Szúnyog


A szúnyogok az ízeltlábúak törzsébe, a rovarok osztályába, a kétszárnyúak rendjébe tartoznak. Legközelebbi rokonaik a legyek.

A rovarokra általánosan jellemző két pár szárny közül a második pár csökevényes, ezt billérnek nevezzük.

Teljes átalakulással fejlődnek, azaz a lerakott petéből lárva kel ki, mely később bebábozódik, s a bábból bújik elő a kifejlett szúnyog.

A lerakott pete nagyon apró, lerakáskor fehér színű.

Meleg időben 3 - 4 nap alatt kel ki belőle a lárva, mely egyáltalán nem hasonlít a kifejlett állatra.

Szárnyai, lábai nincsenek, életmódja is merőben más. Vízben él, apró szerves törmeléket fogyaszt. Folyamatosan növekszik, ezért közben vedlik is.

Az utolsó vedlés a bábbá alakulás folyamata. Ekkor enyhén felfúvódik és a víz felszínéhez tapad.

Kikeléskor a báb a víztükrön kinyúlik, a háta felreped, s kiemelkedik belőle a kifejlett szúnyog. Néhány perc száradást követően tovaszáll. Védett, árnyas helyet keres, ahol teljesen megszárítkozik, s kitinváza megkeményedik.

Nem minden szúnyog vérszívó. Bizonyosan mindenki látott már hatalmas, hosszú lábú lószúnyogot, melyek teljesen ártalmatlanok.

Minden szúnyogra igaz, hogy a meleg, párás, nedves helyeket kedvelik, a világos, napos, száraz, huzatos részeket kerülik. Inkább alkonyatkor és este aktívak.

Az életünket megkeserítő gyötrő szúnyogot senkinek nem kell bemutatni.

Ez a hazánkban is mindenütt előforduló állat vérszívással okoz számunkra kellemetlen élményt.

Hogyan is tevékenykedik ez az ízeltlábú vámpír?

Vért csupán a nőstény szúnyogok szívnak, a hímek növényi nedvekkel táplálkoznak, mivel szájszervük a bőrréteg átszúrására alkalmatlan.

A nőstény szúnyog miután megtalálta áldozatát, kifinomult érzékszerveivel megkeresi a bőr alatt rejlő hajszáleret, s itt szúrja be szívókáját.

Először nyálmirigyének váladékát a sebbe nyomja, mely véralvadásgátló hatású, így a szívás folyamatos marad.

A befecskendezett nyál sok kórokozót is tartalmazhat, melyek ilyenkor a sebbe kerülnek, ezzel akár fertőzést is közvetíthet. Így terjed a malária nevű trópusi betegség is.

A felszívott vér a szúnyog gyomrába jut, ahol már nincs véralvadásgátló termelés, sőt pontosan az ellenkezőjét, véralvadást elősegítő enzimeket állít elő, így megkezdődik az emésztés.

Egy kiadós vérszívást követően ez nagyjából két napig tart.

De hogyan találnak meg bennünket?

Csápjuk sok - sok kis érzékelővel rendelkezik, melyek a hőmérsékletet, a széndioxid változást, az emberi test bomlástermékeit, pl.: verejtéket jelzik a szúnyog számára.

Látásuk nem túl jó, előnyben részesítik sötétet, a pirosat és a feketét jobban kedvelik, mint a fehéret és a világoskéket.

Kilégzéskor fejünk körül legnagyobb a széndioxid tartalom, ez vonzó számukra.

    

Nőstény és hím szúnyog csápja és szájszerve

A leizzadt, verejtékes test jobban vonzza őket, mint a száraz bőr. Végeztek kísérleteket melyekben, széndioxidban dús levegőt fújtak üvegbe, majd papírral letakarták. A papírt a szúnyogok azonnal döfködni kezdték.

Szintén bebizonyították, hogy az emberi test hőmérsékletéhez közeli tárgyak is fokozottan felkeltik érdeklődésük. Egy erdőben vascsövet melegítettek 35 - 38 Celsius fokra, melyre, mint vélt zsákmányra, vadul támadtak. A cső hűlésével a támadás intenzitása folyamatosan csökkent.

A csípő szúnyogok nagy részének a vér nem csupán táplálékot jelent, hanem elengedhetetlen feltétele a peterakásnak. A vért nem szívó nőstények nem tudnak petét rakni, vagy, azok terméketlenek maradnak.

Védekezhetünk ellenük a szúnyoghálótól kezdve a tudományosan kifejlesztett riasztó, irtó készülékekig sok mindennel. A ma kapható szúnyogcsapdák általában elektromos, vagy propángáz energia felhasználásával állítanak elő a szúnyogok számára csalogató, hő, ibolyántúli és széndioxid forrást, mely a vérszívókat megtéveszti és fogságba ejti.

          

Mire lesz szükségünk?

1,5 literes PET palackra, éles sniccerre, vagy késre, ollóra, filctollra, evőkanálra, ragasztóra, kristálycukorra, meleg vízre, élesztőre, fekete, vagy sötét színű papírra.

                

Jelöljük ki a vágás vonalát, majd a sniccerrel kezdjük meg, és ollóval vágjuk végig a kijelölés mentén a PET palackot!

Készítsünk cukoroldatot!

Fordítsuk tölcsér formájában vissza a felső levágott részt. Töltsük a tartályba az oldatot, s adjunk hozzá kb. 1 gramm élesztőt.

Nem kell kevergetni, csupán tegyük bele!

Ez kémiai folyamatot - erjedést - indít be, melynek során széndioxid képződik.

Ez az élesztő sajátossága a cukros közegben, s éppen ezért tesszük a kelt tésztákba is, hogy a keletkező gáz lazává teszi, és magasra fújja azokat.

    

 

Sötét papírból készítsünk köré borítást, hisz tudjuk, a szúnyogok kerülik a napfényt.

Tegyük lehetőleg árnyékos, végleges helyére.

Szúnyogfelhő az alkonyati égbolton.

Botanika Vissza a kezdőlapra                                    Botanika Vissza a ROVAROK menűbe