Európában és Ázsia egy részén honos. Természetes élőhelyei a tűlevelű erdők, mérsékelt övi erdők, szubtrópusi vagy trópusi síkvidéki és hegyi esőerdők, tavak, folyók és patakok környékén. Állandó, nem vonuló faj. Magyarországon ritka, de rendszeres fészkelő. Az öreg bükkösökben fordul elő. Április-májusban költ.

Testhossza 24-26 centiméter, szárnyának fesztávolsága 38-40 centiméter, testtömege pedig 100-110 gramm.

Főként farontó bogarakkal és azok lárváival, valamint más rovarokkal, diófélékkel, magvakkal és bogyókkal táplálkozik.

Magányos fészkelő. Zárt, öreg bükkösökben, korhadó, taplós fába, saját maga által vájt odúja csupasz aljzatára rakja 4-6 tojását, melyen 14-16 napig kotlik.

Fiókái fészeklakók, 27-28 napos korukban repülnek ki.

Elterjedési területe rendkívül nagy, Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 250000 forint.

Közép-Európában, a Balkán-félszigeten, Kis-Ázsiában, a Fekete-tenger környékén és a Közel-Keleten fészkel. Természetes élőhelyei a mérsékelt övi erdők és cserjések, szubtrópusi vagy trópusi száraz erdők és esőerdők, valamint ültetvények, szántóföldek és városi régiók. Állandó, de kóborol.

Testhossza 22-23 centiméter, szárnyfesztávolsága 24-30 centiméter, testtömege 70-85 gramm. Feje teteje, nyak és háta fekete, nagy, jellegzetes fehér foltokkal. Arcfoltját nem keresztezi fekete sáv. Hasa alja rózsaszínű. A nőstény tarkójáról hiányzik a vörös folt.

Erős csőrével lyukat vés a fába, a kéreg alatt élő rovarokkal, lárvákkal és pókokkal táplálkozik, de növényi részeket és gyümölcsöket is fogyaszt.

Magányos fészkelő. Kultúrterületeken, parkokban, gyümölcsösökben, út menti fasorokban fészkel. Puha, vagy korhadó fába, saját maga által vájt, odú csupasz aljzatára rakja 4-7 tojását, melyen 12-13 napig kotlik. A fiókái fészeklakók, 17-24 napos korukban repülnek ki.

Elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma stabil. Magyarországon rendszeres fészkelő, állandó és gyakori faj, védett, természetvédelmi értéke 25000 Ft.

Európában, Ázsiában és Észak Afrikában honos.

Magyarországon állandó és rendszeres fészkelő.

Testhossza 22-23 centiméter, szárnyának fesztávolsága 34-40 centiméter, testtömege 70-100 gramm. Feje teteje, nyaka és háta fekete: a fekete bajuszsávot fekete sáv köti össze a tarkóval. Ez a fekete keret fehér arcot zár közre, ez megkülönbözteti minden egyéb európai harkálytól. A két látható szélső faroktolla fehér, fekete pettyekkel vagy sávokkal. A hímek tarkóján bíborvörös folt található, amely az egyébként hasonló nőstényeknél hiányzik.

Az idősebb fák jelentik legfőbb táplálkozási területét, melyekbe több lyukat is fúrhat erős csőrével a kéreg alatt élő hernyókat keresgélve, majd nyelvével szedi ki táplálékát. A fatörzsről is összeszedi a bogarakat, a gyümölcsöket is megeszi. Esetenként gyűrű alakban kis lyukakat váj a fa törzsébe, hogy felnyalogathassa a kicsorduló nedvet.

Feltöri, kitágítja a kis énekesmadarak fészekodvait, hogy felfalhassa a tojásokat, illetve a fiókákat.

A fatörzsön táplálkozó fajok többségéhez hasonlóan télen is megtalálja táplálékát, ezért nem vonul el. Meglátogatják a madáretetőket, de nem vetik meg az elhullott állatok maradványait sem.

Télen kóborló, de soha nem megy messze előző évi költőhelyétől.

Évente egyszer költ. Nászidőszakban a hím jellegzetesen dobol a korhadt fákon. Territóriumán belül több odút is készít, de csak egyben fészkel. Saját fészekodvát önmaga vési - rendszerint élő fa törzsébe vagy függőleges ágába, de akár telefonpóznába is, hozzávetőleg 1,8 - 2 m magasan.

Az odú a szűk bejárat után kiöblösödik. 4-6 tojását az odú odú alján levő faforgácsra rakja és 14-16 napig kotlik rajtuk felváltva mindkét szülő.

Mindkét madár költi és eteti a csupasz fiókákat, valamint tisztán tartja a fészket.

A fiókák fészeklakók, 20 napos korukban repülnek ki.

A kirepülését követően kb. 10 napig a szülők még etetik az utódokat.

A balkáni fakopáncs hazai megtelepedése után - az 1930-1940-es évektől - egyedszáma csökkent az urbanizált élőhelyeken. Hazánkban védett, természetvédelmi értéke 25.000 Ft.

Európában és Ázsiában él. Folyóárterek, elegyes erdők és tölgyesek lakója. Kedveli azokat a helyeket, ahol a fákon sok száraz ág van.

A legkisebb európai harkály, a kifejlett egyedek testhossza 14-15 centiméter, szárnyfesztávolsága 25-27 centiméter, testtömege 17-25 gramm. A hím fejtetője vörös, a tojóé fekete. Háta keresztsávozott, testalja fehér. Farkát támaszkodásra is használja.

Lepkék lárváival és levéltetvekkel táplálkozik.

Magányos fészkelő. Tölgyesekben, gyertyános-tölgyesekben, ártéri erdőkben, saját maga által vájt, szűk bejárat után kiöblösödő odú csupasz aljzatára rakja 5-6 tojását, melyen 10-12 napig kotlik. A fiókái fészeklakók, 18-20 napos korukban repülnek ki, melyet követően a szülők még 10-12 napig etetik őket.. Éjszaka régi odvakban pihen.

Magyarországon állandó, rendszeres fészkelő, gyakori madárnak számít. Hazánkban védett, természetvédelmi értéke 50000 Ft.

Európában és Ázsia délnyugati részén él. Természetes élőhelyei a mérsékelt övi erdők, szubtrópusi és trópusi száraz erdők, valamint városi régiók. Magyarországon állandó és rendszeres fészkelő. Elsősorban a középhegységekben és a Duna ártéri erdeiben találkozhatunk vele, de akár városi parkokban is előfordul.

Testhossza 20-22 centiméter, szárnyfesztávolsága 33-34 centiméter, testtömege 50-80 gramm. Feje teteje vörös, nyaka és háta fekete, nincsenek fehér foltok a nyakán és a fején, mint a nagy fakopáncsnak.

Hernyókkal, levéltetvekkel, kétszárnyúakkal, bogarakkal és pókokkal táplálkozik, melyet főként a lombkoronából és a fa törzséről gyűjtöget, a talajon ritkán keresgél.

Magányos fészkelő. Idős lomberdőkben, tölgyesekben, ártéri erdőkben, a saját maga által vájt, szűk bejáratú odú csupasz aljzatára rakja 5-7 tojását, melyen 12-14 napig kotlik. Fiókái fészeklakók, 20-22 napos korukban repülnek ki.

Elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma növekszik. Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50000 Ft..

Európában a földközi-tengeri szigetek, Írország, Skócia északi része, Izland, Finnország, valamint Skandinávia és Oroszország északi területeinek kivételével mindenhol honos. Kedveli a nagy erdőket és távol tartja magát az emberektől. Magyarországon rendszeres fészkelő, nem vonuló.

A hímek bajuszcsíkjának közepe piros, ami a nőstényeknél hiányzik.

Mindkét nemnek piros fejfedője van.

Testhossza 32 centiméter, szárnyfesztávolsága 40 centiméter, csőrhossza 4,5 centiméter, nyelvhossza 10 centiméter és a testtömege 180-200 gramm közötti. Tollazata a hátán zöldes-sárgás, hasa és begye világos.

A fiatal madár arc-, torok- és begytollazata sávozott. Hangja messze csengő, éles, csökkenő hangmagasságú kacagás. Röpte surrogó, erősen hullámvonalas.

Erdei madár, de élelmét a réteken gyűjti, mely főként hangyákból és más rovarokból áll, bár alkalmanként kisebb hüllőket is elejt. De táplálkozik magvakkal és gyümölcsökkel is. Arra is volt már többször példa, hogy méhkaptárt fosztott ki.

Eurázsiában honos faj, de hiányzik a Brit-szigetekről, a Ibériai- és az Appennini-félszigetről, illetve a Balkán-félsziget déli részéről. Az előfordulási területe egészen Délkelet-Ázsiáig tart. Kedveli a nagy erdőket és távol tartja magát az emberektől.

Hazánkban állandó madár, rendszeres fészkelő.

Testhossza 26 centiméter, szárnyfesztávolsága 38-40 centiméter, testtömege 120-160 gramm. Feje szürke, keskeny barkója fekete. Piros homlokfoltja csak a hímnek van. A fiatalok tollazata barnásan foltozott.

Erdei madár, élelmét fákon, talajon, hangyabolyokban gyűjti. Tápláléka fában élősködő és talajon élő rovarokból, azok lárváiból és bábjaiból, tücskökből, legyekből és pókokból tevődik össze, de magvakat is fogyaszt.

Magányos fészkelő. Ritkás, öreg tölgyesekben, ligeterdőkben, idősebb bükkösök szélein korhadt fába váj odút, az üreg aljára kevés korhadékot rak.

A fészekalja 5-6 fehér tojásból áll, melyen mindkét szülő felváltva kotlik 15-16 napig.

A fiókák fészeklakók, 24-25 napos korban repülnek ki.

Hazánkban védett, természetvédelmi értéke 50000 forint.

A balkáni fakopáncs hazai megtelepedése után - az 1930-1940-es évektől - egyedszáma csökkent az urbanizált élőhelyeken. Hazánkban védett, természetvédelmi értéke 25000 Ft.

Nagyméretű, ovális bejáratú odúját saját maga készíti, nagy magasságban. A nem használt odút más madarak, főleg kék galambok foglalják el. Fészekalja 4-5 tojásból áll, melyen 17-19 napig kotlik.

Évente egy alkalommal költ. Költésre általában évről-évre ugyanazt az odút használja, melyet minden évben kitisztít, mélyít. Kemény- és puhafákat egyaránt választ költőhelyül, de a belülről korható fákban gyakrabban váj odút. Fészekanyagot nem használ, csupán a vésésből származó forgácsra rakja le tojásait. Mindkét szülő kotlik.

A fiatal madarak ivara már fiókakorban látszik a fejtollak színéből. A fekete harkály fiókái különböznek a többi hazai harkály fiókáitól abban, hogy amíg a szülők távol vannak táplálékot keresni, addig csendben vannak.

Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50000 Ft.

Európában a sarkkör alatti területeken, Dél-Spanyolország és a Balkán-félsziget kivételével mindenütt költ. Északnyugat-Afrikában is fészkel.

Magyarországon áprilistól szeptember végéig található meg. Ligetes, rétekkel tarkított erdők, parkok, gyümölcsösök lakója.

Nevét onnan kapta, hogy fejét nagy, akár 180 fokos szögben is képes elfordítani. Ha megzavarják a fészekben, akkor a nyakát kígyószerűen tekergeti és sziszegésre emlékeztető hangot hallat, hogy elriassza a betolakodót. Ez a furcsa viselkedés hozta összefüggésbe a madarat a boszorkánysággal a népi hiedelemvilágban.

Testhossza 16-17 centiméter, szárnyfesztávolsága 25-27 centiméter, testtömege 30-45 gramm. Csőre kúp alakú, farka lekerekített. Háta szürke, barna-fekete foltokkal, torka sárgásfehér, melle és hasa szürkés, vörösbarna evezőtollain feketés harántsávokkal, farkán öt sötétebb harántsávval.

Hangyákból, hangyabábokból áll a fő tápláléka, alkalmilag hernyókat és apró rovarokat is fogyaszt. Nyelvét - amelynek végén apró horgok vannak - mint lépvesszőt használja a táplálékszerzéshez. Bedugja a hasadékokba, bolyokba, a rámászó rovarokkal és rátapadó bábokkal visszahúzza és lenyeli azokat.

Ligetes, rétekkel tarkított erdőkben, parkokban, gyümölcsösökben fészkel. Harkályok által vájt odvak csupasz aljzatára rakja 7-12 tojását, melyeken 12-14 napig költ. Mindkét szülő körülbelül húsz napig eteti a fiókákat, mielőtt kirepülnek. Évente általában egyetlen fészekalj van.

Hosszútávú vonuló. Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50000.- forint.

Ha a fészekben megzavarják vagy kézben tartják, a nyaka minden irányba kicsavarodik és elcsavarodik.

A madár néha halált színlel, és ernyedten, csukott szemmel lóg.