HAZAI HARKÁLYOK

Dobolásra emlékeztető hang töri meg az erdő csöndjét. Valahol a közelben egy kiszáradt fán harkály dolgozik, üti, vágja, csépeli a korhadt törzset, ízletes lárvákat sejtve alatta.


 

Gyere, bővítsük ismereteinket játszva, együtt!

 

A következő oldalakon ahazai harkályfélék képeit, valamint néhány mondatos ismertetőit láthatod.

Kérlek nézd meg a képeket, figyelmesen olvasd el és értelmezd az ismertetőben leírtakat!

Amennyiben végignéztad az ismertetőt két lehetőséget ajánlunk fel számodra:

1./ Végignézed még egyszer az ismertetőt

Ehhez az utolsó oldal alján lévő

"Szeretném még egyszer átnézni!"

feliratra kell kattintanod

2./ Az ismertetőben közölteket megértetted, szeretnél kilépni a programból

Ehhez az utolsó oldal alján lévő

"Kilépek a programból!"

feliratra kell kattintanod.

Kezdjünk bele!

 


Erős ütéseket mér a fára, bőven hullik alá a forgács.

Ám a madár a fejét érő ütésektől nem kap agyrázkódást, mint egy kemény jobbhorogba beleszaladó bokszoló. Vajon miért?


Aki látott/hallott már kézi légkalapáccsal dolgozó munkást az megfigyelhette, hogy az egész csontrendszert, a belső szerveket, a koponyában elhelyezkedő agyvelőt is rázza a gép.

Márpedig az agy kényes szerkezet, a test működésének nélkülözhetetlen vezérlő központja.

Ha az ember fejét nagyobb ütés éri, agyrázkódást kaphat, ami eszméletvesztéssel is járhat, vagy hosszabb-rövidebb időre hátrányosan befolyásolhatja a szervezet működését.

De mit tegyen a harkály, hiszen egyéb dolga sincs, mint napestig a fákon kopácsolni?

A harkály "légkalapácsa" a nagyméretű, vésőszerű csőr, mellyel üti a fákat, keresi a kéreg alatt és a fa sérült, beteg részeiben megbúvó rovarokat, férgeket. A népnyelvben a fák doktoraként is emlegetett madár nem a beteg fák iránti szívjóságból teszi ezt, egyszerűen csak éhes, enni akar.

De mindeközben miért nem kap agyrázkódást a harkály?

A fákra mért minden csapás rázza a madár koponyáját, benne az agyvelőt, ám a harkály vígan farigcsál tovább, a fa alatt az avaron pedig gyűlik a forgács. Egyes harkályok képesek egy nap akár 12 ezerszer a fához csapni a csőrüket és nem szenvednek agykárosodást.

Egy harkály egy másodperc alatt 20 ütést is leadhat, és minden ütés sebessége 25 km/h körüli, mellyel csőre a fának ütközik. Ez a hirtelen lassúlás akár 1200 g-t is elérheti, ami több mint százszorosa annak, amit az ember el tud viselni.

A szakirodalom több korábbi eredményt idéz a harkályok különleges képességének megmagyarázásáért. Egyrészt, agyuk viszonylag mereven rögzül a koponyájukban, mert kevés folyadékkal van körülvéve. Másrészt az agyat különösen erős izmok veszik körbe, melyek tompítják az ütközés erejét. Mielőtt a csőr a fához ütközik, ezek az izmok megfeszülnek, és elnyelik a becsapódás erejét. Harmadrészt a kopácsolás vállból indul, a nyak és a fej merev marad. Végül a harkály az ütközés előtt egy ezredmásodperccel becsukja a szemét, ezzel védi a szálló forgácsoktól.


(VN. RU.) / (Cropped)

A legújabb kutatások során a fákat kalapáló harkályokról készült videofelvételeket elemeztek.

Azt figyelték, hogyan mozognak a madár koponyájának meghatározott pontjai, érzékelhető-e lassulás a merev csőr hegyének becsapódó mozgásában.

A vizsgálatok azt mutatták, hogy a madár egész feje merev kalapácsként csapódik be a fába.


Akkor miért nem kap agyrázkódást a harkály? A kutatók arra jutottak, hogy az agyvelő tömege a megoldás. A harkály agya ugyanis meglehetősen kicsi. Az összehasonlító modellszámítások azt mutatták, hogy adott erejű ütés esetén az emlősök agyát lényegesen nagyobb nyomás éri, mint a madárét, annyival nagyobb, hogy az már károsíthatja, veszélyeztetheti az agy működését.

Amikor a harkály kitartó kopácsolást követően megbontotta a lárvákat rejtő holt fa szerkezetét, még hátravan számára a következő feladat, ugyanis az ételt a rovarok rágta, tekervényes járatokból ki is kell piszkálni. Erre a feladatra pedig a madár csőr- fejméretéhez képest aránytalanul hosszú, horgas végű nyelvét használja.

Toochee (facebook) /


Hova teszi a hosszú nyelvét, amikor az éppen nincs kiöltve? Nem tarthatja az egészet a csőrében, mert bizonyosan zavarná a táplálkozásban. A megoldás az, hogy nyugalmi állapotban a harkály nyelve becsúszik a koponya és a fejbőr közé, szinte körülölelve a koponyát.

A harkályok lábujjainak elrendezése is eltér a többi madárétól. Amíg a madaraknak általában az egy lábon lévő 4 ujj közül 3 előre és egy hátra irányul, addig a harkályoknál a lábakon lévő ujjakból 2 előre és 2 hátra néz. .

Ez a lábforma, valamint a kemény farktollak - melyek a fának támaszkodva a testet biztosan tartják - teszik lehetővé a függőleges fatörzseken történő mozgását és biztosítják testének a kopácsolás közbeni stabilitást.


 

De nézzük a harkályokat!


 

<