A veréb


Hazánkban a verebeket a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a verébfélék (Passeridae) családjába tartozó két faj, a házi veréb (Passer domesticus) és a mezei veréb (Passer montanus) képviseli.

Házi veréb

A fej eleje, valamint a fejtető középső része barnásszürke, a szemtől kezdődő s a halántékon keresztül a tarkóig húzódó széles sáv barna. Hasi oldalának egyéb alsó része piszkosfehér, az oldalak felé hamuszürkék.

Mezei veréb

Feje teteje, halántéka és nyakszirtje vörösbarna. Fekete a szemsáv, a szeme alatt levő sáv, hátsó fültájék-foltja és a torkát beborító nagy folt. Pofája és nyaka felső része fehér, hasi oldala barnásfehér.

Hossza 12,5-14 centiméter, szárnyfesztávolsága 21 - 26 centiméter, testtömege 25 - 40 gramm.

A magas északot leszámítva egész Európában elterjedt, Észak-Afrikában és Ázsiában több alfaja van. Betelepítették Amerikába és Ausztráliába is. Mára egyike a legnagyobb elterjedési területtel bíró madárfajoknak.

   

A verebek, különösen a mezei veréb állománya az utóbbi 3 - 4 évtizedben drasztikusan csökkent Európában, olyannyira, hogy például a britek verébállománya az eredeti létszám 3%-ára esett vissza. Hazánkban a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a mezei verebet választotta az "év madarának" 2007-ben. Az intenzív, ipari jellegű gazdálkodás, a fokozott vegyszerhasználat, a veszteségmentes terménybetakarítás miatt Európa számos országában jelentősen szűkült a házi veréb élettere és táplálékbázisa is.

Többnyire magevő, de szinte bármit elfogyaszt. Ősszel és télen gyommagvakkal táplálkozik. Tavasszal és nyáron hernyók és levéltetvek teszik ki az étrendjét. Nem vonuló madár. Régebben kártevőnek minősítették és irtották is, mert megdézsmálta a gabonaföldeket. Utódait előszeretettel táplálja különböző gerinctelenekkel magas fehérjetartalmuk miatt. Nálunk nem vonuló.

      

Amikor a veréb tavasszal párosodik, könnyen támad az embernek olyan benyomása, hogy a tojónak több lovagja van. Több hím udvarol hangosan egy nősténynek. De a tojó elzavarja a szerelemtől beteg hímeket. A veréb állandó "házasságban" él.

Mind a két nem részt vesz a fészeképítésben. Fészkét általában az épületek különböző üregeiben helyezi el. Elfoglalhatja a fecskék fészkeit, társbérlő lehet a gólyafészekben, az odúlakók részére kihelyezett mesterséges fészkekben, de faodvakban, löszfalak üregeiben, valamint ritkán a fák sűrű lombjaiban is költhet.

      

      

      

   

Fészkét szalmából, rongyokból, tollakból halmozza fel, 5 - 6 tojása szennyesfehér, hamuszínű pontokkal és foltokkal sűrűn borítva.

Évente háromszor is költ. Az első fészekalj áprilisi, a második júniusi, a harmadik pedig augusztusi.

A fiókák 13 - 14 nap alatt kelnek ki, ekkor még csupaszok és vakok, de további 16 - 18 nap múlva már el is hagyják a fészket. A hím és a tojó - gondos szülőként - egyaránt részt vesznek a gondozásban, a már kirepült fiókákat is jó ideig még ellátják élelemmel.

      

   

Gyakran láthatunk verebeket porfürdőzni, mely kiváló módszere a parazitáktól való megszabadulásnak. A vízzel sincsenek haragban, nyári hőségben szívesen pancsolnak a kerti itatókban vagy a zápor utáni tócsákban. Téli időszakban sem hanyagolják el a tisztálkodást, a frissen esett hóban is rendszeresen megmártóznak.

   

   

Magyarországon rendszeres fészkelő, gyakorinak számít. Jól tolerálja az ember jelenlétét, valószínűleg ezen tulajdonságának köszönheti széleskörű elterjedését. Idejétmúlt az a nézet, hogy lelkiismeret-furdalás nélkül lelövöldözhetjük az ereszünkön fészkelő verebet, mondván: "úgyis csak kárt okoz"! Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy sok értékes ragadozómadárnak a veréb a legfőbb zsákmányállata. Ráadásul a költési időszakban hasznot is hajt, mivel fiókáit ugyanúgy rovarokkal, hernyókkal eteti, mint a hasznosnak nyilvánított és védett énekesmadarak, és ezen kívül a gyom magvakat is fogyasztja. A gyapjaslepke magyarországi inváziójakor rengeteg szőrös, fekete hernyó végezte a verébfiókák begyében! Becslések szerint ma még több mint kétmillió pár található hazánkban, de a riasztó nyugat - európai trend számunkra is figyelmeztető jel, hisz a nagy arányú csökkenést sokkal könnyebb megelőzni, mint visszafordítani.

 

Feladat

Mindannyian ismerjük azt a régi találós kérdést, hogy "Hányat lép a veréb egy esztendőben?" Nyilván tudjuk a választ, de azért nézzük meg a következő videót - ami nem egy esztendős, csupán egy perces - és megszámolhatjuk a veréblépéseket. A feladatot könnyítendő, a lejátszást lassítottuk.

Botanika Vissza a kezdőlapra                                    Botanika Vissza a MADARAK menübe