Hüllőmagazin / https://hullomagazin.hu/hu/blog/keteltuek/magyarorszagi-keteltufajok-27-zold-varangy-bufo-viridis.229.ahtml / (Cropped)

Közép-és Kelet-Európában, valamint Ázsia nagy területein honos az Alpok nyugati részétől egészen Kazahsztánig. Magyarországon többnyire a sík- és dombvidékeken fordul elő, a hegyvidéket nem kedveli.

Gyakorisága az egyes területeken változó. A legkülönbözőbb helyeken megtalálható, mindenütt, ahol csak rejtekhelyet talál magának, vagy ahol ilyet készíteni tud. Ha lehetséges, nyirkos, árnyas helyeket választ, ezért gyakran található olyan növények alatt, melyeknek levelei a talajt beárnyékolják, valósággal befedik. Különösen kedveli az erős szagú növényeket, a zsályát és a bürköt.

Testfelépítése erőteljes, a hímek többnyire 7-8, a nőstények 9-10 cm-esek. Feje rövid és széles, állkapcsai fogatlanok. A hímeknek külső hanghólyagjuk van. A hímek elülső végtagján az 1.-2.-3. ujjon kis szarupárna nő. Nászidőben a szarupárna megvastagszik, és a hímek berregő hangot adnak ki vele.

Más békafajjal összetéveszthetetlen, a piszkosfehér alapon zöld foltos mintázat egyértelmű határozóbélyeg.

Apró ugrásokkal, viszonylag gyorsan mozognak.

Éjszaka vadásznak rovarokra, csigákra és lárvákra egészen hajnalig. Hajnalban visszamennek búvóhelyeikre és ott pihennek a következő estig. Kedveli a rágcsálók elhagyott odúit, a farönkök, kövek alatti mélyedéseket, de maga is ás kisebb üregeket, amelyekben elrejtőzik.