Tüskés sünök


A sünfélék (Erinaceidae) a legújabb rendszertan szerint a sünalakúak (Erinaceomorpha) rendjének egyetlen családja, melynek alcsaládja a tüskés sünök (Erinaceinae), ebbe 5 nem és 15 faj tartozik. A tüskés sün testhossza legfeljebb 35 centiméter, farokhossza 4 - 5 centiméter, testtömege 400 - 1900 gramm.

A tüskés sün váza és kültakarója

Kültakaróján a szőrszálak között sűrűn elhelyezkedő hegyes tüskék vannak, melyek csak rövid idővel a születés után keményednek meg. Minden egyes tüske nagyjából egy évig tart, majd kiesik, hogy újabb tüskének adjon helyet. A süntüske üreges és ruganyos. A bőrből kilépő tüsző, hajlékony nyaki alapjából újul meg.

Bőrbe illeszkedő vége puha gömbben végződik, ez fogja fel a hirtelen ütéseket vagy zuhanáskor az esés erejét. A tüske rugalmas nyaka ilyenkor elhajlik, és az állat nem sérül meg. Bőrizomzata fejlett, veszély esetén tüskés labdává tud gömbölyödni.

   

Pofája éles fogakat rejt, amelyekkel nemcsak a földigilisztákat, hanem egy kígyót is könnyen ketté tud harapni. Zápfogai gumós rágófelületűek.

Éjszakai életmódot folytat. Dús aljnövényzetű, ritkás erdőket kedveli, de előfordul cserjésekben, települések környékén, sőt belvárosi parkokban, kertekben is.

A sün számára az év egy aktív időszakra és a téli álom idejére tagolódik. Nyár elején és közepén jó kondícióban tartja magát, nyár végén valóságos farkaséhség lesz úrrá rajta. Jóval több táplálékot fogyaszt, mint amennyi létfenntartásához feltétlenül szükséges. Súlya rohamosan nő, három héten belül akár meg is kétszereződhet.

A kifejlett példányok 1 kilogrammot, sőt a legkövérebbek 1900 grammot is nyomhatnak. A jól táplált sün szeptember végén, októberben keres magának téli menedéket. Általában levél- vagy komposzthalomba fészkeli be magát karmos lábai segítségével.

Ha a középhőmérséklet több napon át nem éri el a 10 Celsius fokot, téli álomba merül. Erre az időre tömör, teljesen merev, tüskés gombóccá húzza össze magát. Testhőmérséklete egészen 6 Celsius fokig süllyed, ekkor "automata fűtésre kapcsol", és hőveszteségét kiegyenlíti, hogy belső hőmérséklete ne süllyedjen a fagypont alá, ami számára végzetes lenne.

Márciusban, áprilisban - a külső hőmérséklet emelkedésével - az állat szíve egyre gyorsabban kezd verni. A lélegzetvételek száma sűrűsödik, és a sün hamarosan eléri rendes testhőmérsékletét, a 35 - 37 Celsius fokot. Ekkorra már felhasználta zsírtartalékának nagy részét, amelyből a téli álom idején táplálkozott. Súlya alaposan lecsökkent, szinte lötyög rajta a bőr. A hibernáció után rengeteget eszik és iszik, így pótolja súlyveszteségét. Kilométereken keresztül vándorol, hogy olyan helyet keressen, ahol bőséges táplálékot talál. Tápláléka főként földigilisztákból és csigákból áll, de más kisebb állatokat is fogyaszt, például sáskákat, földön fészkelő madarak fiókáit, gyíkokat, de néha dögöket vagy lehullott gyümölcsöket is eszik. Időnként tojások is szerepelnek étlapján.

   

   

A nőstény évente kétszer fial. Egy alomban legfeljebb 7 utód van. A vemhességi idő két hónap. A párzásra márciustól júniusig kerül sor. A hím keresi fel a nőstényt, amely kezdetben kerülni próbálja. Minduntalan elszalad, de a hím addig próbálkozik, míg a nőstény le nem lassul. A hátulról közeledő hímet egy darabig még hevesen ellöki magától, de a pár hamarosan elkezd körbe - körbe forogni. Ez az "üldözés" órákig is eltarthat, és nyilvánvalóan ahhoz szükséges, hogy a nőstény felkészüljön a párzásra. Ha készen áll, lelapítja tüskéit, testét leengedi a földre, hátsó lábait pedig kissé megemelve hátraterpeszti. Ekkor bekövetkezhet a párzás, ami ugyan csak másodpercekig tart, de egymás után többször is megismétlődhet.

   

Az újszülött sünök tüskéi lágyak. Kezdetben tehetetlenek, de igen gyors a fejlődésük. Kéthetes korukban kinyílik a szemük. Eredetileg fehér tüskéik csak ekkor kezdenek sötétedni és keményedni.

Ha a nyár második felében születnek, gyakran nem érik el a sikeres átteleléshez szükséges minimális méretet, amely 700 grammos testtömeget jelent, bár ez attól is függ, hogy az adott helyen milyen hosszú és kemény a tél.



A tüskés sünök (Erinaceinae) alcsaládba 5 nem és 15 faj tartozik:

Erinaceus nem

Keleti sün (Erinaceus roumanicus)

Európai sün (Erinaceus europaeus)

Kínai sün (Erinaceus amurensis)

Erinaceus concolor

Atelerix nem

Fehérhasú sün (Atelerix albiventris)

Mediterrán sün (Atelerix algirus)

Fokföldi sün (Atelerix frontalis)

Szomáli sün (Atelerix sclateri)

Hemiechinus nem

Füles sün (Hemiechinus auritus)

Indiai füles sün (Hemiechinus collaris)

Paraechinus nem

Sivatagi sün (Paraechinus aethiopicus)

Brandt-sün (Paraechinus hypomelas)

Indiai sün (Paraechinus micropus)

Mesechinus nem

Dauri sün (Mesechinus dauuricus)

Hugh-sün (Mesechinus hughi)


Erinaceus nem

Keleti sün (Erinaceus roumanicus)

Élettere Ausztriától - Mongóliáig, illetve Észtországtól - Görögországig terjed, hazánkban is ez a faj fordul elő. Testhossza 30 - 35 centiméter, farokhossza 4 - 5 centiméter, testtömege 400 - 1900 gramm. Kültakaróján a szőrszálak között sűrűn elhelyezkedő hegyes tüskék vannak. A fekete - fehér, gyűrűs tüskék csak kis idővel a születés után keményednek meg. Mellét fehér bunda borítja.

   

Éjszakai életmódot folytat. Települések környékén él, sőt, még belvárosi parkokban is. Szívesen elfogadja a szabadba kirakott ételt is. Az utakon található sok elütött sün szomorú jele annak, hogy előszeretettel telepszik meg falvak és kisvárosok szélén is, hiszen ott nemcsak táplálékot talál, de egy komposztkupacon vagy hasonló búvóhelyen át is tud telelni, mivel téli álmot alszik.

A magas szaporulat biztosítja a faj fennmaradását, még akkor is, ha a kis sünök gyakran nem élik túl a telet. Biztos, hogy ezek a veszteségek kevésbé befolyásolják az állományok alakulását, mint a rendszeres gázolások. A keleti sün a tízéves kort is elérheti.

   


Európai sün (Erinaceus europaeus)

Az európai sün Nyugat- és Észak Európában honos, Új-Zélandra is betelepítették. Hossza 20 - 30 centiméter, testtömege átlagosan 700 gramm. Hátán 5000 - 7000 darab, 2 - 3 centiméter hosszúságú tüske található.

   

   



Amur sün (Erinaceus amurensis)

Hasonlít a nyugat-európai sünhöz. Az állat átlagos súlya 600 - 1000 gramm. Őshonos Oroszország távolkeleti részén, Mandzsúriában, Kínában és a Koreai-félszigeten.

   



(Erinaceus concolor)

Azerbajdzsán, Grúzia, Irak, Irán, Izrael, Libanon, Oroszország, Örményország, Szíria, Törökország területén és a Görögországhoz tartozó Rodosz szigeten honos.

Gyakori a városi parkokban, kertekben és a mezőgazdasági területeken, ahol a növényzet még megtalálható természetes állapotában.

Az állat inkább éjjel tevékeny. Bogarakkal és földigilisztákkal táplálkozik, de az ember által kínált eledelt sem veti meg.


Atelerix nem

Fehérhasú sün (Atelerix albiventris)

A Szaharától az Egyenlítői - Afrikáig, az Atlanti óceántól - az Indiai óceánig honos.

Testhossza 12 - 23 centiméter, kifejlett tömege 250 - 540 gramm.

   

Élőhelyén a hőmérséklet ritkán esik 20 Celsius fok alá, gyakori, hogy télen csupán részleges téli álmot alszik. Maximális élettartama fogságban 8 - 9 év.

   


Mediterrán sün (Atelerix algirus)

A mediterrán sün a Földközi - tenger nyugati medencéjének partvidékén, Afrikában és Spanyolországban él. Ez az európai sünhöz nagyon hasonló faj. Tüskétlen fejtetejéről, valamint zömökebb testéről ismerhető fel.

   


Fokföldi sün, vagy dél-afrikai Hedgehog (Atelerix frontalis)

Élőhelyük: Angola, Botswana, Lesotho, Namíbia, Dél-Afrika és Zimbabwe. A teljesen kifejlett hím átlagos tömege 350 gramm, színe barna.

   

Védelmi mechanizmusa - hasonlóan társaihoz - ha veszély fenyegeti labdává gömbölyödik. A vemhességi idő egy hónap, melyet követően 1 - 9 újszülött jön a világra. Mindenevő, főleg földigiliszták és rovarok képzik táplálékát.


Szomáliai sün (Atelerix sclateri)

Őshonos Szomália tengerparti területein, a füves és egyéb nyílt élőhelyeket kedvelik.

   


Hemiechinus nem

Füles sün (Hemiechinus auritus)

Közép-Ázsiában és a Kaukázusban él. India és Pakisztán területén is megtalálható.

Éles, hegyes karmai, és akár 16000 darab szúrós tüskéje szinte elpusztíthatatlanná teszi. Sárgásbarna nem túl vastag szőrzete védi a tél vagy a hidegebb éjszakák ellen. Körülbelül 20 - 30 centiméter hosszú állat. Ha előre hajtaná füleit, ki sem látna alóluk. Rendkívül kifinomult hallása és szaglása segíti a vadászatban.

   


Indiai füles sün (Hemiechinus collaris)

Dél-ázsiai faj, őshonos Pakisztánban és Indiában. Viszonylag kis sün, hossza 15 - 18 centiméter, tömege 200 - 500 gramm.

   


Paraechinus nem

Sivatagi sün (Paraechinus aethiopicus)

Afrikában a Szaharától északra és délre húzódó sávban él, szórványosan az Arab-félszigeten is előfordul. Nagyon elterjedt faj.

   

A fej - törzs hossza 14 - 23 centiméter, farokhossza 1 - 4 centiméter és testtömege 400 - 700 gramm. Barnásfekete hasát fehér foltok díszítik. Farka és pofája sötétbarna. Fehér szőrű homlokán sötét középvonal húzódik. A tüskék a 3 centiméteres hosszúságot is elérhetik, színük egérszürke, hegyük fehér.


Brandt-sün (Paraechinus hypomelas)

Ázsiában Afganisztán, India, Irán, Kazahsztán, Pakisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán területén honos. Az állat fej - törzs hossza 25 centiméter, testtömege 500 - 1000 gramm.

   


Indiai sün (Paraechinus micropus)

Őshonos India és Pakisztán területén. A sík - és a bokros hegyvidéki vízhez közeli területeken is megél, de inkább homokos sivatagi területeket részesíti előnyben.

   

Színe túlnyomórészt barna, a farok 2 - 4 centiméter hosszú. Teste zömök, feje rövid, orra hosszú, kicsi, sötét szemekkel, és viszonylag nagy fülekkel. A lábak szürkés-barnás színűek, kicsi, de erős karmokkal. Tápláléka: rovarok, békák, varangyok, madár tojás, kígyók és skorpiók. Nem hibernál, ha a táplálék kevés, képes anyagcseréjét lelassítani.

   


Mesechinus nem

Daurian sün (Mesechinus dauuricus)

Oroszország Transbajkal régiójában (a régió néhai elnevezése Dauria, innen a név) és Észak- Mongóliában honos. Barlangokban, erdőkben és pusztákon egyaránt megtalálható. A felnőtt Daurian sün 15 és 20 centiméter hosszú, súlya legfeljebb 1 kilogramm (általában 600 gramm körüli). A természetben általában hat évig él.

   


Hugh-sün (Mesechinus hughi)

Közép-kínai sünnek is nevezik, őshonos Közép - Kínában és Mandzsúriában. A nyílt területeket kedveli, de megtalálható a bokros és erdős helyeken is.

Botanika Vissza a kezdőlapra                                    Botanika Vissza az EMLŐSÖK menűbe