Szemfolt


Egyes lepkék szárnyán – akár egészen nagyméretű, pávaszemhez hasonló – színes motívumot láthatunk. Ez a szemfolt, tudományos nevén ocellata.

A fatörzsön pihenő éjjeli lepke első szárnyait a hátsóra csukva tartja.

Az első szárnyak általában nem színesek, barnás-, szürkés árnyalatúak, sokszor a fa kérgét utánozzák.

Az alsó szárny azonban élénk színű, narancs, piros, vagy rózsaszín, közepén a szemfolttal.

A megzavart lepke - felső szárnyait felbillentve – hirtelen mutatja meg figyelő, riasztó „szemeit”.

A szemfolt szerepe ez esetben a támadó elriasztása.

A hirtelen felvillanó élénk színek és a szem imitáció az esetek többségében hatásos.

A pávaszem minta nem a figyelő, éber szemet utánozza, hatékonysága feltűnőségében rejlik.

E manővert olyan lepkefajok is végzik, melyek alsó szárnya erősen színes, de nincs szemfoltjuk.

A szemforma azért jön létre, mert a rajzolatot alkotó pikkelyek elrendeződéséből ez a minta viszonylag egyszerűen kialakul.

Sok fajnál a szemfolt az első szárnyakon is előfordul, sőt száma szárnyanként egynél több is lehet.

Előfordul, hogy a szemfoltok nagysága is változik, s gyöngysorszerűen rendeződnek. A boglárka és szemeslepkék esetén egész láncot is alkothatnak.

              

       

A szemfolt lehet sima, vagy keretezett. Ebben az esetben egy más színű – egy, vagy több – karika veszi körbe, de lehet magja is. Ilyenkor a sötét szemfolt közepén egy szinte világító fehér pont van.

A támadó megtévesztésére szolgáló szemfolt esetében, azok a testtől viszonylag távol helyezkednek el. Lehetnek a szárnyak végén, vagy az alsó szárny nyúlványán lévő fecskefarkakban is.

   

Európa legnagyobb lepkéje a nagy pávaszem (Saturnia pyri), melynek mind a négy szárnyán egy - egy pávaszem látható.

A pihenő, de a repülő lepkének is ez a szemfolt a legszembetűnőbb része. A ragadozó ezt veszi észre és támadja meg. Az esetek többségében a szárny sérül meg, - mikor a madár kitépi a szemfoltot – de a lepke, mivel élettanilag fontos részei a támadás során nem károsodtak, megmenekül, életben marad. A szemfoltos félrevezető védekező mechanizmus azonban nem csupán a lepkékre jellemző, nagyon sok más rovar és a korallszirti halak is élnek a megtévesztés művészetével.

Még néhány szemfolt


    
      

Botanika Vissza a kezdőlapra                                    Botanika Vissza a LEPKÉK menűbe