Hazai vadgalambok


A köznyelvben vadgalambnak nevezett mindkét faj a madarak osztályába, ezen belül a galambalakúak (Columbiformes) rendjébe és a galambfélék (Columbidae) családjába tartozik, melyből egyik a vadgerle (Streptopelia turtur), másik a balkáni gerle (Streptopelia decaocto).

 

Vadgerle (Streptopelia turtur)

A vadgerle Észak-Írország, Észak-Anglia, Skandinávia, Finnország és Izland kivételével egész Európában költ. Előfordul Délnyugat- és Közép-Ázsiában, valamint Észak-Afrikában is.

A Szaharától délre eső szavannákon telel át, és áprilisban visszaszáll északra.

Megkísérelték meghonosítani Ausztráliában és Új-Zélandon is, de nem járt sikerrel.

Testhossza 27 centiméter és a testtömege 150 gramm körüli.

Szeme pirosan szegélyezett, tollazata felül sötétebb, mint alul. A nyak mindkét oldalán fekete-fehér csíkozású minta található, a szárnyfedő tollak feketés árnyalatúak, széles, rozsdavörös szegéllyel.

Melle enyhén borvörös, a szárny és a test alsó része világosszürke. Farka hosszú és fekete, a végén keskeny, fehér szegéllyel.

   

A legkisebb hazai galambféle. Jellegzetes hangja messziről elárulja jelenlétét.

Magevő. Parlagokon, mezőgazdasági területeken, főként tarlókon táplálkozik Csapatokban keres táplálékot a földeken. Sokkal félénkebb, mint a balkáni gerle.

Táplálékát lágyszárú növények és fűfélék magvai, valamint gyümölcsök alkotják, gabona- és gyommagokat egyaránt fogyaszt.

Vonuló, a telet Afrikában, a Szaharán túl tölti. Május és szeptember között tartózkodik nálunk.

Szinte egész Európában, Afrika északi részén, valamint Közép- és Elő-Ázsiában előfordul. Hazánkban mindenütt elterjedt. Fasorokban, ligetekben, erdőszéleken telepszik meg leggyakrabban. A zárt erdőket kerüli. Korábban városi parkokban, falvakban is költött, de onnan a múlt század '30-as éveiben megjelenő és terjeszkedő balkáni gerle kiszorította.

A költési időszak április végétől szeptemberig tart. Évente kétszer költ. A fészket csak a tojó építi, de a hím is hordja a fészekanyagot. A fészekaljba 2 tojás kerül, ezeken felváltva mindkét szülő kotlik 13 - 16 napig.

   

   

Kezdetben a tojó a fiókákat "begytejjel" eteti. Ez zsír- és fehérjében dús folyadék, amit begyéből, a nyelőcső zacskószerű tágulatából öklendez ki. Később a begyében előemésztett magvakkal táplálja őket addig, amíg önálló táplálkozásra nem képesek.

A fiatal madarak a 20. nap után repülnek ki. Az ivarérettséget egyéves korban érik el. A vadgerle közeli rokona a balkáni gerlének.

 

Balkáni gerle (Streptopelia decaocto)

A balkáni gerle óriási és gyors terjeszkedése a 20. század közepén zajlott le. Eredetileg csak az európai kontinens délkeleti részétől Törökországon keresztül, Indiáig költött. A század első éveiben lassan terjeszkedni kezdett a Balkánon észak felé, 1930-tól pedig gyorsan nyomult északnyugati irányba, 1930-ban észlelték először Magyarországon. Angliát 1955-ben érte el és 15 éven belül elfoglalta az összes brit szigetet. 1974-ben elérte Portugáliát és napjainkban Észak-Afrika felé terjeszti fészkelő areáját. Elterjedése Ázsiában is meggyorsult, ma már keleti irányban elérte Kína és Dél-Korea területét is. Ezen kívül betelepítették Japánba is.

A balkáni gerle területfoglalása Európában az 1900 - 2005 közötti időszakban

A fajt meghonosították az amerikai kontinensen is. Betelepítették az Egyesült Államok területére, majd az onnan elvándorló egyedek letelepedtek a Bahama-szigeteken és a Kajmán-szigeteken, a karibi térségben meghonosították Guadeloupe szigetén is. Onnan már átterjedt néhány környező szigetre, így Martinique, Montserrat, Saint Kitts és Nevis szigetére is.

Elsősorban az emberi településeket keresi. A balkáni gerle gyors térnyerése miatt a korábban elterjedt vadgerle kiszorult a településekről és inkább a szántóföldek, külterületek madara maradt.

A balkáni gerle a városokban nagyon elterjedt madárfajjá vált, de a nagyobb testű elvadult házigalambokkal nem mindenütt bírja a versenyt. A házigalambok azonban épületeken fészkelnek, a balkáni gerle pedig inkább fákon költ, így fészkelési konkurencia nincs a két faj között.

   

Testhossza 31 - 33 centiméter, szárnyfesztávolsága 47 - 55 centiméter, testtömege 170 - 240 gramm közötti. Tollazata nagyrészt barnásszürke, vöröses mintázattal. Fekete, fehérrel szegélyezett nyakörve van, ami a fiataloknál még hiányzik.

   

A költési időszak április végétől októberig tart, évente többször költ, enyhe időben télen is. A fészekalja két tojásból áll, melyen 18 - 22 napig kotlik. A fiatal madarak a 26. nap környékén repülnek ki.

   

A fiókáknak a tojó nem a csőrében hozza az ennivalót mint a fecskék hanem a begyében felaprózódott ételnek és egy zsíros váladéknak a keverékét (begytej) a fiókák szájába öklendezi.

   

Alapvetően kultúrnövények és gyomnövények magvaival táplálkozik, de a városiasodás során elfogyasztják az ételmaradékokat is.

  Magyarországon április és október között rendszeres fészkelő, állandó állomány tartózkodik az élőhelyükön, természetvédelmi oltalom alatt nem áll.

Bizonyosan neked is feltünt, hogy a vadgalambok nem igazán híresek fészeképítési művészetükről. Hogy mi ennek az oka azt megtudhatod, ha meghallgatod a következő kis mesét.

Megerősítésként megnézheted

   

Ilyen a szarka fészke kivülről és belülről

Ez pedig a vadgalamb műve

Botanika Vissza a kezdőlapra                                    Botanika Vissza a MADARAK menübe