A ricinus


A ricinus (Ricinus communis) a kutyatejfélék (Euphorbiaceae) családjába tartozó Ricinus nemzetség egyetlen faja. A trópusi Afrikából származó (i. e. 4000 környéki egyiptomi sírokban már találtak magokat), a Földközi-tenger mellékén meghonosodott gyógy- és dísznövény, melyet Magyarországon is ültetnek.

A bibliai Jónás könyvében fontos szerepet játszik egy gyors növekedésű növény, ami Jónás prófétának árnyékot adott ninivei küldetése idején.

"Az Úristen pedig úgy rendelte, hogy nőjön ott egy bokor; az felfutott Jónás fölé, és árnyékot tartott a feje fölött, hogy megvédje a rosszulléttől. Jónás nagyon örült a bokornak."

A történet szerepel a héber Bibliában, és az Újtestamentum is hivatkozik rá, de szerepel a Koránban is a növény.

 

A héber Biblia ezt a növényt kikajonnak nevezi. Innen származnak a csodafa, csodafű, Jónás kabak, Jónás fája elnevezések. A szó az egyiptomi kiki szóból ered, a ricinusolaj héber neve is kik.

Népi elnevezései: csodafa, csodafű, Jónáskabak, Jónás fája, kikojona krisztus keze, Krisztus tenyere, Krisztuspálma, ötujjú fű, kerti berzseny, kerti ricinus, kiki, nagysárfű, török-mag, vakondokfa, mert elűzi a kertből a vakondot.

Gyors növekedésű, örökzöld, lágy szárú növény. Eredeti élőhelyén, a trópusokon 10 - 12 méter magasságot is elérő évelő. Magyarországon csak egyéves növény, így csak 0,5 - 3 méter magasra nő meg.

   

Akár 5 centiméter vastagságú szára hengeres, üreges, tejnedvet nem tartalmaz. Hosszú nyelű levelei tenyeresen 5 - 12 részre hasogatottak, váltakozó állásúak, fűrészes szélűek, átmérőjük a 30 - 40 centimétert is elérheti.

   

A levelek a mélyzöld különböző árnyalataiban pompáznak, néha vöröses vagy lilás beütéssel.

Szélbeporzású, nem önmeddő.

Bogas virágzatán belül az élénkpiros, bibés nőivarú virágok felül, a sárga porzós virágok az alsó részen helyezkednek el.

   

A nő és a hím ivarú virágok

A termés három részre hasadó toktermés, melyet száraz tüskék borítanak. A sötétbarna magok szürkésfehéren erezettek, méretük babszemnyi.

   

   

   

   

A ricinus tarka babhoz hasonlító magját a tavaszi fagyok elmúltával kell elvetni, vagy az előnevelt palántáit kiültetni. A növény igen gyorsan egy kis fához hasonlatossá, árnyékadóvá tud fejlődni, és ehhez nem szorul támasztékra, mint a borostyán vagy a lopótök.

A növény zsíros olajokat tartalmaz, a mag pedig az erősen mérgező ricin fehérjét és a kevésbé mérgező ricinin piridin-alkaloidot.

Gyógyászati alkalmazásra a babszerű, mérgező magjából hideg sajtolással készült ricinusolajat (oleum ricini) hashajtó szerként használták. Sajtolás után közvetlenül még nem alkalmas gyógyászati célra, mert az így nyert olaj még tartalmazza a mérgező ricint, amit forró vízzel történő ismételt felfőzéssel távolítanak el.

A ricinusolaj majdnem színtelen, sűrű, rosszul felszívódó, benne a bél belső falát izgató anyag (ricinolsav) található, melynek nátriumsója fokozza a bélmozgásokat, miközben vérbőséget nem okoz. E tulajdonsága miatt hamar a vastagbélbe jut, ahol a bélsarat sikamlóssá teszi, és azzal együtt kiürül.

Gyermekeknek adni szigorúan tilos!

A gyógyszertárakban kapható ricinusolajat hajpakolás formájában hajhullás csökkentésére, hajnövekedés serkentésére és a hajvégek töredezettségének helyreállítására is használják.

 

Legnagyobb részben műszaki vazelinek adalékanyagául, de világítóolajnak, és szappannak is használják. Levelével Asszámban (India) selyemhernyót táplálnak. Homeopátiás szerekben epekő és hasmenés ellen adják.

Ricinusolaj alapú készítmények


Halálos méreg!

A ricinus a világ egyik legismertebb mérge, három - öt napon belül megöli áldozatát. Mindössze 1 milligramm elegendő ahhoz, hogy egy felnőtt ember halálát okozza. Jelenleg nem létezik ellenszere.

Ezzel a toxinnal ölték meg Georgij Markov bolgár disszidenst Londonban 1978-ban. Egy KGB-ügynök esernyőjéből készített fegyverrel lőtte meg, egy mindössze 1,5 milliméter átmérőjű, ricinnel töltött golyóval.

Tíz nappal a Markov gyilkosság előtt a párizsi földalattiban kísérletet tettek egy másik bolgár disszidens, Vladimir Kostov hasonló módon történő likvidálására, ő azonban szerencsés módon túlélte a merényletet.

 

Az esernyő is lehet fegyver

A mérgezett golyót kilövő esernyő - puska szerkezete

A ricin a ricinus melléktermékként keletkezik, amikor a ricinus növény magjából olajat sajtolnak, ezért a bioterroristák számára könnyen elérhető.

A méreg szervezetbe jutása után néhány órával (2 - 24 óra) jelentkezik égő érzés a szájban, torokban és a gyomorban, majd hányinger, hányás, erős, véres hasmenés, hasi görcsök, homályos látás, görcsrohamok, nehéz légzés, heveny máj- és veseelégtelenség (sárgaság, vérvizelés), bénulás és halál következhet be. A halál beállhat néhány órán belül, de akár napok múlva is. Oka légzési vagy szívelégtelenség.

Gyermekeknél már 1 - 2 mag is halálos lehet, felnőtteknél ez a mennyiség nagyobb. A letális dózist felnőtt embereknél 2,5 - 20 mag tartalmazza, ez az érték nyulaknál 4, juhoknál 5, szarvasmarháknál és lovaknál 6, disznóknál 7, kutyáknál 11, kacsák és tyúkok akár 80 mag elfogyasztását is túlélhetik.

Ismert ellenszere nincs, a kezelés elsősorban fenntartó és tüneti. A gyomorfelület bevonása céljából bizmut-szubkarbamáttal, vagy magnézium-trifoszfáttal azonnali gyomormosás javallott. A folyadék- és elektrolit-háztartást folyamatosan ellenőrizni kell. Aktív szén beadása sikeres lehet, mivel a ricint jól köti.

Botanika Vissza a kezdőlapra                Botanika Vissza a BOTANIKA menűbe