A zarándokkagyló


A kagylók (Bivalvia azaz kétteknőjűek) a puhatestűek (Mollusca) törzsének egyik osztálya. A zarándokkagyló (Pecten jacobaeus = Jakab fésűje) a fésűkagylók családjába tartozik.

A fésűkagylóknak 180 élő és 450 kihalt faját ismerjük, mindegyikük tengerben honos. A kagyló első példányai a karbon időszakban jelentek meg. Mészkőbe ágyazott fosszilizálódott maradványaikkal a kutatók gyakran találkoznak.

   

A zarándokkagyló akár 15 centiméterre is megnövő nagytermetű, a Földközi-tengerben honos fésűkagyló faj. A sarokpántnál lévő fülek majdnem teljesen szimmetrikusak.

   

Teknői nem egyformák. Az alsó (balról) domború az erre fedélként illeszkedő felső (jobbról) pedig lapított, kissé homorú. A búb mellett mindkettő fülszerűen kiszélesedik. Színük is eltérő az alsó fehér vagy rózsaszínű a felső vörösbarna, sötétebb foltokkal. Erősen bordás ezenkívül finomabb barázdák és recék díszítik.

Általában homokos aljzaton 10 - 60 méteres mélységben él, nem ássa be magát, hanem a felszínen fekszik. Látása fejletlen ugyan, de a nyitott teknők résében található apró kék szemekkel - melyekből 60 - 100 darab is található - a közelgő ragadozó tengeri csillagokat figyeli. Egy-egy szem elvesztése nem okoz gondot, mivel rövid idő alatt újból kifejlődnek.

   

A kagyló gödörszemeinél felfedezhetünk lencseszerű képződményeket is, amelyek javítják az alkotott kép élességét. Az iránylátással együtt megjelenik a mozgáslátás is, mivel a fény az irányérzékelő idegsejteket egymás után ingereli. Bár a szűk szemnyílás miatt a fényerősség csökken, a mozgás- és iránylátás és a képfelbontás is javul.

A közeledő ellenséget idejében észreveszi,s kagyló létére szokatlan gyorsaságal menekül. Záróizmaival összecsapja a teknőket a köpenyüregben lévő víz ekkor nagy erővel kipréselődik és előretaszítja az állatot. Ezután az izmok elernyednek és a búb alatti rugalmas sarokpánt nyitó hatása érvényesül. A köpenyüreg újra megtelik vízzel és a folyamat kezdődik előröl.

A pecten jacobaeus anatómiája

Táplálékát a vízben lebegő fito- és zooplanktonok alkotják, melyekről többet megtudhatsz a www.termeszettar.hu honlap "Parányok" menüpontjában. A planktonokat a két kagylófél nyitása és zárása folytán keletkező vízáram juttatja a szájszervhez. Egyben az a folyadékáramlás biztosítja a kopoltyú friss vízzel való ellátását is.

Külső megtermékenyítéssel szaporodik. A kagyló hím ivarmirigyeit a vízbe üríti, melyek a nőstény köpenyüregébe jutnak, ahol megtörténik a megtermékenyítés. A petékből a köpenyüregben kelnek ki a lárvák, melyek átalakulással fejlődnek.

 

Miért éppen zarándokkagyló?

Nevét onnan kapta, hogy teknőjét egykor, a mai Spanyolország nyugati részén lévő Santiago de Compostela-ba zarándoklók tűzték jelképként a kalapjuk mellé.

A hagyomány szerint Spanyolország Galicia tartományának fővárosában, Santiago de Compostelában lévő székesegyházban vannak Idősebb Szent Jakab apostol földi maradványai. A legenda szerint holttestét hajón hozták Jeruzsálemből - a keresztényüldözés elől - Észak-Spanyolországba. Itt azon a helyen temették el, ahol most Santiago de Compostela található.

829-ben a sír fölé templomot és kolostort építettek. Ennek helyén később, 1078-1122 között katedrális épült, amit a XVI-XVII. század folyamán a barokk stílusban alakítottak át.

   

Szent Jakab és tiszteletére emelt katedrális Santiago de Compostellában

      

      

   

Házakon, kerítéseken is megtalálható az útbaigazító nyíl

Jeruzsálem és Róma után Santiago de Compostela a keresztény zarándoklatok egyik legfontosabb célpontja. A középkortól kezdve, mikor a Szentföldre menő zarándoklatok ellehetetlenültek, a Camino szerepe felértékelődött. A Szent Jakab-út 1993-tól az UNESCO Világörökség részét képezi.

Ma már nemcsak a magukat kifejezetten vallásosnak tartó emberek indulnak el az úton, hanem egyre többen azok is, akik keresnek valamit, keresik önmagukat, keresik különféle kérdéseikre a választ. Az 1980-as évek második felétől kezdve a Szent Jakab-út reneszánszát éli. Az egész világból érkeznek ide zarándokok, hogy a Caminót, vagy annak egy részét végigjárják.

 

Megihlette a művészeket is

Botticelli egyik mesterműve - mely Lorenzo di Pierfrancesco de Medici megbízásából készült - a művészet történetének egyik legismertebb festménye a Vénusz születése. A festő ennél a képnél majdnem teljesen hű maradt az ókori Venus-ábrázolásokhoz. Venus isteni meztelenségben jelenik meg aranyszínű hajzuhatagával. Balján az ifjú Grácia látható virágmintás ruhában. Jobbján a szélistenségek ifjú párosa, akik a szárazföld felé terelik őt. A kép a firenzei Uffizi Képtárban van kiállítva.



Mi jut eszedbe a "SHELL" szó hallatán?

Az angol shell szó kagylót, héjat, páncélt, kérget, teknőt jelent. A "Shell" szó - így nagy S betűvel - először 1891-ben jelent meg annak a petróleumnak a védjegyeként, amelyet a Marcus Samuel & Company szállított hajójával a Távol-Keletre. A kis londoni cég eredetileg régiségekkel és keleti kagylóhéjakkal foglalkozott. Samuel 1897-ben alapította a Shell Transport and Trading vállalatot, melynek első logója 1900-ban egy kagyló volt. A fésűkagyló 1904-ben lett a vállalati és a márkanév része.

A vállalat neve "Shell" volt, és Samuel minden egyes tartályhajója, amely petróleumot szállított a Távol-Keletre, más-más tengeri kagylóról kapta a nevét. A fésűkagyló valószínűleg egy üzleti partner, Graham úr családi címeréről származhatott, aki Samuel petróleumát importálta Indiába.

A Graham család egy spanyolországi, Santiago de Compostelába tett zarándokút után kezdte használni a Szent Jakab kagylót mely akkor már a Camino jelképe volt. Az évek során a Shell logó fokozatosan alakult át és nyerte el mai formáját.

A kaliforniai Shell 1915-ben benzinkutak építését is megkezdte, és szerette volna megkülönböztetni ezeket a versenytársaktól. Élénk, figyelmet felkeltő színeket használtak, de ügyeltek arra, hogy ne sértsék meg a kaliforniaiak nemzeti érzelmeit. Az állam erős spanyol kapcsolatai miatt - a spanyol zászló két színét - a vöröset és a sárgát választották. A Shell fésűkagylója a 20. és 21. század egyik legjelentősebb márkaszimbóluma.

 

És ráadásul még ehető is

A zarándokkagyló húsát fogyasztják. Gyakori a halpiacokon. Kedvelői állítják, hogy húsuk igen ízletes, az osztrigánál is becsesebb. A fésűkagylót a saját fél kagylóhéjában árulják és tálalják, ezért rendszerint még izommal tapad a kagylóhéjhoz. Egy éles kést a héj és a kagyló közé csúsztatunk, és felfeszítjük. Fogyasztás előtt kivágjuk a sötét beleket és a fehér izmot. A narancsszínű ikra maradjon sértetlen.

   

Botanika Vissza a kezdőlapra                                    Botanika Vissza a CSIGÁK - KAGYLÓK menűbe