A ruhamoly


A ruhamoly (Tineola bisselliella) a valódi lepkék (Glossoptera) alrendjébe sorolt ruhamolyfélék (Tineidae) családjának legelterjedtebb, legközönségesebb tagja.

Az egész világon elterjedt kártevő faj, így Magyarországon is mindenütt megtalálható.

A lepke szárnyának fesztávolsága 12 - 16 milliméter. Rendkívül könnyű felismerni jellegzetes színezetéről. Első szárnya egyszínű, csillogó vagy áttetsző szalmasárga. Sűrű, gyapjas fejszőrzete rozsdavörös. Testhossza igen változó: 4 - 9 milliméter.

   

   

Magyarországon a szabadban évente két nemzedéke fejlődik ki. A lepkék repülési ideje áprilistól szeptemberig tart. A kifejlett hernyók áttelelnek. Mivel fejlődése nem függ a nappal hosszától, fűtött lakásokban évente akár négy nemzedéke is felcseperedhet.

A kifejlett rovar nem pusztítja a természetes fehérje alapú szálakból készült textiltermékeket, hanem a lárvái (hernyói) a károkozók. A hernyó fő tápláléka a gyapjúból, selyemből készült ruhanemű, de megeszi az ágytollat, a matracok szőrtömését, a filcet is. Lakásokban a padlózat repedéseibe hullott hajszálakon és törmeléken is megél.

A nőstény lepke 50 - 200 parányi petét rak a tápláléknak alkalmas textilanyagok és tolltartalmú részek fénytől védett redőibe, mélyedéseibe. A petékből 4 - 10 nap után kikelő lárvák - melyek lábnélküliek, kukacszerűek - az elfogyasztott fehérjéből úgynevezett lakócsövet (fonadékcsövet) formálnak, ezt mozgásuk során magukkal viszik.

   



Az alkalmas sötét helyeken a lárvalét 1 hónaptól akár 3 évig is terjedhet. Minimum ötször, szélsőséges esetekben azonban 45 alkalommal is vedlenek, majd szekrényben, szőnyeg alatt, bútorok belső kárpitrészeiben, ruhák ráncaiban bebábozódnak.

A 7 - 8 milliméteres nagyságú sárgás bábok a háborítatlan és sötét helyeken nyáron 8 - 10 nap, télen 3 - 4 hét alatt lepkévé fejlődnek.

A lepke mindössze 15 - 30 napot él, a peterakás során sokat repül, egyébként kerüli a fényt.

Az új generáció lárvái kikelésüket követően azonnal táplálkozásba kezdenek, melynek nyomait a textíliák, szőrmék tartósan megőrzik. A fonadékcső látványa, az ürülék jelenléte a fertőződésre utal, sajnos előbb-utóbb előkerülnek a károsított ruhaneműk is.

   

   

A kellemetlen élősdieket általában fertőzött textíliákkal visszük be lakóterünkbe illetve az ilyen rovarokkal szennyezett környezetből repülnek be (a szúnyogháló ugyanakkor az esetleg kívülről érkező hívatlan látogatóktól is véd). A keratinfehérje-alapú szálakból készített szennyezett textiltermékeket, átizzadt ruházatokat még jobban kedvelik a ruhamolyok. Hatékony és gyakori tisztítással csökkenthető a kártevésük.

 

A molykár megelőzésének lehetőségei a lakásban

A ruhamoly jelenlétének észlelésekor mindenképpen át kell vizsgálni a gyapjút, egyéb állati szőrt tartalmazó ruházatot, szőnyeget, bútort. A megtalált petéket, lárvákat maradéktalanul el kell távolítani (intenzív kefélés, erős porolás, porszívózás). Ezt követően a számos molyűző- illetve irtó, valamint légtérkezelő aeroszol valamelyikével permetezzük be a tároló teret. Az alkalmas rovarirtó permettel a textil és környezete beszórása is hatásos (a ruházatra, szőnyegre fújás előtt célszerű a kevésbé látható helyen próbát végezni, nem marad-e nyoma a spraynek).



   

Természetesen a hagyományos módszerek továbbra is kiválóan alkalmasak a védekezésre, így a molyzsák használata, párologtatók elhelyezése a szekrényben.

Ezek az anyagok (például naftalin, levendula virágának illóolaja) peterakás előtt elpusztítják, vagy elűzik a lepkét. Az akasztós kazetták, kapszulák, ragasztós molycsapdák is elterjedtek.

További javaslatok:

- Csak száraz ruhát tegyünk a szekrénybe. Nemcsak az esetleges mosható gyapjútermékek tökéletes szárítása lényeges, hanem a megázott ruhaneműket is csak légszáraz állapot elérését követően szabad eltenni.

- A régebben hordott, használt gyapjútartalmú öltözéket és egyéb textíliákat lényeges átszellőztetni, kiporolni, esetleg tisztíttatni.

- Papír alátétet ne tegyünk a szekrénypolcokra, mert a molylárvák további búvóhelyeket és a papírlap alatt még kedvezőbb életteret találnak.

- A kiporolás a porszívós világban is lényeges, mert az intenzív ütések hatására a peték kiesnek. A napfényre kitehető termékeknél használjuk ki ezt a lehetőséget, mivel ekkor az élősdik kiszáradnak és elhalnak.

- Az erős illatú anyagokat (például szappan), tárgyakat közismerten nem kedvelik a ruhamolyok. A szekrénybe helyezett cédrusfa (golyó, darabka, vállfa formájában) jellegzetes szaganyagával előnyös molyriasztó.

- A nem mosható darabokat célszerű egy hétre fóliazacskóban (molyzsák), tökéletesen bezárva tartani (zárt térben a peték, lárvák elhalnak), utána rendbe tenni.

- A hőmérsékletingadozásra rendkívül érzékenyek a molyivadékok. Télen -5 Celsius fok alatti hőmérsékletű, fedett helyre célszerű éjszakára kiakasztani a gyapjúterméket, majd nappalra visszahozni a melegbe. Ezt több napon át megismételve garantált a molyirtó hatás.

- Fontos a molylepke esti repülésére felfigyelve a kiinduló helyek megtalálása (rések és sarkok porszívózása, szekrény és fiók átrakása.) A moly lepkék szaporodásának kedvez a meleg időjárás, illetve a külső hőmérséklet lehűlésekor a lakás melege.

Botanika Vissza a kezdőlapra                                    Botanika Vissza a LEPKÉK menűbe