Az almafa termése gömbölyded, két végén bemélyedés található. A felső mélyedésből ered a rövid kocsány, ezzel csüng a fán. A másik mélyedés öt apró, elszáradt csészelevelet rejt. Az alma viaszos héja a jóízű gyümölcshúst veszi körül. Ezen belül öt hártyás rekeszben ülnek a magvak. Az ilyen termést almatermésnek nevezzük.

Gyümölcse nyár végén vagy ősszel érik, színe, mérete és íze igen változatos. Az európai fogyasztók a 7,0 - 8,3 centiméter átmérőjű gyümölcsöket kedvelik, míg távol-keleten, különösen Japánban, inkább a nagyobb átmérőjűeket részesítik előnyben. Az 5,7 centiméter alattiakból általában gyümölcslé készül.

Az alma alap- és fedőszíne az érés külső jele. Az alapszín kivilágosodik, a kékeszöld világoszöldre vagy zöldessárgára, a piros héjú fajták esetében a barnáspiros élénkpirosra változik. A szedési érettség további jele, hogy az egészséges alma szélcsendes időben is hullik a fáról. Magja barna, kocsánya a legtöbb fajta esetében könnyen leválik a gallyról.

A szedést a fa alsó ágain és a korona belsejében kezdjük, és fokozatosan haladunk felfelé, illetve kifelé a szedéssel, mert így lesz a legkevesebb hullott és sérült almánk. Fontos követelmény, hogy a tárolásra szánt almát mindig a kocsányával együtt szedjük le. Azok az almák, amelyeknek a kocsánya kiszakad, a tárolás folyamán könnyen fertőződnek romlást okozó betegségekkel, és rövidesen rothadni kezdenek. Az almát úgy válasszuk le az ágról, hogy ujjainkkal körbefogjuk, kissé megemeljük és gyengéden megcsavarjuk, vigyázva arra, hogy az ágon lévő gyümölcs feletti virágrügy ne sérüljön. Rángatni, tépni nem szabad, de nem is szükséges.

A leszedett almát óvatosan, nem dobálva tesszük a vödörbe vagy a szedőedénybe, melyből pedig egyenként átrakjuk a tároló ládába.

Az ízén kívül még miért jó az alma?

Almák a múltból

A paradicsomban a kígyó volt a legravaszabb állat. Kételkedve fordult Évához, hogy valóban azt mondta Isten, hogy nem ehetnek a kert gyümölcseiből. Éva úgy válaszolt, hogy ehetnek, csak egyből nem, ami a kert közepén van a tudás fájának gyümölcséből, nehogy meghaljanak.

A kígyó kétségbe vonta Isten szavát, s azt mondta: "Isten jól tudja, hogy amely napon abból esztek szemetek felnyílik, olyanok lesztek mint az Istenek, akik ismerik a jót és a rosszat".

A kígyó ravaszkodással kísértésbe vitte Évát, aki beleharapott a gyümölcsbe, és adott Ádámnak is a tiltott gyümölcsből.

Ezután Isten ellátogatott hozzájuk, és engedetlenségük miatt kiűzte őket a paradicsomból. Azóta az ember bűnösnek születik.

Héraklész az aranyalmával

A Heszperidák kertje Héra gyümölcsöskertje, ahol az egyik fán az örök ifjúság és halhatatlanság aranyalmái teremnek.

A trójai háború

A görög hőskorszak mondakörei közül kétségkívül a leghíresebb és legnagyobb hatású a Homéroszhoz fűződő hősköltemény, mely Trója ostromáról és Odisszeusz kalandos utazásáról és hazatéréséről szól. Homérosz ugyan nem említi a 10 évig tartó háború okát az sem az Iliászban, sem az Odisszeában, mivel a nagy mondakörnek csupán egy részét dolgozta fel. A tulajdonképpeni ok mi lenne más itt is, mint egy alma. Röviden a történet:

Thetisz istennő és Peleusz phthiai király lakodalmára - Erisz, a viszály istennőjének kivételével - hivatalos volt valamennyi isten. Erisz ezért nagyon megharagudott, és a maga módján állt bosszút. Egy aranyalmát dobott az isteni násznép közé ezzel a felírással: "A legszebbnek!"

Ki is tört menten a veszekedés, a "viszály". Három istennő is vetélkedett a legszebbnek járó címért: Héra, a családi tűzhely, Athéné, a bölcsesség és Aphrodité, a szerelem istennője. Végül Pariszt, a trójai királyfit kérték fel, hogy döntse el a versenyt.

Természetesen ezt az "ítélethozatalt" is sok művész megörökítette, s nem véletlen, hogy a szépségkirálynő választásokon a nyertes hagyományosan aranyalmát kap jutalmul.

Tell Vilmos almája

Gessler, téren őrködő emberei nyomban őrizetbe vették a súlyos kihágást elkövető Tell Vilmost és fiát, Waltert.

A helytartó apát és fiát is halálra ítélte, ám a rafinált büntetések kiagyalásban jártas Gessler meghagyott az apa számára egy kiskaput.

Amennyiben képes íjával lelőni a fia fejére helyezett almát, mindkettejüknek kegyelmet ad.

Hófehérke almája

 Mindannyian emlékszünk a Hófehérke mesére, melyben a gonosz királynő egy mérgezett almát készít, melynek a fele fehér, a másik fele piros. Hófehérke nem akarja elfogadni, de a királynő ekkor félbevágja, és megeszi a fehér részt (ami nem volt mérgezett), a másikat pedig a lánynak adja. Hófehérke az első harapás után azonnal mély kábulatba esik. Mikor a törpék megtalálták, nem tudták feléleszteni, ezért azt hitték tényleg meghalt, és egy üvegkoporsóba helyezik.

Newton almája

 Létezik egy legenda vagy tény arról, mely szerint Newton egy almafa alatt üldögélt, miközben a szokásos csillagászati, fizikai elméletein filozofálgatott, és lepottyant az alma. Kezdte keresni a választ, hogy a tárgyak miért egyenesen esnek le, miért nem ferdén. Rájött, de legalábbis feltételezte, hogy egy erő vonzza őket a Föld középpontja felé.

Az Apple almája

New-York a Nagy alma. De miért?

 A számtalan feltételezés között 1924-ből is származik egy, és az összes közül még ez tűnik a legvalószínűbbnek. Úgy hírlik, hogy a New York Morning sportújságírója, egy bizonyos John J. Fitzgerald aki a lóversenyekről írt cikkeivel vált népszerűvé, valaha Around the Big Apple néven indított új rovatot a lapban.

Egy másik - szintén lóversenyes - verzió szerint a New Orleans-i lovászfiúk emlegették így a New York-i versenypályákat azért, mert almaformájúak voltak.