|
Mi is a zsázsa? Olyan kevéssé ismert zöldségünk, melyet már i.e. 1500-ban is ismertek, s termesztettek. Közeli rokonai például a káposzta, vagy a mustár. Levélzöldség, íze a tormáéra emlékeztet. Különlegessége a nagyon rövid tenyészidő, a vetést követő 10 – 14. napon már fogyaszthatjuk. Ennek a gyors fejlődésnek mi is tanúi lehetünk, ha belevágunk a zsázsanevelésbe. Ezt most rendhagyó módon valósítjuk meg, de minden alapanyag megtalálható a háztartásban. Zsázsamagot a vetőmagboltból vagy kertészeti áruházból vehetünk. Szükségünk lesz egy régi telefonkönyvre, egy befőttes üvegre, párásítóra és természetesen vízre. |
|
|
Hajtsuk ki a telefonkönyv utolsó lapjait, s a párásítóval permetezzük be vízzel. Szórjunk a felső részekre a zsázsamagokból, vigyázva arra, hogy a magok a lap felső széléhez közel legyenek, mivel a mélyre kerülők nem tudnak kibújni, ha túl közel kerülnek a lapszélhez, akkor gyökerük nem képes megkapaszkodni. |
|
Ha kész az oldal, lapozzunk néhányat előre és ismételjük meg a műveletet. Tegyük ezt mindaddig, míg a könyv elejére nem érünk, vagy el nem fogy a zsázsamag. |
|
Ha elkészültünk, tekerjük fel a könyvet és állítsuk bele a befőttesüvegbe úgy, hogy a maggal beszórt rész legyen felül, majd szép lassan öntözzük meg, töltsük fel az üveget vízzel. A fejlődő magoncoknak a könyv lapjai biztosítják a megtapadást, s egyben eljuttatják az üvegben lévő vizet a gyökerekhez, mi pedig az üveg feltöltésével gondoskodjunk arról, hogy ne száradjanak ki! A csírázáshoz a 20 – 22 C-fokos hőmérséklet szükséges, tegyük meleg helyre! |
|
S hogy mit csináljunk mikor kész a telefonkönyv vetemény? Ollóval vágjuk le a zsázsát, szórjuk rá egy szelet vajas kenyérre, s jó étvágyat! |
Vissza a kezdőlapra 
Vissza a TERMÉSZETBÚVÁR PRAKTIKÁK odalra