották. Őseik megkövesedett maradványai a valaha élt legnagyobb - 70 centiméteres szárnyfesztávolsággal – rendelkeztek. Megtalálhatók a sivatagi oázisokban és a trópusi őserdőkben egyaránt. Természetesen összes hazai többé-kevésbé állandó vizeinkben is jelen vannak.

A szitakötő nagy, összetett szeme tökéletes térlátást biztosít az ügyes légivadásznak. Nagyítás: 150-szeres.


SMINK NÉLKÜL

        

Szempilla. Az alsó és felső szemhéjak peremén szőrszálak nőnek.

A szempillák védik a szemet az apró, porszerű szennyeződések behatolásától.

Másik feladata (mint a macskák, vagy egerek bajszának is) – mivel érintésre nagyon érzékenyek - biztosítják a szemhéj reflexszerű azonnali zárását, ezzel megakadályozva a por, vagy repülő rovarok behatolását.

Szempilláink naponta 0,16 millimétert nőnek. 200-szoros nagyításban ilyenek.


SZIVÁRVÁNY A PALACKBAN

A borkő a boroshordókon és borosdugókon kiváló, kristályokból álló képződmény.

A borkősav (régebben szőlősavnak is hívták) tisztítva, szobahőmérsékleten és atmoszférikus nyomáson fehér kristályokat alkot.

Sokféle növényben előfordul, különösen a szőlőben és a tamarinduszban, továbbá egyike a borokban megtalálható legfontosabb savaknak.

Élelmiszer-adalékként is használják, mint savanyúságot szabályozó szert és antioxidánst.

Tisztítatlan borkősav kristály 250-szeres nagyításban. Szőlőben és idősebb borok üledékében található.


ÜZENET AZ ŰRBŐL

 

Az Allende nevű kőmeteoritot 1969. február 8-ikán Mexikóban (Chihuahua) találták.

Ez az eddig fellelt aszteroidák közül a második legnagyobb. Korát ~ 4,6 billió évesnek becsülik.

Kémiai, optikai és izotópos vizsgálata elősegíti a Naprendszer születésének megismerését.

Anyagában alumínium-, kalcium- és titánium oxidot, szilikát-szemcséket és aminosavakat mutattak ki.

 

A meteorit körrel jelölt területéről készült csiszolat 250-szeres nagyításban.


"SZŐRÖSTŰL BŐRÖSTŰL"

A bőr a testünket burkoló réteg, egyben a legnagyobb méretű szervük.

Legfontosabb funkciója a szervezet külső behatásoktól való védelme.

A felnőtt ember bőrének felülete átlagosan 1,5 m2, súlya kb. 12 kg (a testsúly 8-10%-a).

A bőr sejtjei állandó osztódással termelik az újabb és újabb sejteket, melyek kifelé tolódva egyre távolabb kerülnek a hám alatt található ereket tartalmazó és tápláló irharétegtől.

E folyamat közben a sejtek elhalnak, szaruréteget képeznek, végül pedig lekopnak.

Az emberi bőr 370-szeres nagyításban. A többrétegű hámrost sejtjei a felszín felé mozognak, ellaposodnak, hajlékony, vízzáró burkolatot alkotnak.


VÉRVÉTEL

Csak a szúnyogok nőstényei szívnak vért, a hímek növényi nedvekkel táplálkoznak. Amikor az éhes nőstény szúnyog rárepül az emberre, gondosan végigtapogatja a bőrt, hogy a szúrásra legalkalmasabb felületet kiválassza. Kifinomult érzékszerveivel megállapítja a táplálékforrás hőmérsékletét, szagát, ízét, de azt is megérzi, hogy hol húzódik az ér. Vérszíváskor a malária és más betegségek kórokozóit viszi át.

        

A szúnyog borotvaéles szájszerve átszúrja az emberi bőrt, s a nyálmirigyek váladékának véralvadásgátló hatása miatt a vér felszívása gyors és könnyű. Nagyítás: 500-szoros.


A ZÖLDSÉGEK VÖRÖS DÉMONA

        

A cékla, más néven céklarépa, ritkábban vörösrépa, régóta ismert salátanövény.

Alfaja, vagy termesztett változata a spenótra emlékeztető mángold.

A cékla gyökérszőrei 500-szoros nagyításban.

Ezeken keresztül szívja fel a növény a nedvességet, az ásványi- és tápanyagokat.


HATLÁBÚAK - BOGARAK

A rend a közel 400.000 leírt fajával a legnépesebb állatcsoportok közé tartozik.

Testük három részre a fej, tor, potroh testtájakra tagolódik, első szárnyaik kemény, gyakran színes szárnyfedővé alakultak.

Közös jellemzőjük a három pár láb.

A sarkvidékek kivételével mindenhol előfordulnak, s a legszélsőségesebb életkörülményekhez is képesek alkalmazkodni.

A bogár külső váza 500-szoros nagyításban.


PROSIT!

        

A sör (vagy régiesen ser, serital) malátából, vízzel cefrézett, komlóval, illetve egyéb anyagokkal ízesített, sörélesztővel erjesztett, szén-dioxidban dús, általában alkoholtartalmú ital.

A sörgyártás szinte egyidős az emberiséggel. Már a Kék-Nílus völgyében is készítettek sört, ezt bizonyítja a szudáni ásatások során fellelt közel 7000 éves edény, melyben sör maradványait mutatták ki.

A sörélesztő gomba. A cukorral táplálkozó sejtek alkoholt és széndioxidot állítanak elő.

A sejtek kb. 75 mikrométer (ezredmilliméter) átmérőjűek. Nagyítás: 550-szeres.


TOLLÁSZKODÁS

        

A középkorban kizárólag lúdtollal és saját készítésű tintával írtak a szerzetesek, s ezek készítésére számos módot ismerünk.

A legjobb írótollaknak a lúd vagy a hattyú legkülső öt evezőtolla bizonyult.

Egy jobbkezes írnok olyan tollal tudott a legjobban dolgozni, mely enyhe szögben természetesen hajlott jobb felé.

Az ilyen tollak a madár bal szárnyán találhatóak.

 

A lúdtoll 570-szeres nagyításban. Jól látható a központi tengely és a belőle eredő tüskesorok.

 

A toll anyaga a keratin nevű fehérje, amely az emberi hajban is megtalálható.


MINT EGY KALEIDOSZKÓP

        

Az összetett szem által befogott látótér nagysága nagyon nagy, elérheti a 200 fokot is.

 

Az összetett szem térbeli felbontóképessége talán rosszabb a gerincesek szeménél, az időbeli felbontóképessége viszont sokkal jobb.

 

Ha másodpercenként 24 filmkockát vetítenek elénk, mi ezt az idegsejtek tehetetlensége miatt folyamatos mozgásként érzékeljük.

 

Egy méh viszont a mi mozijainkban legfeljebb "diavetítésen" érezheti magát, hiszen a szeme akár 300 képet is meg tud különböztetni másodpercenként!

 

Talán egy kicsit nehéz elképzelni, hogy milyennek látnánk a világot pl. méhszemmel.

 

A nagy látószög miatt szinte az egész környezetünket látnánk, akár a hátunk közepét is.

 

A méh szeme 650-szeres nagyításban.

 

A hatszögű lencsék egymáshoz szorosan illeszkednek. A szőröknek érzékelő funkciójuk van.


CSEREPEK A SZÁRNYON

A madagaszkári szivárványlepke szárnya 860-szoros nagyításban.

A tetőcserépszerű pikkelyek nem színesek, csupán az optikai interferencia miatt látjuk annak azokat.


A MOSÓGÉP GYILKOSA

Vízkő 1.000-szeres nagyításban. A magas kalciumtartalmú (kemény) vízből az oldott ásványianyag tartalom virágszerűen kristályosodik ki az edény, vagy a cső falán, szűkítve, vagy elzárva az áramlás útját.

Vízkő 1.000-szeres nagyításban. A magas kalciumtartalmú (kemény) vízből az oldott ásványianyag tartalom virágszerűen kristályosodik ki az edény, vagy a cső falán, szűkítve, vagy elzárva az áramlás útját.


ARACHNOPHOBIA

A pókok két testrésszel, nyolc lábbal, csáprágóval rendelkező, ragadozó életmódot folytató ízeltlábúak. Mintegy 40.000 faj tartozik közéjük. Minden pók termel pókhálóselymet, egy vékony, erős proteinszármazékot, amit (a legtöbb esetben) a potroh végében lévő mirigyek választanak ki. Sok fajuk használja ezt fel arra, hogy zsákmányát elejtse. Ennek ellenére több faj, háló nélkül vadászik. A selymet felhasználják még közlekedésre, fészekkészítésre és az áldozat becsomagolására. Sok faj mérget termel, amelyet vadászatkor és önvédelemkor alkalmaznak. Mindössze 200 faj ismert, melynek mérge az ember egészségére is veszélyes lehet. A nagyobb méretű pókok marása fájdalmas, de maradandó károsodást nem okoz. Szőrözött testüket és hosszú lábaikkal félelmet és csodálatot is keltenek.

Egy pók kültakarója 2.500-szoros nagyításban. A test felszínét vékony viaszréteg fedi, mely védi a kiszáradástól és a környezet nedvességétől. Az érzékelő szőrökön jól látszanak az érzékelő tüskék, melyeknek a környezeti ingerek felfogásában van szerepük.


FIGARO

        

Megjelenésünk egyik meghatározó eleme a hajviseletünk, sok minden múlik azon, hogy sikerül-e kiválasztani és megvalósítani az egyéniségünkhöz passzoló frizurát.

A magyar hajviselet többször is változott a történelemben. Sokáig hosszú hajat viseltek mind a nők, mind a férfiak.

Férfiaknál a rövid haj a 19. század közepétől jött szokásba.

A néphit a női hajnak varázserőt tulajdonított, ezért az asszonyok nem hordhatták szabadon hajukat. Kontyba kötve főkötő alá rejtették. A lányok rendszerint befonták; a fonatok száma koronként és vidékenként változott. Csak ünnepnapokon hagyták kibontva.

Emberi haj 3.500-szoros nagyításban. A hajszál anyaga a keratin nevű fehérje, színét a pigmentek határozzák meg.


RESZELŐ A SZÁJBAN

A csigák jellegzetes szerve a reszelő nyelv, melynek segítségével szétdarabolja a táplálékát, ezt radulának nevezzük.

4.000-szeres nagyításban ilyen a csigák reszelő nyelve.


PUHA PÁRNA AZ ERDŐBEN

A mohák szinte minden éghajlaton és élettérben előfordulnak. Mivel igen tág a tűrőképességük a legtöbb környezeti tényezővel szemben, ezért ők is pionír élőlények, mint a zuzmók. A szilárd aljzathoz ragaszkodnak. Ez lehet talaj, szikla vagy fatörzs.

        

Egy mohasejt 6.200-szoros nagyításban.


A FOTOSZINTÉZIS HELYE

        

A borsó tápláléknövény.

Az emberiség egyik legrégibb kultúrnövénye.

Termesztésbe vétele i.e. 4–5000 évvel Közép-Ázsia központi és déli területein (Afganisztán, Irán, Turkesztán) történhetett és a neolitikus kultúrákkal terjedt el Európában.

A magyarság még a vándorlása idején ismerhette meg.

A magyar borsó szó ótörök eredetű.

A borsót eredetileg száraz állapotban fogyasztották.

A zöldborsó-fogyasztás a XV–XVI. századtól jött szokásba Nyugat-Európában. Eleinte a hüvelyével együtt főzték meg és fogyasztották.

 

Zöld színtest a borsó levelében 70.000-szeres nagyításban. A zöld színtestekben megy végbe a fotoszintézis.


HAPCI!

Az influenza (grippe) egy vírus által okozott fertőző betegség.

A kórokozók emlősöket (pl. ember, sertés, ló) és madarakat (pl. baromfi) képesek megfertőzni.

A betegség az emberek között cseppfertőzéssel vagy közvetlen érintkezés (pl. váladékkal szennyezett kéz) útján terjed.

Fő tünetei a hirtelen kezdődő, magas láz, izomfájdalom, elesettség, később pedig száraz köhögés. Különösen időseknél, súlyos szövődmények léphetnek fel.

Influenza vírusok. Látható rajtuk egy fehérjetermészetű burkolat, melyek átalakulásával újabb törzsek jönnek létre. Méretük: 0,0002 (kéttízezred) milliméter. A nagyítás 75.000-szeres.

Botanika Vissza a kezdőlapra                  Botanika Vissza a PARÁNYOK menűbe