A fürge gyík (Lacerta agilis) neve gyorsaságra utal, valójában a lassabb mozgású gyíkok közé tartozik.

Európa hideg és mediterrán éghajlatú területeiről, illetve Írországból, Nagy-Britannia nagy részéről és a francia óceáni partvidékről hiányzik, keleten egészen a Bajkál-tóig előfordul. A magas füvű, nedvesebb területeket kedveli.

A fürge gyík a farkával együtt általában 20-25 cm hosszú. Testét száraz pikkelyek borítják. A pikkelyek összeolvadásától a fejen és hasi oldalon szarupajzsok képződtek. A szorosan elhelyezkedő pikkelyek, pajzsok védik az állatot a környezeti hatásoktól és meggátolják a testük kiszáradását.

A nemek méretüket tekintve hasonlóak, de színezetük alapján könnyen megkülönböztethetők. A hímek oldala és lábai fűzöldek, a nőstényeké világosbarnák. A mintás háti rész mindkét ivar esetében barnás színű, melyen foltokból összeálló, fehérrel pettyezett és csíkozott gerinccsík húzódik.

A kültakaró színe segíti a rejtőzködést is. A gyíkokra jellemző, hogy növekedésük során többször vedlenek. Kövekhez, faágakhoz dörgölőzve, darabokban válik le róluk a régi kültakaró felső rétege.

Lábai gyengék, mozgás közben nem bírják a testet felemelni. mozgását a hajlékony gerincoszlopa és a hozzákapcsolódó izomzat biztosítja, kígyózó mozgással halad előre.

Testhőmérséklete változó, ezért gyakran sütkérezik a napon. ilyenkor melegíti fel testét, ami az életfolyamatainak felgyorsuláához szükséges.

Hűvös, esős időben rejtekhelyén marad. Napsütéses időben szinte egész nap rovarokra, pókokra vadászik. A táplálék megszerzésében rejtőszíne, gyors mozgása és kiváló látása segíti. Fagymentes helyen téli álmot alszik.

Október elejétől március elejéig telel valamilyen fagymentes helyen, farönkök között, lyukakban. Aktív periódusában hasonló helyeken éjszakázik. Kora reggel előszeretettel nyalogatja a harmatot a növényekről. Táplálékát különféle ízeltlábúak, pókok, lepkék, egyenesszárnyúak, legyek alkotják.

A párzási időszak május, ilyenkor az összetalálkozó hímek harcot vívnak, melynek legfeljebb egy-egy ledobható farok esik áldozatul.

A nőstény homokos talajba rakja 5-10 lágy héjú tojását, melyeket a nap melege költ ki. A fiatal fürge gyíkok július-augusztus fordulóján kelnek ki és azonnal megkezdik önálló életüket.