Téreusz, Thrákia királya feleségül veszi Proknét, Athén királyának lányát. Gyermekük születik Itüsz. Prokné szeretne találkozni rég nem látott húgával, Philomélával, ezért megkéri férjét, hajózzon Athénba és jöjjenek együtt vissza.

Az Athénba érkező Téreusz beleszeret Philomélába és a visszaúton erőszakot követ el ellene. Félve attól, hogy Philoméla elmondja nővérének a történteket, ezért Téreusz Philomélát a tengerbe dobja, miután nyelvét kivágta.

Hazaérkezve feleségének pedig azt mondja, hogy húga meghalt. Philoméla azonban túlélte a gyilkossági kísérletet és - mivel beszélni nem tudott - egy vászonra hímezte a tragédia jeleneteit. A hímzést egy szolgálónak sikerült az udvarba vinnie, melyből Prokné mindent megértett. A nővérek egymásra találtak és kegyetlen bosszút terveltek ki.

Téreusznak ebédre feltálalták saját fiát Itüszt, majd elétárták az igazságot. Menekülniük kellett Téreusz haragja elől. A sok gonoszságot az istenek nem tűrték tovább és közbeavatkoztak.

Proknét fecskévé változtatták, ezért tűnik a fecskék hangja olyan panaszosnak. Philomélát csodás hangú csalogánnyá, hát persze hogy énekel, mikor oly sokáig megfosztották a hangjától. Téreuszt búbos bankává, melynek baljós, kereső kiáltását gyakran hallhatjuk erdőszéleken.