Az egérfélék az emlősök osztályának és a rágcsálók rendjének legfajgazdagabb családja 817 fajjal. Fejlődésük sok más kis termetű emlőséhöz hasonlóan a leletek hiánya miatt kevéssé ismert.

Valószínűleg hörcsögszerű emlősökből fejlődtek ki Ázsiában majd a hűvösebb éghajlatú területek felé terjeszkedve mindenütt gyakorivá váltak, ami az ember vándorlásaihoz köthető.

Majdnem minden szárazföldön megtalálhatók, az óceáni szigetekre és az Antarktiszra nem települtek be. Néhány fajt, mint a házi egeret és a házi patkányt az ember terjesztette el, ezek helyrehozhatatlan csapásokat mértek több sziget sérülékeny élővilágára.

"A" Metszőfogak, amelyek folyamatosan nőnek. Összesen négy metszőfoguk van – kettő felül és kettő alul – közvetlenül a száj elülső részén. Normális esetben az állat felső metszőfogai érintik az alsó metszőfogakat, amikor a szája csukva van.

Az alsó metszőfogak hosszabbak, mint a felsők, majdnem kétszer akkorák. Ezeknek a fogaknak csak az ajaki (külső) felületét védi zománc, a fog többi részét foganyag, dentin alkotja. Mivel a puhább dentin gyorsabban kopik, mint a zománc, a száj felé görbült metszőfogak a rágás során élesek maradnak, a folyamatosan növő metszőfogak használat alatt éleződnek, a fogak vágóélei a kopás miatt mindig véső alakúra formálódnak.

Szemfogaik nincsenek, ezért a metsző és az örlőfogak között széles rés van.

"B" Örlőfogak a száj belsejében találhatók. Zárt sorban helyezkednek el mindkét oldalon és többnyire mindegyik állkapocsban 1-1 előzápfog található, az utózápfogak száma leggyakrabban 3-3., Miután kialakultak, nem nőnek folyamatosan, ellentétben a metszőfogakkal.