Választható előadások

Előadásainkat nem csak a Természettárban tartjuk, hanem iskolákban, óvodákban, könyvtárakban, közösségi házakban is. A témakörök széles kínálatából lehet választani, az erdei életközösségektől az ősállatokig, a téli madárvédelemtől Harry Potter mágikus állatvilágáig.

Az előadások sok esetben a tananyaghoz kapcsolódnak, kiegészítik és színesebbé teszik azt, élményszerűen megkönnyítve annak elsajátítását. Előzetes egyeztetés alapján a tanév bármely napján kérhetők, különösen ajánljuk a jeles természetvédelmi napokat, mint a Madarak és Fák Napja, Föld Napja, Állatok Világnapja.

Terepi ismeretterjesztő szakvezetéses sétáinkat kifejezetten ajánljuk az érdeklődő gyerekcsoportok számára, hisz ilyenkor a debreceni Parkerdőben fedezzük fel a természet csodáit. Az interaktív szabadtéri programon a gyerekekkel együtt lessük a madarakat, ismerkedünk a növényekkel és természetbúvárokká válunk.

ELŐADÁSAINK TÉMÁI:

1. REPÜLJ VELEM!

Minden amit a madarakról tudni kell. Csőrük és lábuk ezerféle. Meghódították a levegőt kinyomozzuk, mi módon. Megvizsgáljuk a toll és a tojás szerkezetét, sokféleségét. Hogyan működik a madárhatározó, és mik a madármegfigyelés felszerelései.

2. NÖVÉNYFÖLDRAJZ

Milyen növények élnek a sivatagban vagy az esőerdőben. Mit jelent a lobkorona szint, hol van a tajga, melyek a föld legmagasabb fái, honnan származnak azok a növények melyek nap mint nap az asztalunkra kerülnek. Feltérképezzük a Föld növényvilágát.

3. KÜLSŐ CSOMAGOLÁS

A gerinces állatok kültakarói pikkelyek, tollak, szőrcsomók és tüskék. Honnan erednek, mi a szerepük, melyik milyen állatra jellemző.

4. HAMM BEKAPLAK

Hogyan táplálkoznak az állatok? Mit esznek, és hogy szerzik meg? Gumós, redős vagy tarajos? Lények melyeknek akár több száz foguk van, és állatok melyeknek még szájuk sincs. Végighaladunk a rendszertanon, megnézzük a szájszerveket, és táplálékláncot készítünk.

5. BOSZORKÁNYKONYHA

Mérgek és minden ami mérgező. Miért vannak mérges növények és állatok? Hogyan lehet felismerni, vagy megkülönböztetni a veszélytelenektől? Hol élnek, mennyire veszélyesek? Egyesek felhívják magukra a figyelmet, mások csak meglapulnak és támadnak.

6. HALDORÁDÓ

Minden ami a halakról lényeges. Mi borítja testüket, hogyan lélegeznek, és hol élnek. Ragadozók és békéshalak, a legkisebbtől a legnagyobbig. Érdekes formák és különleges életmódok. Mi is a kaviár? Miért nem halcsont a "halcsont"? És hall e a hal?

7. CIRMI ÉS BUKSI

Főszerepben a háziállatok. Melyik a legrégebbi házi kedvenc? Melyiket, hol és miért háziasították, és egyáltalán mi volt az őse? Hány háziasított állat van egyáltalán? Helyre teszünk két fogalmat, mostantól nem mindegy, hogy faj vagy fajta. Milyen állat a boxer, a sziámi, a kopasznyakú, vagy a magyar-tarka?

8. HAZAI PÁLYA

Fedezzük fel hazánk élővilágát! Mi él az erdőben és milyen erdők vannak? Különböző élőhelyek, különböző állatok. Melyik hol él, hol keressük őket? Nem kell messzire menni, átnézzük a Debreceni Nagyerdő élővilágát. Négy évszak - négy látásmód.

9. OLLÓK ÉS HÁLÓK

Szabnak és szőnek. Két nagy csapat az ízeltlábúak birodalmából. Most tüzetesen megvizsgáljuk a rákokat és a pókokat. Válaszokat keresünk: Hol élnek, mi jellemző rájuk? Mire jó a rákolló, valóban hátrafelé mennek? Hogyan készül a pókháló, mi az ökörnyál, és miért özvegyülnek meg olyan gyorsan nőstény pókok?

10. NE BESZÉLJ ZÖLDSÉGET!

Mi kerül a tányérodba köretként? Tudod miből készült a főzelék amit ebédre ettél? Jönnek a zöldségek. Egy kis zöldségtörténelem, melyik honnan származik, és mióta fogyasztjuk? A karalábénak melyik részét eszed? És a burgonyának, vagy a karfiolnak? Mi az, hogy torzsa, csutka vagy ehető szár? Most bátran mondhatsz zöldséget!

11. KÍGYÓK - BÉKÁK

Az emberek többsége utálattal néz ezekre az élőlényekre, és irtóznak tőlük. Most bebizonyítjuk, hogy alaptalan, a kétéltűek és hüllők nagyon is különleges és szép állatok. Hogyan fejlődnek, miért ilyen sokfélék, hány hazai fajuk van, és hol találkozhatunk velük?

12. MESÉS TERMÉSZET

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy iciri-piciri.... A legtöbb mesében vannak állatok. De hogy kerültek oda és igaz e minden amit a mesékben olvasunk? Valóban gonoszok a farkasok és rafináltak a rókák? Vajon vízipók csak a mesében létezik? És mi a helyzet a égig érő paszullyal, vagy az aranytojást tojó tyúkkal?

13. MESEBELI AFRIKA

Egy izgalmas földrész, az emberiség bölcsője. Veszélyekkel teli sivatagok és őserdők. A legnagyobb szárazföldi állatok, hatalmas csordák, igazi vadak a vadonban. Fedezzük fel a legősibb kontinens élővilágát! Induljon a szafari!

14. TÖRPAPA BIRODALMA

Nem növények és nem is állatok. Lehetnek mikroszkopikusak, vagy alkothatnak óriási telepeket. Szinte mindenhol előfordulnak. Sok közülük ehető, de vannak olyanok melyek halálos mérget rejtenek, megint mások rajtunk élnek, mégis alig tudunk róluk valamit. Ismerjük meg a gombákat!

15. LÁTNI, VAGY LÁTSZANI?

A természetben minden áron életben kell maradni. Vannak trükkök melyeket nem is olyan egyszerű alkalmazni. Sikerül e mindig a megtévesztés? Jó e mindenhova a terepruha? Mi az hogy blöffölés? Levélszerű rovarok, színváltó puhatestűek, faágutánzó madarak. Megismerjük az álcázást és a mimikrit.

16. VÍZ-PARTY

Vizsgáljunk meg egy igazi vizes élőhelyet! Induljunk a parttól, egészen a mély vízbe. Élőlények sokasága tárul elénk. Vannak köztük olyanok, melyeket szabad szemmel nem is látunk, mások ugyan látható méretűek, mégis ritkán kerülnek szemünk elé. A papucsállatkától a bölömbikáig, a szitakötőtől a vidráig, górcső alá vesszük őket.

17. KOMMUNIKÁCIÓ AZ ÁLLATVILÁGBAN

Hogyan és milyen módon fejezik ki magukat az állatok? Az információt nem csupán hanggal tudathatják a másikkal, mert vannak színek, illatok, jelek, mozdulatok, melyek mind hivatottak valamit közölni. Megvizsgáljuk a hangképzés szerveit. Miként kommunikálnak a lepkék, a halak, vagy akár az egysejtű élőlények.

18. DRAKULA BARÁTI KÖRE

Szárnya van de nem madár. Ezeréves rémtörténetek szereplői melyek éjszaka kelnek útra, hogy emberek vérével csillapítsák éhségüket. Vámpírok és denevérek, sok monda és tévhit. Nem is olyan rémesek, sőt félnivalónk sincs. Kiderül mit esznek valójában, hogyan tájékozódnak, mit csinálnak télen. Végignézzük a hazai fajokat, majd szétnézünk a távoli rokonságban is. Lesz kis denevér anatómia valamint megbeszéljük miért szorulnak védelemre, és hogyan védjük meg őket.

19. INDULÁS DÉL-AMERIKÁBA!

Bevetjük magunkat az amazonasi dzsungelbe. Ahol a fák az égig érnek, a felhők pedig a talajon fekszenek. Elindulunk a pampákról a végállomás nem más, mint a zöld pokol legmélye. Hol van Amazónia? Hogyan épül fel egy őserdő? Kapcsolatok az élőlények között egy olyan világban ahol egyetlen cél van: az életben maradás. Milyen állat a hárpia, a pekari, az arapaima vagy a kvézál? Nos erre is fény derül.

20. LEPKE VAGY PILLANGÓ?

A rovarvilág legfiatalabb csoportja. Meghódították a levegőt, színes szárnyaikkal elkápráztatnak minket, és fantasztikus átalakulással fejlődnek. Sokan vannak és sokfélék. Mitől ilyen színesek? Hogyan táplálkoznak? Meddig élnek? Mikor repülnek? A "csúf" hernyó igenis lehet csodaszép, a lepke és pillangó pedig nem ugyanaz! Főszerepben a lepkék.

21. SZERET - NEM SZERET?

Kapcsolatok az élővilágban. Az, hogy a zebrák nem szeretik az oroszlánokat ez nyilvánvaló. Megvizsgálunk minden kapcsolati rendszert ami két faj között kialakulhat. Melyik félnek lesz jó dolga, és ki húzza a rövidebbet? Most aztán kiderül, hogy minden mindennel összefügg. Vannak fajok melyek már nem is tudnának egymás nélkül élni, köztük tökéletes a harmónia. A szimbiózis fogalmát mindenki ismeri, de jön a többi! Hisz vannak gonosz növények, rabszolga hangyák, fogságban élő rákok.

22. KÜLÖNÖS NÖVÉNYEK

Valamilyen módon minden növény érdekes. De vannak igazán különlegesek is. Az egyik egy nap alatt kizöldül, a másik még csak nem is zöld színű. Húst esznek, vagy talaj nélkül élnek. Rovarokat édesgetnek magukhoz, vagy éppen elriasztják őket. Némelyek évekig érlelnek magot, mások meg eleven utódokat szülnek. Megismerkedünk a legfurcsábbakkal.

23. HAZÁM, HAZÁM …

Megismerkedünk Magyarország földrajzával. Földrajzi fekvése, határai, hegyek és völgyek, folyók és tavak. A nagy tájak, nevezetes helyek, megyék és székhelyeik.

24. MENTSÜK AMI MENTHETŐ!

Kihalt, vagy kihalás szélén álló élőlények, melyeknek az ember pecsételte meg a sorsát. Mi okozta a dodo, a vándorgalamb, vagy a huja vesztét? Hogyan tűnt el az erszényes farkas, vagy a quagga? Mely állatok vannak végveszélyben és miért, milyen módszerekkel lehet esetleg megmenteni ezeket, hogy ne múlt idők legyenek?

25. HÓKUSZ - PÓKUSZ

Nincs több varázslat, kiborítjuk a boszorkányok üstjét. De minden babonának van alapja. Egyes élőlényeket már több ezer éve használnak orvosi célokra. Gyógyhatás vagy méreg? Felismered a leghíresebbeket? Inhalálás vagy köpölyözés? Gyógyító növények és állatok a kamillától a piócáig.

26. KIRUCCANÁS ÉSZAK - AMERIKÁBA

Elindulunk a fagyos Alaszkából és meg sem állunk a napsütéses Floridáig. Megmásszuk a Sziklás - hegységet, átvágunk a Grand Canyonon és belesüppedünk az Everglades mocsarába. Bemerészkedünk a prérifarkasok és kolibrik, bölények és aligátorok világába.

27. HUNGARIKUMOK A TERMÉSZETBEN

Bebarangoljuk az egész országot Aggtelektől, Villányig. Végigvesszük a nemzeti parkokat, és megtudjuk, melyek hazánk igazi élő természeti kincsei? Hol szerepelnek ezen élőlények a mindennapjainkban és miképp őrizhetjük meg ezeket a csodákat?

28. ROVAROK VILÁGA

Hat lábuk van, de emellett Földünk legnagyobb fajgazdagságú csapata. Mindenhol ott vannak a havasi rétektől a konyháig. Megtudjuk mi a különbség sáska és szöcske között, hogyan ad hangot a kabóca, és azt is, hogy a termesz nem hangya. Világuk pedig sokkal inkább lenyűgöző mintsem undorító.

29. JÓÉTVÁGYAT! (1.)

Mit ettél ma? Végigkövetjük a táplálék útját, onnantól, hogy beleharaptál. Milyen fogaid vannak, hogyan működnek. Hogy alakul ki a falat, mi történik vele a szájüregben? Emelkedik a nyelv és csúszunk le a garaton, a nyelőcsövön a gyomorba.

30. JÓÉTVÁGYAT! (2.)

A gyomor egy nagy, zsák alakú szerv. Az ide jutott tápanyag egy kicsit itt elidőzik, majd megy tovább a vékonybélbe. megismerjük ennek felépítését, szakaszait, működését és haladunk tovább a vastagbélbe. Miért kapta ezt a nevet, és mi történik itt pontosan. Vak e a vakbél és mire szolgál a féregnyúlvány?

31. KÜLÖNLEGES MADARAK

Az aprócska kolibritől a hatalmas struccig, a sarkvidéki pingvinektől a trópusi papagájokig, mind madarak. Világuk lenyűgöző. Vizsgáljuk meg most a különleges fajokat. Fészekrakási technikák és költési módszerek, furcsa tojások és utódgondozási szokások.

32. MINDENNAPI KENYERÜNK

Terítéken a gabonafélék. Honnan származnak, mióta szerepelnek az élelmezésben. Mit jelent a toklász, vagy a kétnyomásos földművelés, mi az ugar és mire használták a cséphadarót? Hogyan szántottak, vetettek, arattak eleink, és miképp zajlik ez napjainkban?

33. JÉGKORSZAK

Visszaugrunk néhány ezer évet az időben és megvizsgáljuk milyen volt a Föld élővilága akkoriban. Mamutcsordák és kardfogú tigrisek, óriásmadarak és őslajhárok. Beköszönt a jégkorszak. Sapka, sál ne maradjon otthon!

34. SZEMTŐL - SZEMBEN

Megvizsgáljuk hogyan látnak az állatok. Fény és színérzékelés, a látószerv felépítése és működése. Megvizsgáljuk látásunkat és becsapjuk szemünket.

35. ÁZSIA MEGHÓDÍTÁSA

Mi a közös a pandában, a tigrisben és a pávában? Mindannyian Ázsiából származnak. Feltérképezzük a hatalmas kontinens élővilágát az Ural hegységtől a Japán szigetekig, a Szibériai-mélyföldektől a Himalája csúcsáig. Jeges és forró égövek, bambuszerdők és sivatagok, néha nem árt ha hátranézel.

36. ÉVSZAKOK

Nézzük végig az év tizenkét hónapját. Honnan erednek az elnevezések, miért lett a hetedik hónap a kilencedik, mikor van Húsvét, és miért van tél és nyár? Keressük a válaszokat miközben elmerülünk a naptárban.

37. SZÁNTÓFÖLDEK ÉLŐVILÁGA

Milyen élőlények lehetnek az emberek által létrehozott mezőgazdasági területeken? Kártevők és a rájuk vadászó ragadozók, fészkelő helyet kereső, vagy épp vonuláskor megpihenni szándékozó fajok. Miképp hat az agrokultúra az élővilágra?

36. BELSŐ BOLYGÓK

Vizsgáljuk meg a föld típusú bolygókat. Milyen titkokat rejt a legnagyobb hőingadozású Merkúr vagy a fényes Vénusz? Hogyan alakult ki a Hold? Miért van apály-dagály jelenség a Földön? Mitől vörös a Mars? Asztronauták leszünk és bolyongunk egy kicsit a galaxisban.

37. KÜLSŐ BOLYGÓK

Űrutazásra indulunk, első állomásunk a Jupiter és egyre távolodunk a Naptól. Megnézzük a Szaturnusz gyűrűjét, megtudjuk miért "gurul" az Uránusz, ki volt a Plútó névadója, és mi lehet a Kuiper övben.

38. RAGADOZÓ SZÁRAZFÖLDI EMLŐSÖK

Farkasok és oroszlánok, medvék és hiénák. Sokan félelemmel és rettegéssel néznek e fajokra. Ismerjük meg a szárazföldek ragadozó emlőseit! Mely fajok élnek közülük hazánkban, feltérképezzük elterjedésüket, milyen zsákmányolási taktikákat alkalmaznak, megvizsgáljuk fogazatukat.

39. ÉLET A VÁROSBAN

Gondolhatnánk, hogy a városban rajtunk embereken kívül nincs más élőlény. Pedig az utcákon, a tereken, de még a lakásunkban is találkozhatunk velük. Lények, amelyeket nem zavar egy nyüzsgő metropolisz, sőt jól is érzik magukat. A vándorsólyomtól a verébig, az ágyi poloskától a ruhamolyig. Most megvizsgáljuk őket.

40. AMERIKÁBÓL JÖTTÜNK

Az újvilág felfedezése után fajok tömkelege érkezett Európába. Egyesek pillanatok alatt másoknak hosszabb időbe telt. Vannak melyek tányérokban végezték, és vannak melyekkel most is komoly harcokat vívunk. Ismerjük meg most ezeket a burgonyától a pulykán át egészen a parlagfűig.

41. HOBBIÁLLATOK

Szinte mindenki tart otthon valamilyen házikedvencet. Lehetnek tollasak vagy szőrösek, sőt csupaszak is. Vannak melyek már régóta barátaink, más fajok csak mostanában lettek barátaink. Most megtudjuk milyen igényeik vannak, hogyan tartsuk őket, miképp lehetünk jó gazdik.

42. VÉDELEM

Állandóan ki vagyunk téve különböző hatásoknak. Egyszer a hideg, máskor a tűző nap ellen védekezünk. Van mikor támadások sorának kell ellenállni. Vizsgáljuk most meg, miképp működik ez az élővilágban. Hogyan védekeznek az élőlények? Egyesek furcsa trükköket vetnek be, mások kész fegyverarzenállal bírnak.

43. RÁGCSÁLÓK

Egyesek házikedvencek, mások kártékonyak és undort keltenek. Egerek és pelék, patkányok és sülök. Minden földrészen ott vannak és hihetetlenül változatosak. Vannak melyek gátat építenek, mások járványokat robbantottak ki. Megvizsgáljuk a rágcsálók világát, anatómiájukat és életmódjukat, a közönséges és ritka fajokat.

44. ÉLETNYOMOK

A természetben sétálva különös dolgokat találhatunk. Megrágott faágak, felhagyott fészkek, furcsa termések, lábnyomok sárban vagy hóban. Vajon mi tette ezt, milyen élőlényhez tartozhatnak? Most kiderül minden.

45. GYÜMÖLCSÖZŐ

Finomak és minden nap fogyasztjuk őket. Teli vannak vitaminnal. Alma, körte és társaik. De biztos, hogy ismered mindet? Melyik csonthéjas? Egyáltalán mi is az a csonthéj? Most megfejtük a titkokat és fény derül mindenre. Terítéken a gyümölcsök.

46. HARRY POTTER ÁLLATTAN

Az ifjú varázslótanonc kalandjait mindenki ismeri. De mi a helyzet a műben szereplő lényekkel? Tudod melyik micsoda? Ráadásul sok fajt az írónő a valóságból kölcsönzött, majd kicsit átalakította. Most kiderül, hogy mi volt az "őse" a szemiflázsnak, az orrontó furkásznak, vagy a kákalagnak.

47. KERTÉSZET KICSIBEN

Kertészkedni egy cserépnyi területen is lehet. Mi kell ahhoz, hogy jó gazdák legyünk egy balkonládányi területen? Miért fontos a jó minőségű talaj, milyen növényeket válasszunk, mikor öntözzünk és egyáltalán milyen fajokat válasszunk?

48. VÁNDORLÁS

Változnak az évszakok, van ahol táplálékbőség máshol hiány jelentkezik. Sok faj egész élete folyamán vándorol. Vannak, melyek elhagyják szülőhelyüket és csak évek múlva jelennek meg ugyanott. Csapatokat, csordákat, rajokat alkotnak és hosszú útra indulnak. Végigkövetjük útvonalukat, és választ keresünk miért vágnak neki e hosszú és cseppet sem veszélytelen útnak.

49. GYŰRŰS - LAPOS - HENGERES

Ősi állatcsoport, melyek az eltelt évmilliók alatt nem sokat változtak. Legtöbben undorodnak tőlük, és néhány fajt leszámítva nem is ismerjük őket. Rengetegen vannak élhetnek talajban vagy vízben, sőt akár bennünk emberekben is. Ők a férgek. Most velük ismerkedünk.

50. MÉLYTENGEREK ÉLŐVILÁGA

Ahova soha nem jut le a napfény. Óriási a víznyomás. Örök a csend. Térképen megkeressük Földünk legmélyebb pontját, majd lemerülünk az óceánok mélyére és felfedezzük élővilágukat. Fajok melyek ritkán kerülnek szem elé, közülük sok még ma is ismeretlen a tudomány számára. Lássuk, milyen titkokat rejt a mélység!

51. A VÍZ KÖRFORGÁSA

A világűrből nézve Földünk kékes színű. Ezért „kék bolygónak” is nevezik. Színét a felszínén lévő víznek és a levegőnek köszönheti. A természetben a víz állandó körforgásban van, melyet a Napból származó energia tart mozgásban. Megvizsgáljuk a vízmolekulát, a halmazállapotait és e végtelen folyamatot.

52. TÁPLÁLÉKLÁNC

A táplálkozási kapcsolatok néha egyszerűnek tűnnek, máskor kicsit bonyolultabbak. Megvizsgáljuk a termelői majd a fogyasztói szinteket. Mi szükséges ahhoz, hogy egy élőlény csúcsragadozó legyen? Mit jelent a táplálék háló és miképp épül fel a táplálék piramis? Hogyan működnek a lebontó folyamatok, és miképp lesz ez egy állandó körforgás?

53. AKVARISZTIKA

Már az ősi keleti birodalmakban is tartottak díszhalakat. Nyomon követjük az akvarisztika fejlődését a régi kínai porcelán haltartóktól a mai modern akváriumokig. Sorra veszünk közismert és ritka fajokkal, ismerkedünk vízinövényekkel, az akvárium kellékeivel és szakszerű kezelésével.

54. ÉRZÉKSZERVEK

Az érzékszerv az információ felvételére szolgál. Az ember érzékszervei a szem, a fül, az orr és a nyelv. Szemünk a látás, fülünk a hallás érzékszerve. Orrunk a szaglás, nyelvünk az ízlelés érzékszerve. Megvizsgáljuk felépítésüket, és megfejtük működésüket.

55. ÉPÍTÉSZET A TERMÉSZETBEN

Élnek olyan állatok melyekben mérnöki tehetségek lakoznak. Építenek, miközben matematikai és fizikai szabályokat követnek, és tökéletes alkotások jönnek létre. Megvizsgáljuk a méhek, a termeszek, a pókok és társaik munkáit.

56. TÉLI MADÁRVÉDELEM

Ismerjük meg a madáretetők gyakoribb és ritkább vendégeit. Milyen táplálékkal tölthetjük fel az etetőket, és melyek azok amiket mindenképp mellőznünk kell. Végignézzük a madáretető típusokat, és a végén kiderül, hogy a szárnyas barátinkon kívül milyen élőlények megjelenésére számíthatunk a madáretetőkben.

57. PÁROS VAGY PÁRATLAN?

A páratlan és párosujjú patások teszik ki a növényevő szárazföldi állatok nagy részét. Lovak és tapírok, orrszarvúk, zsiráfok és társaik. Ismerjük meg a népes rokonságot. Megvizsgáljuk életmódjukat, kültakarójukat, testfelépítésüket, anatómiájukat, fogaktól a patákig.

58. MADAGASZKÁR

Fedezzük fel a makik és kaméleonok birodalmát, az ősi Tsingy-ket, Benyovszky Móric királyságát, a legfinomabb vanília hazáját, úgyhogy irány Madagaszkár! És az is kiderül, hogy vannak e pingvinek a szigeten.

59. A HORTOBÁGY

Fedezzük fel az Alföld leghíresebb területét, a Világörökség részének számító Hortobágyot. Nézzünk szét a pusztán a különleges növény és állatfajok között, ismerjük meg a régi háziállat fajtákat és a hozzájuk kötődő mesterségeket.

60. ÁLLAMALKOTÓ ROVAROK - ROVARÁLLAMOK

Nehéz elképzelni, hogy egyszerű ízeltlábúak fejlett társadalmi rendszerben éljék mindennapjaikat. Gyűjtögetnek és építkeznek, agrikultúrát folytatnak és utódokat nevelnek. Saját államot hoztak létre szigorú szabályokkal. Vizsgáljuk meg a hangyák, méhek, darazsak és termeszek bonyolult világát.

61. UTÓDGONDOZÁS

Az állatvilágban utódgondozási formák nagyon sokfélék lehetnek, mind a nevelés formáját mind időtartamát tekintve. Van ahol egyáltalán nem beszélhetünk nevelésről, míg más esetekben az utódaikról extrém módon gondoskodó szülőket találunk.

62. DARWIN ÉS GALÁPAGOS

Egy szigetcsoport, mert híres a csak ott található különös élőlényekről. És egy tudós aki mindezt tanulmányozta, a tapasztaltak pedig döntő lökést adtak az evolúcióelmélet kidolgozásához. Vizsgáljuk meg e különös élőhelyet és pillantsunk be Darwin munkásságába.

63. MADÁRBARÁT KERT

Egy aprócska kert is lehet természetbarát. Mit tehetünk azért, hogy madárdalt halljunk, vagy színes lepkeforgatagot lássunk? Természetvédő és környezetbarát trükkök és praktikák egyszerűen és könnyedén kivitelezhetően.

64. SZELEKTÍV HULLADÉKGAZDÁLKODÁS

Vizsgáljuk meg pontosan mit is jelent a szemét és a hulladék szó? Mit tudsz tenni azért, hogy egyre kevésbé terheljük a környezetet? Hogyan hasznosul újra a PET palack vagy az újságpapír? Most megtudjuk. Gyűjts Te is szelektíven!

65. A MAGYAR TENGER

A Balaton Európa-hírű természeti kincsünk, Magyarország legnagyobb tava. Legnagyobb mélysége 11 méter, átlagos mélysége 3 - 4 méter. Természetvédelmileg nagyon fontos, hiszen Európa egyik legjelentősebb vízimadár-élőhelye. Kiterjedt nádasai számos madárfaj számára nyújtanak fészkelő helyet. Tudtad, hogy minden évben van Balaton átúszó verseny, vagy miről tanúskodnak a Tanúhegyek? Kipróbálnád a jégkörhintát?

66. GYOMNÖVÉNYEK

Ellephetik a kertet, ott vannak a virágágyásokban, a pázsitban egyszóval mindenfelé találkozunk velük. Néha tömegesen elszaporodnak, és kiírásuk végeláthatatlannak tűnik. Na de mitől ilyen sikeresek, hogy lehetnek ennyire profi túlélők? ismerjük meg a gyomnövényeket!

67. VISSZA AZ IDŐBEN

Visszautazunk sok millió évet a földtörténelemben, és megvizsgáljuk milyen volt az élet a különböző földtörténeti korokban még az ember megjelenése előtt. Ismerjünk meg olyan lényeket melyek egész óceánokat népesítettek be, mára azonban mind kihaltak. Megtudjuk, hogyan jönnek létre a fosszíliák, és mit csinál egy paleontológus?

68. CSONTVÁZ A SZEKRÉNYBEN

A csontváz támaszt, mozgat és véd, egyszerre szilárd és rugalmas. Lehetővé teszi, hogy járjunk, fussunk, vagy ússzunk. Kipakoljuk az ossariumot és válaszokat keresünk. Hogyan alakult a gerincesek mellső végtagja, hova tűntek az ujjak, miképp épül fel a gerinc? Hogyan nőnek a fogak? Szarv vagy agancs? Most minden egyes darabot megvizsgálunk!

69. A FŰSZEREK VILÁGA - A VILÁG FŰSZEREI

Az ételeinknek ízt adó fűszernövényeknek csak kis része terem meg hazánkban. A trópusi országokból érkezett ízesítők igazi kincsnek számítottak, de hiedelmek és babonák sora kötődik hozzájuk. Honnan származik a vanília, szerecsendió vagy a bors? Milyen szörnyek védték a fahéjfákat? Mit mérünk a Scoville skálán? Most megtudjuk.

70. BOTANIKAI ALAPOK

Nézzünk szét a növények csodálatos világában miközben megismerkedünk a botanikai alapfogalmakkal. Mit jelent az egyszikű, nyitvatermő, egyivarú, kétlaki kifejezés? Most minden kiderül!

71. KÜLÖNÖS EMLŐSÖK

Emlősök, melyek kicsit eltérnek a megszokott formáktól. Egyeseknek furcsa a fogazatuk, mások tojással szaporodnak, megint mások különleges ízületekkel rendelkeznek. Ismerjük meg a földimalacot, a hangyászsünöket, a tobzoskákat és társaikat.

72. BÁLNÁK ÉS DELFINEK

Valaha szárazföldi őssel rendelkeztek, ma pedig az óceánok nagy vándorai. Méretük változatos, az alig 1 méterestől a majd 30 méteres óriásokig tartoznak ide fajok. Bár első pillantásra halakhoz hasonlítanak, azonban az emberrel közelebbi rokonságban állnak. Ismerjük meg csodálatos világukat!

73. A JÖVŐ ÁLLATAI

Képzeljük el, hogyan változik majd évmilliók elteltével a bolygónk. Hogyan helyezkednek el majd a kontinensek és miképp alakul majd az állatvilág? Milyen lények lesznek a dzsungelekben és a szavannákon? Madárszerű emlősök, rovarutánzó madarak, persze mindez csak teória.

74. A KAKTUSZOK VILÁGA

Legtöbbjük szúrós, lassan növekszik, viráguk is általában csak pár óráig él. Ennek ellenére mégis csodáljuk, sőt sokan gyűjtik is őket. Ismerkedjünk meg a kaktuszok különös világával. Kiderül, mire kell a tövis, hogyan védekeznek a szárazság ellen, és mi mindenre lehet felhasználni e furcsa növényeket.

75. EMBERRÉ VÁLÁS

Emberré válás az a folyamat, amely során a mai ember kialakult az emberfélék őseiből. A tudomány jelenleg is folyamatosan kutatja ezt a változást, mi pedig megvizsgáljuk a közös őst, és elindulunk azon a sokmillió éves vonalon, melynek sok kérdése még ma is megválaszolatlan miközben megismerkedünk Rudival, Samuval, Lucyvel és társaikkal.

76. IVARI KÉTALAKÚSÁG

Sok fajnál a két ivar megjelenésében merőben eltérő. Vajon miért tündöklő színű a pávakakas? Miért viselnek a szarvas hímek hatalmas fejdíszt? Mire szolgál a hím integetőrákok egyik oldali megnagyobbodott ollója? Milyen színű a nőstény feketerigó? E kérések mellett még sok másra is választ kapunk.

77. MADÁRHATÁROZÓ

Nem tudod milyen madarat láttál az erdőben vagy a mezőn? Szeretnél többet tudni hazánk gyakoribb madárfajairól? Most a balkáni gerlétől a zöld küllőig megismerkedünk velük, mintázatukkal, életmódjukkal, fészkeikkel, utódnevelési szokásaikkal, sőt hangjukkal is.

78. A CSIGÁK VILÁGA

Puhatestű állat hordozható házzal. Miből van a héj, és hogyan épül fel? Miért húzódnak a házukba? Lehetnek tengeriek, édesvíziek és szárazföldön élők, növényevők vagy ragadozók, kicsik is nagyok. Ismerjük meg a csigák különös világát!

79. A VILÁG VAD MACSKÁI

Fantasztikus alkalmazkodóképességüknek és vadásztechnikájuknak köszönhetően minden élőhelyen kiválóan boldogulnak, a trópusi esőerdőktől egészen a kopár sivatagokig. Vannak kis termetű, fára mászó, karcsú vadászok, ugyanakkor hatalmas, erőteljes fajok is léteznek. Most megismerkedünk velük.

80. A FÓKÁK VILÁGA

A fókák a vizek bajnokai, a szárazföldön esetlenül mozognak. Testük orsó alakú, áramvonalas, végtagjaik az úszó életmódhoz alakultak. Elsősorban a hidegebb égöv lakói, de trópusi fajok is ismertek. Most felfedezzük különös világukat.

81. A VILÁG VAD KUTYÁI

A legkorábban megjelent ragadozó emlősök közé tartoznak, életmódjuk, valamint számos anatómiai tulajdonságuk a több mint 40 millió évvel ezelőtt élt őseikére emlékeztetnek. Vadon élő fajaik közül a vörös rókát és a szürke farkast mindenki ismeri, de most mi megvizsgáljuk a további rokonokat is.

82. KERTÜNK TÁRSBÉRLŐI

Kertünkben sokszor találkozhatunk hívatlan vendégekke, társbérlőkkel. Vannak olyanok melyek a növényzetet károsítják, de találunk alagútépítő mestert, vagy veszedelmes, szúrós állatokat is. Vizsgáljuk meg életmódjukat és a nem kívánatosak lehetséges távoltartását is környezetünkből.

83. FOGAS KÉRDÉS

Az emlősök szájában lévő fogak fő feladata a táplálék megragadása, majd aprítása, azaz a rágás. Sok állatnál fegyverként is szolgál. Az embernél jelentős szerepe van még a hangképzésében és az esztétikai megjelenésben is. Ismerkedjünk meg a fogak felépítésével, a különféle fogtípusokkal, és a fogápolás szabályaival.

84. KAGYLÓK ÉS FEJLÁBÚAK

Két teknő, puha test, tapadókorongok, papagájcsőr szerű szájszerv. Olyan állatok melyeket jól ismerünk a természettudományos írásokból, a képzőművészeti alkotásokból, vagy a fantasztikus irodalomból. Most megvizsgáljuk a kagylók és fejlábúak minden porcikáját.

85. AZ ERDŐ FÁI

Erdőben sétálva fák vesznek körbe minket. De ismered igazán a fa fajokat? Levél, kéreg, virág és termés útján már nem olyan nehéz a határozásuk. Most mi is belefogunk.

86. A HÜLLŐK VILÁGA

Ismered a gyíkok, kígyók, krokodilok és teknősök titokzatos világát? Most sok mindent megtudunk róluk.

87. ÉLŐSKÖDŐ ÉLŐLÉNYEK

Szívják a vérünket, vagy bennünk élnek. Paraziták, melyek megkeserítik életünket. Most tanulmányozzuk őket, megtudjuk titkaikat.

88. MIT KELL TUDNUNK A HALAKRÓL?

Merülj el velünk a vízi világban és tudj meg minél többet a halakról! Megvizsgáljuk kívül-belül minden részüket, fejlődésüket és életmódjukat.

 Vissza a kezdőlapra