Füstifecske (Hirundo rustica)


Az Antarktisz kivételével minden kontinensen elterjedt vándormadár, csak a hideg éghajlati övet és a sivatagos területeket kerüli. Fészkelő állományai Eurázsia, Észak-Afrika és Észak-Amerika nagy részén megtalálhatók. A Kárpát-medencében az áprilistól szeptemberig terjedő időszakban figyelhető meg, gyakori fészkelő.

Alexander Kürthy (Wikipedia Commons) / CC-BY-SA-3.0 (Cropped)



Legnagyobb sűrűségben az Alföldön és a Kisalföldön fordul elő, de egész Magyarországon találkozhatunk a fajjal. A legritkább a városi területeken.

A füsti fecske feje és háta kékesfekete, hasa világos, vöröses árnyalattal, mellénye és homloka élénkrozsdaszínű. A torokfoltot fekete torokszalag választja el a testaljtól.

Farka villás, és ahogy idősödik a madár, úgy válik egyre hosszabbá és vékonyabbá, alsó részén pedig néhány fehér toll is megjelenik. A fiatal egyedek színei halványabbak, farkuk szélesebb. Lábuk csupasz.



A tojó hasonló kinézetű mint a hím, ám kevésbé fényes tollazatú és testének alsó részén is halványabb színű. A fiatal egyedek barnás színezetűek és halványabb a csőrük körüli vörös tollazat és hiányoznak a megnyúlt villás farktollak.

A kecses, gyors füsti fecske hasznos madár, repülő rovarokkal, levéltetvekkel, kisebb lepkékkel táplálkozik. Ha már kevés a táplálék, pókokra és hernyókra is ráfanyalodik. Az ősz közeledtével mind kevesebb rovar repked a levegőben, így egyre inkább a vízpartok környékén keresgél. A füsti fecskék 7-8 méterrel a föld felett repülve táplálkoznak, miközben gyakran követnek állatcsordákat, embereket vagy mezőgazdasági gépeket, hogy elfogják az általuk felzavart rovarokat

.

Vadászó füstifecske

Esetenként a víz felszínén felbukkanó táplálékokat is felkapják alacsony röptük közben, vagy falak felületéről, növényekről szedik össze táplálékukat. Fészkelőhelyeiken a nagyobb legyek teszik ki táplálékuk 70%-át, miközben a levéltetvek szintén fontos összetevőjét képviselik élelmüknek.

Amikor eső közeleg, a rovarok is földközelben maradnak, ezért jelzik az alacsonyan szálló fecskék az időjárásváltozást.

A füsti fecskék úgy jutnak vízhez, hogy közvetlenül a víz színe fölött repülnek és kinyitják a csőrüket, majd belemártják repülés közben a vízbe. Hasonló módon tisztálkodnak, melyet szintén repülés közben valósítanak meg.


Az elérhető és fészkelésre alkalmas nyitott oldalú épületek, mint például a csűrök, istállók és egyéb építmények jelenléte, valamint a faágak, vagy a vízszinthez közeli, ágakhoz hasonló felületek, mint amilyenek a villanyvezetékek, ereszek jelenléte és mennyisége is döntő szempont e madarak fészkelőhelyeinek megválasztásánál. A hím füsti fecskék előbb érkeznek vissza a fészkelőhelyeikre, mint a tojók és kiválasztják a fészeképítésre alkalmas helyeket, melyekre a nőstények figyelmét körözéssel és énekléssel hívják fel.

A füsti fecskék fészkeiket csűrökben, ereszek alatt, istállókban, hidak alján építik. A csésze alakú fészek helyét úgy választják ki, hogy a fészek hátsó falát lehetőleg függőleges felületek adják, amelyeknek a félgömb, vagy gömbcikk formájú fészek szerkezete nekitámaszkodik. A fészek építésében mindkét nem részt vesz, bár a nőstények némileg többet foglalkoznak az építéssel. A fecskék sarat vesznek a csőrükbe, amely nem ritkán fűszálakat is tartalmaz.

.



Az agyagdarabkákat kis golyókká formázzák és nyálukkal előbb a falhoz vagy fához ragasztják, majd az építés előrehaladtával fokozatosan egymáshoz tapasztják a sárgolyókat. A fészket belülről puha anyagokkal, fűszálakkal, algákkal, tollakkal bélelik ki. Ahol lehetőségük nyílik rá, ott szívesen fészkelnek kolóniában. A fészek körüli területet hevesen védelmezik. Sokszor előző évi fészkeket foglalnak el újra és bővítenek ki. A füsti fecske nem kimondottan telepes fészkelő, ám gyakran előfordul, hogy meglehetős közelségben épül fel több költőhely.




A tojó 2 - 7 - átlagosan 5 - tojást tojik, melyek fehér alapon barnásvörös pettyekkel díszítettek. A tojások hússzor tizennégy milliméteresek és 1,9 gramm súlyúak. A kotló tojót a hím látja el élelemmel.

A kotlás 14-19 nap, melyet követően csupasz és vak fiókák kelnek ki a tojásokból.

Alpsdake (Wikipedia Commons) / CC-BY-SA-4.0 (Cropped)


További 18-23 napig a szülők etetik a fiókákat amíg a tollazatuk kifejlődik. Csillapíthatatlan étvágyukat mindkét szülő igyekszik kielégíteni. Ilyenkor egy nagyobb fészekaljhoz akár naponta 400 alkalommal hoznak a fiókáknak eledelt.

A megtollasodott fiókák további egy hétig szüleikkel maradnak, akik etetik őket mielőtt kirepülnének a fészekből.

      

kebosebo (Wikimedia Commons) / CC-BY-SA-4.0 (Cropped)

Annatsachl (Wikimedia Commons) CC-BY-SA 4.0 (Cropped)


      

Ken Billington (Wikimedia Commons) / CC-BY-SA-3.0 (Cropped)

Ken Billington (Wikimedia Commons)CC-BY-3.0 (Cropped)

Időnként előfordul, hogy a legelső fészekaljban felcseperedett ifjak részt vesznek a második fészekalj fiókáinak táplálásában.

A füsti fecskék rárontanak a fészkük közelében ólálkodó macskákra és ragadozó madarakra, gyakran igen közel repülve a betolakodóhoz. A felnőtt füsti fecskéknek viszonylag kevés természetes ellensége van, ám a Falco állatnem tagjai és a bagolyalakúak időnként elejtenek egy-egy példányt közülük.

Költözés előtt az elektromos vezetékeken gyülekeznek.

Mielőtt az ember alkotta fészkelőhelyek általánosan elterjedtté váltak volna, azelőtt a füsti fecskék sziklafalakon, barlangokban fészkeltek, de napjainkban ez már ritkán fordul elő.

Fészkük felülről teljesen nyitott, csupán az oldalak és az alja csatlakozik azokhoz az építmény elemekhez, melyek a fészek biztonságos rögzítését szolgálják. A mesterséges, kerámiából készült füstifecske fészkek kialakítás is ennek megfelelően készül, felső része teljesen nyitott.

      

mme

mme

Magyarországon védett, természetvédelmi értéke: 50.000.- Ft.


Molnárfecske (Delichon urbicum)

Nyáron szinte mindenütt előfordul Európában és Ázsiában, egészen India északkeleti csücskéig és Mandzsúriáig. Afrika és Ázsia délkeleti területein telel, Magyarországon rendszeres fészkelő. Érdekesség, hogy Szolnokon jelentős állománya él a belvárosban, ahol 1980-ban védetté nyilvánították a molnárfecske-telepet.


Testhossza 13 cm, szárnyfesztávolsága 25-30 cm, testtömege 13-23 gramm. A hím és a tojó hasonlít egymáshoz, mindkettőnek kékesen fénylő fekete a háta, míg begyük és hasuk fehér, a fiatalok barnás-feketék. Lába fehér tollakkal borított.

A molnárfecske kedvelt élőhelye a nyílt vidék alacsony növényzettel, a legelők, rétek és mezőgazdasági területek, lehetőleg víz közelében, de a 2200 méteres tengerszint feletti magasságig hegyekben is megtalálható.

Sokkal városiasabb, mint a füstifecske és akár városközpontokban is fészkel ha a levegő elég tiszta.

Nagy csapatokban vonuló madár, csapatokban is költ. Repülő rovarokkal táplálkozik. Rendszerint csak néhány évet él, de megfigyeltek már 14,5 éves madarakat is.

A molnárfecske eredetileg sziklákon és barlangokban fészkelő madár volt és még ma is léteznek sziklákon fészkelő kolóniák, amelyek fészkeiket egy kiugró szikla alá építik. Ma már nagyrészt emberi építményeket, hidakat és házakat keresnek fel.

A füsti fecskével ellentétben lakott épületek külsejére építi fészkeit, nem pedig istállók, pajták, vagy padlások belsejére. A fészkeket egy függőleges felület és egy kiugró, vízszintes rész találkozásánál építik, például a ház ereszaljára, hogy mindkét síkhoz való rögzítéssel megerősítsék azokat.

A molnárfecskék egyéves korukban lesznek ivarérettek. A költőmadarak április és május között térnek vissza Európába. A fészek egy zárt, domború csésze, amelyet egy megfelelő párkány alá rögzítenek, tetején keskeny nyílással. Mindkét nem építi a csőrében gyűjtött iszapgolyókból, amelyeket fűvel, szőrrel, tollal vagy más puha anyaggal bélelnek ki. A fészek elkészítéséhez körülbelül 2500-szor kell fordulnia a párnak. A költési időszak májustól szeptemberig, néha októberig tart, ez idő alatt akár kétszer-háromszor is költenek.




A rétegekben hozzáadott iszapot tavakból, patakokból vagy pocsolyákból gyűjtik.

A háziverebek gyakran megpróbálják átvenni a birtoklást a fészek építése során és ha sikerül, a molnárfecskék máshol építenek egy újat.

A molnárfecske általában kolóniákban költ és a fészkeket egymással érintkezve is építhetik. A 10 fészeknél kisebb csoportok a jellemzők.



Molnárfecske "lakónegyed" .


A fészek egy zárt, domború csésze, amelyet egy megfelelő párkány alá rögzítenek, tetején keskeny búvónyílással. A mesterséges, kerámiából készült molnárfecske fészkek kialakítása is ennek megfelelő. Felső részét a búvónyílás kivételével teljesen lezárja az építmény vízszintes része, ellentétben az előzőekben bemutatott füstifecskék fészkének szabad fészekfelsőrész kialakításával.

            

mme

mme

Magyarországon védett, természetvédelmi értéke: 50.000.- Ft.





Partifecske (Riparia riparia)


Folyóvizek, nagyobb tavak mentén találkozhatunk Európa legkisebb termetű fecskefajával, a partifecskével. Valószínűleg nem egymagában fogjuk megpillantani, hiszen rendszerint csapatosan jár. Európában, Ázsia és Amerika északi részén fészkel, a hideg időszak elől délre vándorol. Elterjedési területe követi a folyók vonalát. Magyarországon rendszeres fészkelő, április - október hónapokban észlelhető. .



A 10-12 cm hosszú madár hátoldala és szárnyai barnák, fehér alsóoldalát csak a mellén szakítja meg egy barna keresztszalag. Csőre rövid, fekete, széles. Farka - mint minden fecskéé - enyhén villás. Szárnyfesztávolsága 25-30 cm, testtömege 11-16 gramm.



Arcának két oldala, nyaka és hasa fehér. Szárnya hosszú és hegyes. Lába gyenge. A család legkisebb faja. A repülési módja, stílusa alapján is következtethetünk a fajra. Kevesebbet siklik, ritkábban változtatja a magasságot, hiányzik belőle a füsti- vagy a molnárfecske kecsessége, légiessége.

Fecsketársaihoz hasonlóan a partifecske is ritkán száll földre, de a légtér magasabb régióba se emelkedik. Hangja száraz "csrip", riasztóhangja "pritt"-nek hallatszik, éneke pedig halk, dallamos csicsergés.

Kisméretű rovarokat, levéltetveket, hangyákat, vízi rovarokat és kérészeket zsákmányol. Vonuló madár. Főleg vizek környékén tartózkodik, a bő táplálékkínálat mellett itt talál függőleges, omlásos partfalakat, ahová üreget vájhat.

Partifecskék "lakónegyede" .

Nem kötődik szorosan a vizek közelségéhez, máshol is megtelepszik, ahol talál fészkelésre alkalmas agyagos, homokos, meredek falat. Gyakoriak a partifecsketelepek az agyag- és homokbányák, kubikgödrök oldalán is.

A Tiszán, ahol meglehetősen gyakori fészkelő, az átlagos telepmérete több mint 150 pár, a legnagyobb tiszai telepe pedig (Tiszatelken, amely egyben Európa legnagyobb ismert partifecsketelepe is) az 1980-2000-es években 1500-2500 pár közötti volt. A leghosszabb erdélyi folyón, a Maroson végzett felmérések szerint 18 év leforgása alatt, 650 km-es szakaszon, a fészkek száma 4500 és 11000 között ingadozott.

Gyakori eset, hogy a telepen egyes beásott fészeküregeket társbérlők - mezei- és házi veréb, gyurgyalag, jégmadár, seregély stb. - foglalnak el.

Az afrikai telelőterületekről hazai fecskéink közül legkésőbb, április derekán érkeznek. Az elsőként érkező hímek új üregek ásásába kezdenek, de még a tojók nélkül. A párválasztás szorosan összefügg az üregválasztással..

 

Ha a hím az ásással már 10-15 cm mélyre ért, a kijárathoz ülve várja az arra járó fecske-menyecskéket. Amint valamelyik a közelbe ér, elrugaszkodik és az üreg szája előtt kört leírva, csicsergésszerű énekkel csalogatja a tojót. A fecskemenyecskék több lyukat is szemrevételeznek az egész nyárra szóló nehéz választás előtt.



Amennyiben elkötelezik magukat valamelyik üreg-tulajdonos mellett, segítenek neki a további építésben.

Az újdonsült asszonyság elszántan elzavar minden újabb csábítót, sőt olykor még saját férjurát is kitessékelné az odúból.


Partifecske "lakónegyed" .

Azok a hímek, amelyek pár nélkül maradtak, új üreg ásásába kezdenek a telep más részén, ezért tapasztalható az, hogy mindig több odú található egy telepen, mint amennyi a költőpárok száma.

Amint a pár az üregépítéssel 60-70 cm mélyre halad, egy 10-15 cm átmérőjű költőkamrát építenek a leendő fészeknek. A földet lábaik és csőrük segítségével ássák - kaparják és háttal haladva söprik ki. Ebben segítségükre vannak a lábukon található, keményebb tollak, ez a "tollsarkantyú". Az ásás vége felé közeledve a tojó egyre aktívabbá válik, a hím többnyire csak kísérgeti.

 
BEHIR / (Cropped)

A szakadatlan nyomonkövetés a tojásrakás előtt 3-5 nappal fokozódik, ebben az időszakban kerül sor a párzásra, mely a földön, ágakon vagy esetleg villanydróton történik meg. A hím ilyenkor nem távolodik egy méternél messzebb a tojótól. Oka is van rá, hiszen mindig akad egy-egy vetélytárs a közelben. Ekkor a párok már együtt éjszakáznak az új üregben.



Az első tojás lerakásakor még alig van fészekanyag (száraz fűszálak, tollak) a költőkamrában, tojásrakás és költés közben azonban tovább bővítik azt. A 4-6 fehér tojáson többnyire a tojó ül, de a hím is kiveszi részét költésből, ő látja el elesággel a kotló tojót.



Az eleinte csupasz, csak néhány pihével borított csöppségek 2 hét múlva bújnak ki a tojásból. Csukott szemmel jönnek világra, élénksárga szegélyű csőrükkel eleséget követelve rögtön tátogni kezdenek.



Az élelmet mindkét szülő hordja. A legyekből, szúnyogokból, levéltetvekből, kérészekből álló ínyencfalatokat a levegőben fogdossák össze. Táplálékkeresés közben nem távolodnak el a fészektől 1-2 km-nél távolabb. Általában óránként 4-5 alkalommal etetnek.


Az új nemzedék átlagosan 22 nap múlva hagyja el az üreget, de kirepülés után egy hétig még a szülők etetik őket.

Az önállóvá vált fiatalok ezután elhagyják a telep környékét, a szülők egy része pedig nekikezd a második költésnek.


Vonulás előtt a partifecskék nagy csapatokban gyülekezve nádasokban éjszakáznak. Egy költőterület madarai rendszerint a vonulás során is együtt maradnak. Napközben repülnek dél felé, éjszaka pihennek. Az európai költőállomány az afrikai Szahel-övezetben tölti a telet.

Magyarországon védett, természetvédelmi értéke: 50.000.- Ft.





Fontos tudnivaló!


Mi az a fecskepelenka?

Ez a madárvédelmi, higiéniai jellegű kiegészítő eszköz egy fészkenként legalább 30x20 cm körüli fa, fém vagy műanyag lap, melyet közvetlenül a fészek alá szerelünk fel. A fecskepelenka felfogja az etető madarak és a fiókák ürülékét, így a fészek alatti terület tiszta marad.




 

Szeretném mégegyszer átnézni!

Kérem a feladatokat!