Az ökörszem


Az ökörszem (Troglodytes troglodytes) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és az ökörszemfélék (Troglodytidae) családjába tartozó faj. Népiesen csaláncsattogtatónak nevezik.

Az ökörszemfélék családjából ez az egyetlen faj, amelyik Észak- és Dél-Amerikán kívül is előfordul. Európa és Ázsia mérsékelt övi részén honos. Víz közelében lévő erdők, patakvölgyek aljnövényzetének, páfrány és szedersűrűségek lakója.

Egyik legkisebb madarunk, alig nagyobb a sárgafejű királykánál, melynek tömege csupán 4 - 7 gramm. Az ökörszem testhossza 9-10 centiméter, szárnyfesztávolsága 3-17 centiméter, súlya 7-12 gramm.

   

         Sárgafejű királyka                                                     Ökörszem               

Tollazata felül rozsdabarna vagy rozsdaszürke sötétbarna hullámvonalakkal, alul halványabb. A középső szárnyfedők hegyét hosszúkás, kerekded fehér pettyecskék díszítik, melyek hátsó része feketével szegett. Az evezőtollak belső zászlója sötét barnásszürke, a külső zászló felváltva világos rozsdás sárgásan és feketén harántcsíkozott. A farktollak - melyeket felfelé tart - vörösesbarnák, oldalt halványabbak, hullám alakú sötétbarna haránt csíkokkal.

   

Szeme barna, fölötte egy világosabb - általában a mell tollazatának színével megegyező - szemöldöksáv található. A felső csőrkáva sötétbarna, az alsó halvány szaruszínű, tűhegyes és enyhén görbült, lába vöröses szürke.

Rovarokkal és magvakkal táplálkozik, a legsűrűbb aljnövényzet hasznos rovarpusztítója. Az ökörszem gazdasági jelentősége abban van, hogy a bozótok lakója, ott pusztítja a káros rovarokat, ahová más madár nem tud eljutni, a legveszedelmesebb rovartanyák állományát tizedeli meg. Táplálékának legnagyobb részét bogarak alkotják, de ezek mellett nem veti meg a hangyákat, hernyókat, legyeket, mezei poloskákat, pókokat és apróbb csigákat sem.

      

Éneke sokféle, kellemesen váltakozó, tisztán csengő szólamból áll, melyek az ének közepén zengő, a vége felé elhalkuló trillává alakulnak, utóbbit az ének befejeztével gyakran megismétli. Hangjai oly erősek és teltek, hogy csodálkozunk rajta, hogyan tud ilyen parányi madárka ekkora hangot kiadni. A téli hónapokban, amikor minden madárdal hallgat, ez az ének valóban rendkívüli hatással van az ember kedélyére.

   

Fészke levágott ágak rakásában, gyökerek között, néha elhagyott erdei kunyhók alkalmas zugaiban és átbúvót alkotó odvakban áll, aránylag igen nagy, tágas bebúvóval. Kívülről száraz lombból és ágacskákból, beljebb mohaszövedékből, legbelül sok, de simára illesztett tollból áll.

Az ivarérettséget egyéves korban éri el. A költési időszak áprilistól-júliusig tart. Évente kétszer is költ. A hím több fészket készít, amiből a tojó kiválaszt egyet. Fészekalja 6-7 fehér, vörösen szeplőzött tojásból áll, melyen 14 napig kotlik. A fiókák még 17 napig tartózkodnak a fészekben.

   

   

   

Igazi hazája az erdős hegyvidék. Az állomány legnagyobb része télire a síkságra húzódik. Az Alföldön télen feltűnően gyakoribb, mint nyáron, ahol a hiányzó fenyvesek és tölgyesek helyett a nádasok adnak neki búvóhelyet.

Magyarországon rendszeres fészkelő, nem vonuló. Eleven madárka, télen, nagyon közel férkőzik az emberhez, és villámgyors surranásokkal bújja a cserjés, bozótos aljnövényzetet. Mindig csak pillanatokra látható. Felálló farkincájával, hirtelen billegésével és helyváltoztatásával igazán érdekes látvány. A legsűrűbb, legtüskésebb kökénybokron úgy surran át, mint a legsebesebb egér, és alig, hogy az egyik oldalon eltűnt, már ott is van a túlsó oldalon.

   

   

Nagyobb távolság átrepülésére nem képes. Veszély esetén sík terepen menedéket keresve a mezei egér üregeibe is bebújik.

Az ökörszem 6 évig él.

Botanika Vissza a kezdőlapra                                    Botanika Vissza a MADARAK menűbe